Az Alkotmánybíróság hosszú huzavona után 2015. november 17-én délelőtt megsemmisítette a Quaestor-kötvényesek kárpótlásáról szóló törvényt.
Ezzel együtt azoknak, akiknek beragadt a pénzük az elmúlt idők legnagyobb brókerbotrányában, talán nincs okuk teljesen elkeseredni: az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy a károsultakat nem lehet kárpótolni, hanem azt, hogy a meghozott törvény alkotmányellenes, ezért át kell írni a szövegét.
Kik támadták?
A törvény ellen magánszemélyek és intézmények is kértek normakontrollt. A magánszemélyek azt sérelmezték, hogy egyeseknek jár kárpótlás, másoknak pedig nem, míg a pénzintézetek azért támadták meg a törvényt, mert aránytalanul nagy terhet rótt rájuk a kárpótlásban.
A kormány 2015 folyamán végig azt az álláspontot képviselte, hogy a brókerbotrány kárát a bankoknak kell megfizetniük, azonban a pénzintézetek ezt másként gondolták, és úgy tűnik, nekik lesz igazuk. Az Orbán-kormány békülni akar a bankokkal (amelyek továbbra sem hajlandók hitelezni, lassítván a gazdaságot), így már a kormány felől sem olyan erős a nyomás, hogy a pénzintézetek fizessék ki a Quaestor által okozott kárt.
Hogyan tovább?
Kétféle vélemény körvonalazódik a hogyantovábbot illetően. Az egyik szerint az ügy ezzel le van zárva, az állam kibékül a bankokkal, pénzt nem kíván kiadni, a károsultak így elvesztik minden pénzüket.
A másik vélemény szerint a kormány nem hagyhatja, hogy több tízezer ember károsult maradjon, mivel ez olyan támadási felületet nyújt az ellenzéknek, amely kampánytéma lehet akár a 2018-as választáson. Különösen a kormánypártoknak lenne érdeke, hogy a Jobbik ne tudjon előjönni 2018-ban a ?Quaestor-koalíció? témájával ? vagyis azzal a sugalmazással, hogy az MSZP és a FIDESZ egyaránt érintett a brókerbotrányban.