Ha a kereskedők nem nyelik le az áfacsökkentést, 17,3%-kal lehet olcsóbb a sertéshús – kivéve a feldolgozott termékeket. De tényleg így lesz?
Mely húsokra nem vonatkozik
Ez a legfontosabb tudnivaló: az áfacsökkentés nem vonatkozik a felvágottakra, a füstölt és sózott termékekre, illet a zsírszalonnára és a májra sem. Vagyis lényegében csak a tőkehús ára fog csökkenni, a parizeré, a sonkáé vagy a szalonnáé nem.
Hol siklik ki az áfacsökkentés hatása?
Egyértelműen a boltokban vagy a kereskedőknél, hiszen ők úgy játszanak az árakkal, ahogyan kedvük tartja. Az áfacsökkentés az államra nézve kötelező, azonban a kereskedőknek nem kötelező beépíteni az árakba. Még az indoklás is könnyen megtalálható: több évig nem emelhették az árakat, és most végre ezzel a burkolt áremeléssel lesz annyi hasznuk, hogy megéri foglalkozni a sertéshússal. Sajnos volt már erre korábban példa, tehát a szkeptikus hozzáállás nem ok nélküli: 2006-ban öt százalékkal csökkent a sertéshús ára, a boltokban mégis ugyanannyiért lehetett megvenni, mint korábban (esetleg rövid időre lement az ár, de utána lassan visszalopózott az eredeti szintre, majd még feljebb).
Mit tehetünk mi, vásárlók vagy éppen a kereskedők?
Vásárlóként nem tehetünk semmit. A kereskedők viszont megtehetik, hogy nem emelik a sertéshús árát, hanem kihasználatlanul hagyják az áfacsökkentéssel az ölükbe hulló lehetőséget. A sertéshús fogyasztása hazánkban folyamatosan csökken: 1990-ben még évi csaknem 40 kg volt, huszonöt évvel később pedig csupán 25 kg körül alakul. Az árak csökkenésével a húsfogyasztás is nőhetne, ami egészségügyi szempontból, de nemzetgazdasági szempontból is kívánatos lenne.
