Olykor nehéz eligazodni a számos elérhető személyi jövedelemadó és járulékkedvezmény között: ki mire jogosult, melyik kedvezményt milyen gyakorisággal lehet igénybe venni, illetve melyek azok, amelyek kizárják egymást. Ahhoz, hogy valaki ne maradjon le az olykor akár több százezer forintot is jelentő adókedvezményről, célszerű tisztában lenni ezekkel a kérdésekkel.
Az adókedvezmények többnyire a 15%-os mértékű személyi jövedelemadó vonatkozásában elérhetők. Személyi jövedelemadót vonnak a bruttó jövedelemből, a gyermekgondozási díjból (GYED) és a csecsemőgondozási díjból (CSED). Lakáskiadás esetén is kell személyi jövedelemadót fizetni, és a kamatadó is – amely az árfolyam-, osztalék- és kamatnyereségből származik – személyi jövedelemadó. Fontos tudni, hogy a személyi jövedelemadó kedvezmény érvényesíthetőségét a jövedelmek tekintetében az adóhatóság meghatározza.
Személyi jövedelemadó kedvezmény érvényesítéséhez alapvető, hogy legyen személyi jövedelemadó. E kedvezmények egyik körébe tartoznak az adóalapot csökkentő kedvezmények, amilyen például a családi adókedvezmény, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, illetve az első házasok kedvezménye. E kedvezményeket adóelőleg-nyilatkozattal lehet érvényesíteni, ami által a bruttó bérből az igénylőnek magasabb összeg marad a kezében. Nem kell adóelőleg-nyilatkozatot kitölteni a 25 év alatti fiatalok kedvezményének igénybevételéhez, mivel az automatikusan jár az érintettek részére. Az adóelőleg-nyilatkozatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról letöltött és kitöltött formanyomtatványon lehet megtenni, eljuttatva azt a munkáltató részére, vagy a szintén a NAV honlapján megtalálható Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás segítségével, ügyfélkapus azonosítással lehet benyújtani, amelyet a NAV a megjelölt munkáltató felé továbbít. A teljes személyi jövedelemadó befizetése esetén a kedvezményt utólag, az adóbevallás során lehet érvényesíteni és visszaigényelni.
Szintén személyi jövedelemadó kedvezmény az adójóváírás, amely igénybe vehető nyugdíjcélú megtakarítások és önsegélyező, illetve egészségpénztárak után utólag visszaigényelve, a megtakarítás fejében.
Nyugdíj-megtakarítások és pénztárak után járó adójóváírás
Adójóváírás igénybe vehető egészségpénztárak, önsegélyező pénztárak, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíj-előtakarékossági számla, valamint nyugdíjbiztosítás után. A nyugdíj-megtakarítások esetében személyi jövedelemadó visszatérítésként az egy év alatt befizetett összeg 20%-át lehet igényelni, amelynek éves limitje önkéntes nyugdíjpénztár esetében 150 ezer, nyugdíjbiztosítás esetében 130 ezer, nyugdíj-előtakarékossági számla esetében pedig 100 ezer forint. Amennyiben valakinek egyszerre többféle megtakarítása is van, az éves adókedvezmény maximális összege 280 ezer forint.
Az egészségpénztárra és az önsegélyező pénztárra is az önkéntes nyugdíjpénztár évi 150 ezer forintos kerete vonatkozik. Az egészségpénztár, valamint az önsegélyező pénztár esetében is a befizetések 20%-a igényelhető vissza, azonban amennyiben az önsegélyező pénztár esetében a pénz 2 évre lekötésre kerül, a visszaigényelhető összeg a befizetések 30%-a (az éves keret marad 150 ezer forint).
E megtakarítások esetében az utánuk járó adókedvezmények nem kerülnek kifizetésre, az összeg a megtakarítási számlára kerül, és ott további hozamokat termelhet. Az egészségpénztárnál és az önsegélyező pénztárnál a kedvezmények megszabott célokra költhetők, mint például újszülöttre, tandíjra, lakáshitel törlesztésére és egyéb, családalapítással kapcsolatos dolgokra. A nyugdíj-megtakarítások esetében pedig a nyugdíjba vonuláskor fog rendelkezésre állni a kedvezmény. A megtakarításból jogosulatlanul történő adójóváírás kivétele esetén a NAV részére az adókedvezmény 20%-kal megnövelt összegét kell megfizetni.
Személyi jövedelemadó kedvezmények, amelyek az adóalapot csökkentik
Mivel számos adóalapot csökkentő személyi jövedelemadó kedvezmény létezik, az érvényesítésnek van egy, a NAV által felállított sorrendje, amely a következő: négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi adókedvezmény, családi járulékkedvezmény.
Ha például egy anya négy vagy több gyermeket nevel(t), a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítheti, ha volt olyan jövedelme, amiből személyi jövedelemadó levonásra került. Mivel ez a kedvezmény személyi jövedelemadó mentességgel jár, a többi kedvezményt már nem veheti igénybe.
Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
Ez a kedvezmény személyi jövedelemadó mentességet jelent, a kedvezménynek felső korlátja nincs, alapja a családi pótlékra való jogosultság. A kedvezményt az a vér szerinti vagy örökbefogadó, legalább négygyermekes anya igényelheti, aki családi pótlékra jogosult, vagy minimum 12 éves időtartamban nevelt olyan gyermekeket, akik vonatkozásában a családi pótlékra való jogosultság fennállt, vagy a gyermek elhunyta következtében szűnt meg a családi pótlékra való jogosultság. Tehát az olyan anyák, akiknek négy gyermekük van, és utánuk minimum 12 évig jogosultak voltak családi pótlékra, személyi jövedelemadó mentességet élveznek életük végéig. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére vonatkozóan, 2024-től lehetőség van folytatólagos nyilatkozattételre, ami azt jelenti, hogy ha a nyilatkozatban ezt megjelölik, akkor a munkáltató a nyilatkozatot egészen addig figyelembe veszi, amíg a munkavállaló új nyilatkozatot nem tesz, vagy nem kéri a korábbi nyilatkozat mellőzését, tehát nem kell minden évben nyilatkozni.
25 év alatti fiatalok kedvezménye
A 25 év alatti fiatalok részére bizonyos jövedelmek esetén (munkabér, vállalkozói jövedelem stb.) nem kell személyi jövedelemadót fizetni a kedvezmény havi összegéig, amelyet a KSH állapít meg a tárgyév előtti év július hónapjának teljes munkaidős bruttó átlagkeresete alapján. A 25 év alattiak adója 2024-ben legfeljebb 86.490 forinttal csökkenthető havonta, ami egy teljes év tekintetében maximum 1.037.882 forint személyi jövedelemadó kedvezmény. E kedvezményt a munkavállaló 25 éves koráig a munkáltatók automatikusan figyelembe veszik, így külön nyilatkozni az érvényesítéséről nem szükséges.
30 év alatti anyák kedvezménye
A 25. életévüket betöltött, de 30 év alatti anyák, akárcsak a 25 év alatti fiatalok kedvezménye esetében, havi legfeljebb 86.490, évi maximum 1.037.882 forint személyi jövedelemadó kedvezményt érvényesíthetnek többek között az adóköteles társadalombiztosítási ellátásuk – mint például a CSED, a GYED vagy a táppénz –, vagy a munkabérük után. A kedvezmény érvényesítésére 20 és 30 év között van lehetőség, amíg az anya családi adókedvezményre jogosult, illetve várandósság esetén a 12 hetes magzati kor betöltése után. A kedvezmény igénybevételének nem feltétele a házasság, így az élettársi kapcsolatban vagy párkapcsolatban élő, valamint az egyedülálló anyák is igénybe vehetik. A kedvezmény érvényesítéséről évente nyilatkozni kell.
Személyi kedvezmény
Azon személyeknek, akik fogyatékossági támogatásban vagy rokkantsági járadékban részesülnek, illetve akik olyan betegségben szenvednek, amely súlyos fogyatékosságnak minősül, személyi kedvezmény jár. A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek körébe tartozik például a rendkívül gyakran előforduló cöliákia (lisztérzékenység), a laktózintolerancia, valamint az endometriózis, illetve az I. és a II. típusú cukorbetegség is. A több száz ide sorolható betegség listáját kormányrendelet tartalmazza.
Fogyatékossági támogatásra vagy rokkantsági járadékra való jogosultság esetén a személyi kedvezmény a jogosultságot magában foglaló határozat alapján igényelhető, súlyos fogyatékosság esetében pedig az igényléshez orvosi igazolás szükséges. A határozatot, illetve az orvosi igazolást nem kell az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve a bevallás benyújtásakor csatolni, azonban az elévülési időn belül szükséges azt megőrizni. Amennyiben a fogyatékos állapot ideiglenes, a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető igénybe utoljára a személyi kedvezmény. Fogyatékossági támogatásban és rokkantsági járadékban való részesülés esetén az ellátás vagy a járadék folyósításának hónapjaira jár a kedvezmény.
A személyi kedvezmény 2024-ben az adóalapot 88.900 forinttal csökkenti havonta (bruttó kedvezmény), amely száz forintra kerekített összege a minimálbér egyharmadának. Az adókedvezmény nettó összege 13.335 forint havonta. Amennyiben a kedvezményre való jogosultság a teljes adóévre fennáll, az adókedvezmény összege egy évre 160.020 forint.
A személyi kedvezmény igénybe vehető adóelőleg-nyilatkozattal év közben, vagy utólagosan, a személyi jövedelemadó bevallásakor. E kedvezmény kapcsán 2024-től nem szükséges minden évben nyilatkozatot tenni, hanem lehetőség van a folytatólagos nyilatkozattételre.
Első házasok kedvezménye
Az első házasok kedvezményét azok a párok vehetik igénybe életkortól függetlenül, ahol legalább a pár egyik tagjának a jelenlegi az első házassága, illetve bejegyzett élettársi kapcsolata, ez esetben a pár mindkét tagja jogosult a kedvezményre, tehát az is, akinek nem ez az első házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata. A kedvezményt a házasságkötés utáni hónaptól 24 hónapon keresztül lehet igénybe venni, amely válás vagy halál esetén megszűnik. A kedvezmény igényelhető az adóbevallásban, de folytatólagosan is, a 24 hónap folyamán. Amennyiben a pár mindkét tagja 25 év alatti fiatal, az első házasok kedvezménye akkortól jár, amikor a pár egyik tagja a 25. életévét betölti. Az első házasok kedvezménye a személyi kedvezmény után, a családi kedvezmény előtt igényelhető. Amennyiben valaki jogosult a személyi kedvezményre és a családi kedvezményre is, de nincs elég személyi jövedelemadó alapja utóbbi érvényesítéséhez, lehetősége van családi járulékkedvezmény igénybevételére.
A kedvezmény igénybevételével a párnak együttesen 33.335 forinttal csökken az adóalapja, ami havonta 5000 forinttal több jövedelmet jelent.
Családi kedvezmény
A családi kedvezmény mértékét az eltartottak, valamint a kedvezményezett eltartottak száma határozza meg. Az „eltartott”, illetve a „kedvezményezett eltartott” jogi fogalmak között átfedés található, az, hogy ki minek minősül, megtalálható a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (4)-(5) bekezdésében.
A súlyosan fogyatékos, illetve a tartósan beteg személynek számító kedvezményezett eltartott gyermekre tekintettel, 2023. január 1-jétől, a kedvezmény havi összege 66.670 forinttal emelt összegben igényelhető jogosultsági hónaponként.
A családi kedvezménynek a családi pótlék folyósítása nem feltétele, így az is igényelheti, aki ugyan a családi pótlékra jogosult lenne, de annak folyósítását nem kérte. A kedvezmény igényléséről minden évben nyilatkozni kell, és addig vehető igénybe, amíg fennáll az alábbi jogosultságok valamelyike: az igénylő családi pótlékra jogosult vér szerinti szülő (élettársként, házastársként együtt élő); családi pótlékra nem jogosult, de a családi pótlékra jogosulttal egy háztartásban élő házastárs; gyermeküket jogerős bírósági döntés szerint a másik szülővel felváltva gondozó szülő; a várandósság 91. napjától a várandós nő, valamint a házastársa, aki vele egy háztartásban él; a gyermek, aki saját jogán jogosult a családi pótlékra; a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély; az a magánszemély, aki családi pótlékra, rokkantsági ellátásra vagy egyéb hasonló ellátásra jogosult más külföldi állam jogszabálya alapján.
Kedvezményezett eltartottnak számít mindkét szülőnél a felváltva gondozott gyermek, azonban a szülők a kedvezmény összegét 50%-ban érvényesíthetik. A családi kedvezményt ez esetben mindkét szülő, illetve a szülő új házastársa is érvényesítheti, de egymás közti megosztásra, közös érvényesítésre nem jogosultak.
A családi kedvezmény kiszámításához igénybe vehető a NAV weboldalán található családi kedvezmény kalkulátor, amely az adóbevallásban is segítséget nyújt.
Családi járulékkedvezmény
Abban az esetben, ha a családi adókedvezmény teljes mértékben nem érvényesíthető, mert elfogyott a személyi jövedelemadó, családi járulékkedvezményként, a nyugdíjjárulék vagy a társadalombiztosítási járulék terhére az adóalapot meghaladó rész 15%-a igénybe vehető, amennyiben az igénylő rendelkezik társadalombiztosítással és családi kedvezményre jogosult. Ez a kedvezmény a munkavállaló által fizetendő 10%-os nyugdíjjárulék vagy 18,5%-os társadalombiztosítási járulék összegét csökkenti. A járulékalapot képező, de adómentes jövedelmekre vonatkozóan nem érvényesíthető családi járulékkedvezmény.