Pénzügyi tudatosság hazánkban

0

Komoly problémákat okozhat a magyar lakosság pénzügyi tájékozatlansága – derült ki az MNB legújabb felméréséből.

Kiadta a fogyasztóvédelmi jelentését az MNB a 2017-es évre, mely szerint nem csak a megfelelő banki felvilágosítás hiánya jelenti a problémát, de a hitelt felvevő családok jelentős része pénzügyileg sérülékeny, illetve a magyar lakosságra jellemző pénzügyi tájékozatlansága is komoly gondokat okozhat. Az MNB 11 bankban ellenőrizte a hitelfelvétel folyamatát, továbbá ellenőrizte az ún. bevásárlókártyákat és az árubemutatókat is.

Gyakorta hiányos tájékoztatást adnak a bankok

Az MNB vizsgálata szerint igen gyakoriak a banki tájékoztatásban a hiányosságok: az ügyfelek nem kapnak megfelelő információt a hitel felvételt megelőzően a felmerülő többletköltségekről, illetve az előtörlesztés lehetőségeiről. Különösen a lakáshiteleknél mutatkoznak problémák, hiszen a vizsgált 11 bank mindegyikénél találtak a hitelszerződésben megkérdőjelezhető pontokat, melyek egy bírósági tárgyalás során akár jogsértőnek is bizonyulhatnának. A felszólításnak azonban mind a 11-en eleget tettek és korrigálták a problémás pontokat a hitelszerződésekben. Az MNB olyan esetekkel is találkozott, mikor minden ok nélkül vonta vissza a bank a korábban megadott kamatkedvezményt, illetve előre nem jelzett plusz költségeket számolt fel az ügyfélnek.

Gyakori hiba, hogy a kézizálog hitelek esetében a THM (Teljes Hiteldíj Mutató) és a reprezentatív példa helytelenül szerepel a kiírásokban vagy rosszul lett kiszámolva. Éppen ezért talán nem véletlen, hogy a kézizálog hitelek kapcsán fellépő tájékoztatási problémák miatt a jegybank 2017-ben 11 hitelintézményre 65,5 millió forint pénzbüntetést szabott ki, míg ugyanebben az évben a jelzáloghitelek kapcsán 21 bankot összesen csak 19 millió forinttal kellett megbírságolnia.

2017-ben a pénzintézetekhez 365,7 ezer panasz érkezett a lakosság részéről (azaz kb. 1000 szerződésből nyolc miatt emeltek panaszt), ebből mindössze 3053 jutott el egészen a jegybankig, a többi esetben helyi szinten sikerült megegyezésre jutni. Ez a szám 17%-os csökkenést jelent a korábbi évek eredményéhez képest. A korábbi évekhez képest javult az arány atekintetben is, hogy a 3053 panaszból már csak 1217 kapcsolódott hitelszerződéshez, ez 30%-kal jobb eredmény, mint a 2016-os.

Valójában hitelkártya a bevásárlókártya

Miközben csökkenő tendenciát mutat a lakáshitelekre, illetve egyéb hitelszerződésekre irányuló feljelentések száma, jelentősen megnőttek a panaszok a hitelkártyákra, illetve folyószámla hitelkeretre, valamint a személyi kölcsönökre vonatkozóan. A jegybankhoz eljutott lakossági panaszok mintegy hatoda a hitelkártya szerződésekre vonatkozik, melynek oka, hogy többször előfordult, hogy az eladott bevásárlókártyákról kiderült valójában hitelkártyaként működnek. Hasonló eset miatt indított vizsgálatot az MNB a Budapest Hitel- és Fejlesztési Banknál (Tesco Vásárlókártya) és az Oney Magyarország Zrt.-nél (Auchan bevásárlókártya), a vizsgálat mindkét kártyáról kimondta, hogy valójában hitelkártyák, éppen ezért a szerződéskötés előtt nyújtott információk nem voltak helytállók.

2015 óta tilos az árubemutatók során hitelt kínálni, ennek ellenére sok esetben derült fény arra, hogy a fogyasztókat a termékbemutatók során próbálják hitelfelvételre csábítani. A bemutató során ajánlott áruhitel miatt az OTP Bank 12,8 millió forintnyi büntetést kapott, míg egy hasonló esett miatt a Zepter Internation Ungarn cég 1 millió forint bírságot kapott.

Hiányzik a pénzügyi tudatosság a magyar lakosságból

Az MNB kérésére készült felmérésből kiderült, hogy a magyar lakosságnak mintegy 27,4%-a, azaz több mint a negyede pénzügyileg igencsak sérülékenynek mondható, melynek legfőbb oka, hogy hiányzik a tudatosság pénzügyeik intézésében. A felmérés továbbá a 35 évnél fiatalabb lakosság esetében kimutatta, hogy négyötödük semmiféle pénzügyi oktatásban sem részesült, mely egyértelműen pénzügyi sérülékenységhez vezet. Ugyanakkor a felmérésnek létezik egy pozitív olvasata is, hiszen eszerint a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a fiatalabb generáció pénzügyi képzésben részesülhetne, hiszen ez védelmet jelentene számukra a későbbiekben anyagi helyzetük rendezésében. Éppen ezért a jegybank éves jelentése egy teljes fejezeten át taglalja a pénzügyi tudatosságra nevelés fontosságát.

A felmérés során vizsgálták kifejezetten a hitelt felvevő háztartások pénzügyi helyzetét is, a közölt eredmények szerint ennek a rétegnek mintegy 3-8%-a túlságosan eladósodott, míg 15%-uk számít sérülékenynek – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy váratlan kiadás vagy hiány a családi költségvetésben (pl.: súlyos egészségügyi probléma vagy munkahely elvesztése) azonnal a törlesztőrészletekkel való elmaradást fogja eredményezni. A kimutatás szerint továbbá van egy kb. 12,3% réteg, akiket nem számítottak a sérülékenyek közé, ám a határhoz igen közel esnek, amit a pénzügyi tudatosság teljes hiánya csak erősít.

Mivel a lakosság jelentős részénél megfigyelhető, hogy a havi kiadások az utolsó fillérig előre be vannak osztva és nincsenek jelentős tartalékok, továbbá hiányzik a pénzügyi tudatosság és képzés a fiatalok életéből, az MNB veszélyesnek látja a változó kamatozású hitelkonstrukciókat, melyek esetében a kamatkockázat igen magas. Kalkulációjuk szerint egy kisebb kamatemelkedés egy 20 éves futamidőnél azonnal 10-30%-os emelést fog eredményezni. Ennek veszélye miatt az MNB a hosszútávon fix kamatozású hiteleket ajánlja a fogyasztók figyelmébe, ennek ösztönzéseképpen októbertől változnak a lakáshitel felvételhez kapcsolódó jövedelmi előírások is: csak a 10 évre fixált kamatozású hitelszerződéseknél lesz a havi kereset 50%-a a törlesztőrészletre fordítható, a változó kamatozású hitelek esetében a jövőben már csak a jövedelem 25%-a lesz engedélyezve.

Ezzel az intézkedéssel próbálja a jegybank elérni, hogy a lakosság csak kisebb összegeket tudjon felvenni változó kamatozású hitellel és így kevésbé legyen kiszolgáltatva a kamatemelkedésnek.

Megosztás

Send this to a friend