Bár a főváros sokáig szerette volna elkerülni, bizonyos, hogy 2016 végén bevezetésre kerül a budapesti dugódíj.
Mennyibe kerül?
Természetesen ez a legfontosabb kérdés, hiszen a külföldi példákból tudható, hogy egyes városok nem tapintatoskodnak, hanem durva dugódíjat vetnek ki az autósokra. Stockholmban a zónába való ki- és belépéskor is fizetni kell, maximum 60 koronát egy napra egy autó után (ha pl. ingázik a jármű) ? ez 2000 forint naponta. Londonban egyszeri díjat kel fizetni, napi 11,5 fontot, vagyis 5000 forintot. Milánóban 5 euró (1500 forint) a fizetnivaló, de a túlzottan környezetszennyező járművek be sem mehetnek a zónába. A tervek szerint Budapesten szinte jelképesnek tekinthető lesz a dugódíj. Budapest közigazgatási határától beljebb bevezetik a Budapest matricát, amely a megyei e-matricákhoz hasonló szerepet tölt be, és az ára is hasonló: 5000 forint lesz.
A belső területre, a tulajdonképpeni védett zónába csak újabb díj megfizetése után lehet majd behajtani. Ennek konkrét összegéről még semmit sem tudhatunk: vannak tervek évi 5-7000 forintos dugóbérletről, míg más elképzelések szerint napi 800 forintot vagy 2-3 BKV-jegy árát kellene fizetni a behajtásért.
Hol kell fizetni?
A Budapest matrica a főváros határain belül minden útra érvényes. A védett zóna a lassan kikristályosodó tervek szerint a kiskörúton belül lenne, Budán pedig az úgynevezett budai körúton belül.