A családi adókedvezmény változása – vigyázat, mélyvíz!

0

A családi adókedvezmény története nem hosszú időre nyúlik vissza, ennek ellenére meglehetősen sokszor átalakult. Szerencsére a kedvezmény nagysága és az igénylésre jogosultak köre folyamatosan bővül.

A 2016. évi változások az eddigi tendencia szerint ismét bővülést jelentenek, vagyis a családi adó- és járulékkedvezmény összege az előző évekhez képest ismét nő.

A törvényalkotó célja, hogy egy család (házastársak vagy élettársak) 1, 2 vagy 3 gyermek után mindenképpen bizonyos összegű adó- és járulékkedvezményre legyen jogosult, így a kedvezmény százalékos meghatározása helyett konkrét összegek szerepelnek a törvényben. Ezek szerint a családi kedvezmény gyermekenként és havonta a bruttó fizetés következő részletei után vehető igénybe

1) egy eltartott esetén 66 670 forint után (a kedvezmény 10 000 forint)

2) kettő eltartott esetén

2.1) 2016-ban 83 330 forint után (12 500 ft adókedvezmény gyermekenként, összesen 25 000 ft)

2.2) 2017-ben gyermekenként 100 000 forint (15 000 ft × 2 = 30 000 forint)

2.3) 2018-ban gyermekenként 116 670 forint (35 000 forint)

2.4) 2019-ben és az azt követő években gyermekenként 133 330 forint (40 000 forint)

3) három és minden további eltartott esetén gyermekenként 220 000 forint (gyermekenként 33 000 forint, legalább 99 000 forint).

Továbbra is érvényes marad az a szabály, hogy ha a szülők nem tudják az általuk befizetett adóból igénybe venni a teljes kedvezményt, akkor a ki nem használt adókedvezmény erejéig járulékot sem kell fizetniük. Az érvényesítési sorrend (aminek az adózó szempontjából semmilyen jelentősége sincs), a következő: természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és végül a nyugdíjjárulék.

Egy konkrét példa

A 2016. évi kedvezményrendszer konkrét példán bemutatva a legvilágosabb. Tegyük fel, hogy a férj és a feleség (vagy az élettársak) összesen bruttó 300 000 forintot keresnek és három gyermekük van. Az adókedvezményük így 99 000 forint. A 300 000 forint szja-ja 45 000 forint. Ez azt jelenti, hogy egyetlen fillér szja-t sem kell fizetniük, és még marad is a kedvezménykeretükből 54 000 forint. Régebben ez a rendszerben maradt volna, azonban a kedvezmények átalakulása után az adó mellett ezt az 54 000 forintot sem kell befizetniük a járulékkasszákba.

A járulékkedvezmények kiszámítása

A 300 000 forint természetbeni egészségbiztosítási járuléka 4%, vagyis 12 000 forint. A szülőknek ezt sem kell befizetniük, hanem a zsebükben landol, és még a kedvezménykeretből is marad 42 000 forintjuk. A pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%, vagyis 9000 forint. Ez szintén a szülőknél marad, és a kedvezménykeretből is megmarad 33 000 forint. A nyugdíjjárulék 10%, vagyis 30 000 forint. A szülők ezt sem fizetik be, és még mindig marad a keretükből 3000 forint. A 300 000 forint munkaerő-piaci járuléka 1,5%, vagyis 4500. Ebből 3000 forintot nem fizetnek be a szülők, de ekkor kifogy a 99 000 forintos kedvezménykeretük, így végül 1500 forintot mégis be kell fizetniük.

Konklúzió

A családi kedvezmény nélkül a 300 000 forintos bruttó bérből lejönne a 15%-os szja, a 7%-os egészségbiztosítási járulék, a 10%-os nyugdíjárulék és a 1,5%-os munkaerőpiaci járulék. A nettó bér csupán a bruttó fizetés kétharmada lenne, harmadát lenyeli az állam. A családi kedvezmények miatt viszont a szülők nem fizetnek szja-t, illetve a 18,5%-os járuléktömeg helyett is csupán 1500 forintot. Vagyis a nettó bérük 298 500 forint lesz a kedvezmény nélküli 199 000 helyett. A három gyermek utáni kedvezmények igénybevétele után a szülők lényegében kézhez kapják a teljes bruttó munkabérüket, az állam nem a harmadát nyeli le a bérüknek, hanem csupán 1500 forintot.

Megosztás

Send this to a friend