Az önkormányzati választások kampányának kezdete óta egyre égetőbb kérdést jelent a dugódíj. A főváros új vezetésének nem titkolt szándéka volt ezen díj bevezetése, mostanra azonban kiderült, mekkora is ennek a támogatottsága a magyar lakosság körében.
Felmérést végeztek
A Free Association és a K&H közösen végeztek egy felmérést arról, hogy a magyaroknak milyen a biztonságérzetük és a jövőképük, ennek keretei között pedig az is kiderült, hogy a lakosság körében mennyire népszerű a dugódíj tervezete, illetve hogy miképpen vélekedik erről a társadalom. A kutatást ötszáz fő megkérdezésével végezték el, a felmérés pedig nem sokkal a az önkormányzati választás után, 2019. novemberének második felében zajlott.
Megoszlanak a vélemények
Budapesten már évek óta fejtörést jelent a dugódíj bevezetése. Magyarország fővárosának évről évre nagyobb a forgalma, egyre több a kocsi a városban, egyre nagyobb problémák vannak a parkolással és egyre nehezebb eljutni A-ból B-be. Már az előző főpolgármester, Tarlós István is igyekezett kidolgozni egy olyan rendszert, amivel a megnövekedett forgalmat némiképpen kordában tarthatná, Karácsony elődje azonban lassabban, megfontoltabban, a szükséges előkészületeket megtéve szerette volna csak bevezetni ezeket. A 2019-es önkormányzati választások egyik legnagyobb kérdése a dugódíj jövője volt. Tarlós továbbra is a fontolva haladók útját kívánta járni, az újonnan megválasztott főpolgármester azonban céljának kiáltotta ki, hogy a fővárost visszaadja a bicikliseknek, sétálóknak és a fáknak, mindezt pedig az autós forgalom rovására. Karácsony korábban arról beszélt, hogy a dugódíjat abban az esetben fogják bevezetni, ha ezt Budapest lakossága megszavazza, a választása után nem sokkal azonban kijelentette, hogy előbb vagy utóbb mindenképpen be kell vezetni ezt.
A kérdés csak az, hogy mikor, ami pedig nem lényegtelen kérdés, figyelembe véve a társadalom vélekedését. A megkérdezetteknek ugyanis mindössze tizennégy százaléka ért egyet teljes mértékben azzal, hogy szükség van dugódíjra, kilenc százalékuk vélekedése szerint pedig még a vidéki városokban is igen hasznos intézkedés lenne ez. A megkérdezettek hetvennégy százaléka kifejezetten ellenzi a korlátozás bevezetését, hetvenegy százalékuk pedig károsnak nevezte.
Mire lenne jó a dugódíj?
A dugódíj bevezetésének hátterében természetesen elsősorban környezetvédelmi okok állnak. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a zöld politika, emellett az igény is egyre nagyobb arra, hogy a politikusok foglalkozzanak a környezetvédelemmel. A kutatásban résztvevők bíznak abban, hogy lesz pozitív hozadéka a dugódíjnak, ötvennégy százalékuk szerint ugyanis ezután a levegő jelentősen tisztább és egészségesebb lesz (harmincnégy százalékuk azonban nem hisz benne).
Emellett a dugódíjpártiak szerint az intézkedés azért kiemelkedően fontos, mert ezzel a járókelők visszakaphatják a várost, az autók és a forgalom ugyanis túl sok helyet foglal el a városlakók életteréből. Negyvenkilenc százaléka a megkérdetteknek hisz abban, hogy amennyiben fizetős lenne a közlekedés, akkor kevesebb lenne az autó az adott zónákban, ezzel együtt nagyobb élettere lenne a gyalogoknak, harminckilenc százaléka azonban nem hisz ebben, szerintük ez csak egy plusz költség az autósoknak, de nem bír visszatartó erővel, ettől még ugyanannyian fognak behajtani a zónákba.
Nem adottak a lehetőségek
Több olyan problémára rámutattak a megkérdezettek, amik megnehezítik a dugódíj kérdését. Ez ugyanis egy komplex intézkedés, amit több más intézkedés kell, hogy megelőzzön ahhoz, hogy igazán produktív legyen, és a célját maradéktalanul elérje. A kutatásban résztvevők hetvennégy százaléka ért egyet azzal, hogy a fővárosban nincs elegendő parkolóhely ahhoz, hogy a dugódíjat be lehessen vezetni. Ebből tehát az derül ki, hogy a lakosság túlnyomó többségének a véleménye az, hogy előbb a parkolási rendszert kellene megoldani, ezt kellene problémamentessé tenné, és a dugódíj bevezetése csak ezt követően lenne igazságos. A megkérdezetteknek mindössze tizenhárom százaléka vélekedett úgy, hogy a parkolási feltételek biztosítva vannak ahhoz, hogy a korlátozások megkezdődjenek.
Van azonban egy másik probléma is, amire a kutatásban résztvevők jelentős része rámutatott. Vélekedésük szerint ugyanis noha a dugódíj valóban tehermentesíthet bizonyos zónákat, ezzel azonban csak azt érnék el, hogy más zónák veszik át az adott zóna forgalmát, ami azt jelenti, hogy az egyik zóna csak a másik zóna kárára szabadulhat meg a túlzott forgalomtól. A válaszadók hetvenegy százaléka ért ezzel együtt, szerintük tehát a dugódíj igazságtalan bizonyos zónákkal és kerületekkel szemben.
A megkérdezettek fele, ötvenöt százaléka úgy vélekedik a kérdésről, hogy egy újabb sarcot, anyagi megterhelést szeretnének az autósokra róni, ennek azonban nincs városfejlesztő szándéka, mindössze az önkormányzatok szeretnének rajta gazdagodni. A budapestieket leginkább a parkolási díj ösztönözhette arra, hogy így vélekedjenek, ugyanakkor ki kell emelni, hogy ezen véleményen leginkább a keleti megyékben élők voltak, különösen azok, akiknek dízelautójuk van, illetve évi 10 ezer kilométer fölött vezetnek.
Nem elhanyagolható emellett az a szempont sem, hogy amennyiben egy ilyen intézkedés – bármilyen településen is – bevezetésre kerülne, az ottani városvezetésnek mindenképpen számolnia kellene a népszerűségének csökkenésével. A megkérdezettek hatvannégy százaléka szerint a dugódíj bevezetésével az is probléma, hogy a városvezető népszerűsége drasztikusan visszaesne.
Konkrét számokban nézve
Nézzük meg tehát konkrétan, hogy mit gondol a lakosság a dugódíjról!
- A megkérdezettek negyvenegy százaléka hasznosnak gondolja a dugódíj bevezetését, azonban negyvenhét százalékuk kifejezetten ellenzi ezt.
- A megkérdezettek huszonnyolc százaléka úgy véli, hogy már minden feltétel adott ahhoz, hogy Budapesten bevezessék a dugódíjat, szerintük így tehát bármikor be lehetne ezt vezetni. Ötvenkét százalékuk szerint még nincsnek meg a feltételek.
- A vidéki nagyvárosok lakosainak több mint a fele határozottan elutasítja a dugódíjat, egyharmaduk azonban szívesen látná.
