Sokan vannak olyan helyzetben, hogy anyagi támogatásra szorulnak, szerencsére azonban hazánkban is bőven akadnak olyan magánszemélyek, szervezetek és cégek, akik segítenek az arra rászorulóknak. Ingyenes juttatásokkal próbálják segíteni a nehéz helyzetben lévők életét, ugyanakkor fontos feltenni a kérdést, hogy a juttatások és adományok után hogyan kell adózni? Merthogy sok esetben kell adózni ezek után is. Mutatjuk, hogy is működik pontosan.
Kell-e adózni a pénzajándékok után?
Sokakat vezényel a jó szándék abban, hogy pénzt adományozzanak azoknak, akik segítségre szorulnak. A szép gesztus mindenképpen üdvözlendő, azonban érdemes azzal a kérdéskörrel is foglalkozni, hogy mi a helyzet ennek adóügyeivel? Merthogy gyakran az ajándékozás és adakozás nem adómentes. Nézzük meg, hogy mi a helyzet a pénzadománnyal (ami semmiképpen nem egyenlő a hálapénzzel, mert az más kategóriába tartozik)!
Ki kell emelni, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény kimondja: az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott vagyoni érték adómentes. Ez egészen pontosan azt jelenti, nem kell adót fizetni a támogatás után sem annak, aki a támogatást adta, sem annak, aki kapta.
Ki kell emelni, hogy amennyiben a támogatás olyan személy számára folyósított, aki egyenes ági rokonunk, testvérünk vagy házastársunk, akkor egyik félnek sincs adókötelezettsége vagy illetékfizetési kötelezettsége, valamint még a NAV számára sem kell bejelenteni az adományozás tényét. Minden más esetben azonban ha ingyenesen szerzünk meg valamilyen ingóságot, akkor azután ajándékozási illetéket kell fizetnünk. Ajándékozási illetéket csak abban az esetben kell fizetni, ha az ajándékozott dolog értéke meghaladja a 150 ezer forintot, és/vagy az ajándékozásról okiratot állítunk ki.
Mi van akkor, ha cégen keresztül támogatunk magánszemélyeket?
Nem árt tisztában lennünk azzal, hogy amennyiben a támogatást nem egy magánszemély, hanem valamilyen társaság vagy cég nyújtja, akkor az már egyéb jövedelemnek számít adózás szempontjából. Ilyen esetben pedig van adóalap és adóelőleg, ezt pedig mindig a támogatást nyújtó félnek kell megfizetnie, mégpedig úgy, hogy a juttatás értékéről és a levont adóelőlegről köteles igazolást adni annak a magánszemélynek, akit támogatott.
De itt nincs vége. Ha cég vagy társaság adományoz magánszemélynek, akkor az egyéb jövedelem után az összevont adóalapba szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie a támogató félne. Ha pedig keletkezik szociális hozzájárulási adó és személyi jövedelemadó, akkor nincs illetékfizetési kötelezettség, viszont arról semmiképpen nem szabad megfeledkezni, hogy be kell jelentenünk a NAV-nak az illetékmentes jogügyletet.
A járványhelyzet és a háború alatt azonban fokozottabban megnőtt a szerepe az adakozásnak és a rászorulók támogatásának, ezért aztán a fennálló veszélyhelyzet idején más jogszabályok alapján is van lehetőség ingyenes juttatásban részesíteni a rászorulókat. Ilyenkor ugyanis a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóró törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell, amelyek közül esetünkben igen relevánsak a…
- katasztrófahelyzetben lévők számára,
- katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából végzett tevékenység,
- vészhelyzet esetén,
- vészhelyzet időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül
nyújtott szolgáltatások. Ezeket a termékátadások vagy szolgáltatások olyan tevékenységvégzésnek számítanak, amelyeket az adakozó cég a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében cselekszik, ilyenkor pedig nincs adófizetési kötelezettség. Az adómentességnek azonban alapvető feltétele, hogy a tevékenységvégzés napjától számított hatvan napon belül az adakozó fél jelentse be a NAV számára, hogy pontosan mi az átadott termék, milyen mennyiségben adta át és milyen értékben, valamint hogy mekkora volt a fizetési kötelezettség.
A világjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzet esetén előforduló tipikus juttatásokról a Pénzügyminisztérium és a NAV központi irányítása állásfoglalást tett közzé, azonban az abban felsorolt példák kifejezetten a járvánnyal összefüggő ingyenes juttatásokra vonatkoztak. Ilyen például a védőmaszkok ingyenes átadása, ami megfelelt a kritériumoknak
– árulta el Gyányi Tamás adószakértő.
Mikor adómentesek a céges juttatások?
De egy cég vagy társaság mikor tud adómentesen adományozni magánszemély számára? A fentebb kifejtetteken túl vannak kiemelt szolgáltatások, amelyek jellemzően adómentesek. Arról azonban semmiképpen nem szabad megfeledkezni, hogy amennyiben egy cég a saját munkavállalójának ad ilyen szolgáltatást, akkor nagyon oda kell figyelni arra, hogy a juttatás minden törvényi kritériumnak megfeleljen. Ha ugyanis ezt nem tartjuk be, akkor az adómentes juttatás könnyen átalakulhat a legmagasabb adóteherrel bíró munkabérré.
De nézzük meg pontosan, hogy melyek azok a termékek vagy szolgáltatások, amelyek nem pénzben adott adómentes juttatásoknak számítanak:
- ha óvodai vagy bölcsödei szolgáltatásban, ellátásban részesítünk valakit,
- ha védőoltást vadunk vagy valamilyen egészségügyi szűrővizsgálatot végzünk el,
- ha elektromos kerékpár használatát tesszük lehetővé (amennyiben magáncélről van szó, akkor legfeljebb 300W teljesítményű motorral ellátott eszközről lehet szó),
- ha hajléktalannak vagy valamilyen szociálisan rászoruló személynek adunk juttatást,
- a kegyeleti ellátás (azaz a temetési segély),
- ha valamilyen kulturális szolgáltatásra adunk belépőjegyet vagy bérletet,
- ha valamilyen sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre adunk belépőjegyet vagy bérletet.
Ha adakozásról van szó ebben a kategóriában, akkor nemcsak az illetéket és a személyi jövedelemadó helyzetét kell megvizsgálnunk, hanem annak is utána kell járnunk, hogy mi a helyzet a többi adónemmel. Áfáról csak olyan ügylet esetében beszélhetünk, amikor a juttatásban részesítő fél alanya az áfának. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy amennyiben a juttató fél nem áfaalany (azaz ha például magánszemély), akkor az ingyenes szolgáltatás vagy termékátadás esetében semmiképpen nem beszélhetünk áfafizetési kötelezettségről. (És persze annak sem kell áfát fizetnie, aki felé történt a juttatás).
Azt is meg kell azonban nézni, hogy ha a juttató fél áfaalanynak számít, akkor az adakozás során van-e áfalevonási joga a beszerzéssel kapcsolatban. Ez persze igaz a társasági adó esetében is: meg kell vizsgálni, hogy az adott juttatás elszámolható-e társasági adó szempontjából, és hogy milyen esetben lehet megemelni a juttatás értékével az adóalapot. A vállalkozás érdekében felmerülő költségeknek számítanak a társasági adó törvénye szerint az olyan juttatások, amikor a cég juttatásban részesíti…
- egy vele munkaviszonyban álló magánszemélyt,
- egy vele korábban munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemélyt,
- egy vele korábban munkaviszonyban álló magánszemélnek kiskorú közeli hozzátartozóját, özvegyét.
Mi a helyzet, ha civil szervezetnek adakozunk?
Tudjuk, hogy az alapítványokat és civil szervezeteket alapvetően a magánszemélyek adományai tartják életeben, éppen ezért kulcsfontosságú kérdés, hogy a nekik felajánlott adománynak milyen adókötelezettsége van, illetve hogy magánszemélyként milyen lehetőségeink vannak az adakozásra.
A leggyakoribb adakozási forma az adó 1+1 százalékának felajánlása. Ilyen esetben az év során kifizetett adónk egy százalékát odaadjuk egy általunk kiválasztott szervezetnek, a másik egy százalékot pedig egy általunk kiválasztott vallási közösségnek. Fontos azonban, hogy nem hasraütésszerűen adjuk a felajánlott összeget, hanem egy listából lehet kiválasztani, amelyet a NAV honlapjáról lehet letölteni. Minden magánszemélynek nyilatkoznia kell arról 2023. május 20-ig, hogy kinek szeretné felajánlani az adója 1+1 százalékát, ha ugyanis nem nyilatkozik róla, akkor ez az összeg az államhoz kerül, s az állam rendelkezhet felette.
Nehezebb a helyzet, ha cégként szeretnénk támogatni egy alapítványt, ugyanis az efféle támogatások esetében általában felmerül, hogy az értékük nem válik elismert költséggé a társasági adó szempontjából, azaz az adomány értékével arányosan meg kell emelni az adóalapot is. Az azonban megnyugtató, hogy amennyiben közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetek számára adakozunk cégként, akkor az nemcsak hogy elismert költségnek számít a társasági adózás szempontjából, de a juttatás értékének egy meghatározott százaléka figyelembe is vehető mint társasági adóalapcsökkentő tétel. Ez a mérték általában a juttatás értékének 20 százaléka, fontos kiemelni azonban, hogy az ingyenes szolgáltatásnyújtás vagy ingyenes termékátadás után akkor sem kell áfát fizetni, ha ez közhasznú adománynak minősül.