Szerencsére pozitív irányban változnak az adótörvények 2016-tól: kevesebb lesz az szja és bizonyos termékek áfája; nő a családi adókedvezmény stb.
SZJA-változások
Az SZJA kulcsa sokáig kardinális kérdés volt, hiszen számos különböző kulccsal adóztunk a jövedelmünk után. Az egykulcsos SZJA bevezetése óta viszont kisebb érdeklődés kíséri az év végi törvénymódosításokat, mivel a kormány elkötelezte magát az egykulcsos SZJA mellett, így 2016-ban ugyanúgy egy kulccsal adózunk, mint korábban. Szinte lényegtelen változás, hogy 2015-ben még 16% volt a kulcs, 2016-ban pedig 15%-ra csökken. A csökkentés inkább propagandafogás, mint az adózók anyagi helyzetét valóban könnyítő lépés. Az szja-változásokról és a bérre gyakorolt, jelentéktelen hatásáról korábban bővebben írtunk.
Családi adókedvezmény
Az szja változásával párhuzamosan változik a családi adókedvezmény mértéke, de emellett a két gyermek után igénybe vehető adókedvezmény saját jogán is nő – mégpedig 2016-tól évente folyamatosan. Havonta és gyermekenként a következő összegben vehető igénybe a családi adókedvezmény az szja, a nyugdíjjárulék és a kétféle EHO után:
1) egy eltartott esetén 66 670 forint után (a kedvezmény 10 000 forint)
2) kettő eltartott esetén
2.1) 2016-ban 83 330 forint után (12 500 ft adókedvezmény gyermekenként, összesen 25 000 ft)
2.2) 2017-ben gyermekenként 100 000 forint (15 000 ft × 2 = 30 000 forint)
2.3) 2018-ban gyermekenként 116 670 forint (35 000 forint)
2.4) 2019-ben és az azt követő években gyermekenként 133 330 forint (40 000 forint)
3) három és minden további eltartott esetén gyermekenként 220 000 forint (gyermekenként 33 000 forint, legalább 99 000 forint).
(A változásokról bővebben itt olvashat.)
Cafeteria
A béren kívüli juttatásoknál a 2015. évi 35,7 százalékos adó helyett 34,51 százalék lesz a teher 200 000 forintos határig, azon felül 49,98 százalék.
Fontos kivétel a SZÉP kártya, mivel az arra adott cafeteria összeghatár nélkül 35,7%-kal adózik. Összesen 200 000 forintig érdemes igénybe venni a különböző cafeteriákat, és ha még van keret, akkor a 200 000 forinton felüli részt SZÉP kártyára kérni.
Igen fontos változás a bankkártyához hasonló Erzsébet Utalvány Plusz kártya bevezetése, amellyel az Erzsébet Utalványra érkező cafeteria sokkal egyszerűbben kezelhető.
Áfa
Jelentős hatása lehet a több területet érintő áfacsökkentésnek. Mint arról korábban írtunk, a sertéshús áfája jelentősen csökken (27%-ről 5%-ra, valójában alighanem kevesebbel, bár a kormány nagyon fogadkozott, hogy ellenőrizni fognak). Ez mindenkit érint, aki sertéshúst vásárol (a kész termékekre nem vonatkozik az áfacsökkentés!)
Szintén csökkenni fog az új lakások megvásárlásakor kifizetendő áfa – 27%-ról 5%-ra. Ez több millió forintot jelenthet egy új lakás megvásárlásánál.
Az új lakások vásárlása mellett a lakásépítés áfája is csökkenni fog – pontosabban az építési anyagokra kifizetett összegből a számlák alapján a tulajdonos magánszemély visszaigényelheti a Tüzépen, a Bauhausban, az OBI-ban stb. ott hagyott áfát 5 000 000 forintig.
Jelentős megszorítás, hogy társasházakban legfeljebb 150 négyzetméter hasznos alapterületű lakás után, egylakásos ház esetén pedig legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű lakás vagy ház után érvényesíthető az alacsonyabb áfakulcs.
Társasági adó
A legfontosabb változás a társasági adóval kapcsolatban, hogy a cégeknek össze kell adniuk a külföldi és belföldi bevételeket az adóalap kiszámításához, és emiatt lehet, hogy magasabb adókulccsal kell számolniuk. A társasági adó kulcsa továbbra is 10%, illetve 500 millió forint felett 19% lesz, de az összeszámítás miatt több cég csúszhat át az 500 milliós határon.
Szintén fontos változás de jelentős könnyítés, hogy a növekedési adóhitel választásával lehetőség nyílik a tárgyévi adózás előtti eredményének a megelőző adóév adózás előtti eredménye ötszörösét meghaladó része után fizetendő adót a tárgyévre soron következő két adóévben fizesse meg. A növekedési adóhitel lényegében adófizetési halasztást jelent.
További változások
2016-tól választható az adóbevallást kiváltó bevallási nyilatkozat. Ennek a lényege, hogy aki csak munkáltatótól szerez jövedelmet és semmilyen kedvezményt sem érvényesít, rábízhatja a munkáltatójára (vagy, ha nincs, akkor a NAV-ra) az adóbevallása elkészítését, és egyáltalán nem kell az adóbevallása kitöltésével foglalkoznia. A NAV csak akkor jelez vissza a magánszemélynek, ha a tőle korábban levont adó és a NAV által kiszámított adó összege nem egyezik meg.
2017-től bevezetésre kerül az adóbevallási tervezet is. Ennek lényege, hogy ha a magánszemély nem kér adómegállapítást a munkáltatójától, vagy utóbbi nem akarja azt elkészíteni, akkor a magánszemély megbízhatja a NAV-ot az adóbevallása elkészítésével. A NAV a hozzá beérkező adatok alapján (munkáltatók jelentései, bankok stb.) állítja össze az adóbevallást, amelyet a magánszemély utólag véleményezhet. Ez a lehetőség csak ügyfélkapus regisztrációval rendelkező bevallóknak érhető el.
Nem kell befizetni a jelentéktelen késedelmi pótlékot, ami 2016-ban 1-2000 forintig terjedő összeget jelent.
A bejelentés, bevallás és adatszolgáltatás késedelmes benyújtását a NAV már 2015-ben sem feltétlenül büntette, 2016-tól pedig egyáltalán nem is lesz ehhez joga az adóhatóságnak – magánszemély adózó esetén! A büntetés (néhány kivételtől eltekintve, pl. ha az alany nem jelentkezik be az áfakörbe vagy nem jelenti be a foglalkoztatottakat) csupán a felszólítás utáni második szankció lehet.
A jelentéktelen adókülönbözetet sem kell megfizetni: ha Ön legfeljebb 1000 forinttal tartozik az adóhatóságnak vagy éppen a NAV Önnek, akkor ezzel az összeggel nem kell foglalkoznia. Nem fog késedelmi kamat rakódni rá, és a NAV soha nem követelheti Öntől a befizetését (illetve ők sem fogják visszautalni).
Azok a személyek, akik nincsenek biztosítva – vagyis nincs bejelentett munkájuk – havonta 7050 forintot kötelesek befizetni egészségügyi szolgáltatási járulék címszó alatt, különben elesnek az ingyenes orvosi szolgáltatásoktól.
Ha valakinak az szja-bevalláskor szja- és eho-fizetési kötelezettsége is keletkezik, 200 000 forintig kérhet részletfizetést, mégpedig 6 hónapra elosztva. A hat hónap alatt az adóra és a hozzájárulásra természetesen nem számítanak fel késedelmi pótlékot.
Az otthoni pálinkafőzéshez legalább 5 darab párlatadójegyet kell vennie a házi főzést végző személynek. A pálinkajegy ára 700 forint egy liter 42%-os pálinka után, vagyis legalább 3500 forint kiadást jelent évente. Cserébe eredetigazolásként is használható.
