Újabb áfacsökkentés jön 2016. január 1-jétől

0

A sertéshús áfája után az új lakások áfája is csökken jövőre. Ha nem nyelik le a csökkentést a piac szereplői…

Mennyivel?

Jelenleg az új lakások eladása után a vevő 27% áfát fizet a vételárral. Ez 5%-ra fog leesni január 1-jétől. Nem nehéz kiszámolni, hogy egy tízmillió forintos lakás esetén 2015-ben az áfás ár 12,7 millió forint, míg 2016-ban ugyanez a lakás csak 10,5 millió forintba fog kerülni. Valóban elképesztő különbség.

Mi csökken pontosan?

Az első tervek szerint a Házépítők Boltjában a tégla ára nem csökkent volna, azonban a kormány a vásárlás mellett az építkezés áfáját is csökkenteni kívánja. Ennek következtében az építőanyagból számlák ellenében a magántulajdonos építő is visszaigényelheti az áfát, mégpedig 5 000 000 forint összegig. Az építési vállalkozótól vásárolható új lakások ára szintén lejjebb megy – hogy a fenti összeggel csökken-e, az elég kétséges, mivel a vállalkozók nyilván le fogják nyelni az áfacsökkentés egy részét.

Milyen hatásai lehetnek?

A kormány nem titkolt célja a lakásépítések felpörgetése. A körülöttünk levő államokban sokkal több új lakás épül, mint Magyarországon. Ennek eredményeképpen nálunk kevesebb embert foglalkoztat az építőipar, tehát kevesebb járulék és adó folyik be a munkások után, ráadásul a munkanélküliség is magasabb, mivel az építőipar a szakképzetlen munkaerő legnagyobb foglalkoztatója (ezzel a kijelentéssel nem kívánjuk lebecsülni az ott dolgozó szakemberek tudását).
Fontos, hogy a költségvetésből kieső pénzt bőven pótolja az új munkahelyek után fizetendő járulékok és adók összege, illetve az 5%-os áfa is lehet több, mint a 27%-os, ha több lakás után fizetik be. A számítások szerint elég, ha egy évben csupán 3000-rel több lakás épül, mint a mostani trend – ebben az esetben a költségvetés már pozitívan jön ki a lakásépítésből. (Ebben a kalkulációban még nincs benne az építőanyagok után visszaigényelhető áfa miatti kiesés!)
Az áfacsökkentés jelentős lökést ad a piacnak, és segíthet a lakhatási problémák megoldásában. Ne feledjük: Szerbiában, Bulgáriában és Ukrajnában (!!!) is több új lakás épült egy személyre vetítve az elmúlt időben, mint nálunk…

Mire vonatkozik?

Többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásra, amelynek hasznos alapterülete legfeljebb 150 négyzetméter, illetve egylakásos lakóingatlanra, ha hasznos alapterülete nem több mint 300 négyzetméter.

Megosztás

Send this to a friend