Napjainkban egyre több családfő dönt úgy, hogy külföldön próbál szerencsét, egy jobb élet reményében pedig külföldön vállal munkát.
De sokan nem elégszenek meg a külföldi munkavállalással, sokan ugyanis végleg le is kívánnak ott telepedni, sőt, a családot is költöztetik. A magyarok körében Ausztria, Anglia és Németország a legnépszerűbb ország, ez utóbbinál pedig igen kedvező családi pótlékra lehet számítani magyarként is.
Kinek jár a német családi pótlék?
Németország igen népszerű célpont azok számára, akik külföldön képzelik el a jövőjüket. Számottevően sok magyar él ott, a legfrissebb statisztikák szerint a külföldi munkavállalók közül a tizenharmadik leggyakoribb a magyar. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 250 ezer magyar munkavállaló él és dolgozik a németeknél, ami magyar viszonylatban igen tekintélyes, a németek számára azonban nem jelentősen szembetűnő, hiszen a leggyakoribb külföldi munkavállaló ott Törökországból telepedett át, török munkásból pedig másfélmillióval dicsekedhet Németország. A közhiedelemmel ellentétben Magyarországról Németországba nem csak mosogatni, takarítani, pincérkedni, gyárban dolgozni, vagy épp építészeti segédmunkáskodni vándorolnak el, hiszen igen sok diplomás értelmiségi ? orvos, informatikus, mérnök ? enged a fejlett német egészségügy és iskolarendszer csábításának, és persze az sem egy mellékes adalék a döntés meghozatalához, hogy akár háromszor annyit is megkereshet egy magyar Németországban ugyanazért a munkáért, mint idehaza. Éppen ezért sokan döntenek úgy, hogy vagy ott alapítanak családot, vagy odaköltöztetik őket, éppen ezért nem haszontalan feltenni a kérdést, hogy kinek is jár a családi pótlék Németországban.
Mint minden szociális juttatás esetében, a családi pótlék kapcsán is felmerül a kérdés, hogy ezt a német állampolgársággal nem rendelkezők is megkaphatják-e? Az ott dolgozók szerencséjére Németország komolyan veszi az erős Unió elvét, számukra mindenki földi, aki valamely európai uniós tagállamból érkezett, éppen ezért minden uniós polgárt megilletnek a családi pótlékkal és egyéb szociális juttatásokkal. Érdekes, hogy még letelepedési engedélyt, sem tartózkodási címet sem kell felmutatnunk annak érdekében, hogy jóváhagyják számunkra a pótlékot, egy általános tartózkodási bizonyítványt vagy egy lakcímet mégis elkérnek.
Fontos tehát, hogy a Kindergeld (német családi pótlék) igénylését a lakcím szerinti Familienkasse (családi biztosító) fiókjánál kell leadnunk, ami pedig azt jelenti, hogy mégiscsak rendelkeznünk kell Németországban egy állandó lakcímmel, máskülönben nem lehetünk a Familienkasse ügyfelei. Ráadásul ? hogy a trükközéseket elkerüljék ? ez a lakcím nem is lehet sem átmeneti vagy üdülési ingatlan, sem munkahelyi szálló, sem valamely rokon birtokában vagy bérleményében álló ingatlan.
Fontos különbség, hogy míg Magyarországon addig jár a családi pótlék, ameddig a gyermek kiskorú, úgy Németországban akár a gyermek huszonötödik születésnapjáig is kitolható ez a juttatás, már amennyiben gyerekünk olyan felnőttoktatási tanulmányokat folytat, ami szakvégzettséget biztosít. Ráadásul a gyerekünknek még csak Németországban sem kell élnie ahhoz, hogy megkapjuk ezt a juttatást, fontos azonban, hogy valamely uniós tagállamban éljen és tanuljon, nekünk pedig bizonyítanunk kell, hogy Németországban élünk és dolgozunk.
Hogyan működik a német családi pótlék?
Noha a Kindergeldet leginkább a mai magyar viszonylathoz képest családi pótlékként azonosítjuk, fontos tudni, hogy ez valójában egy adókedvezvény, ami azért is fontos különbség, mert míg a pótlék egy alanyi jogon minden családnak járó juttatás, addig az adókedvezmény csak jövedelem alapján folyósítható, azaz munkához van kötve. Ezt azért is fontos megjegyezni, mert a Kindergeld mellett létezik a Kinderfeibetrag, mindkettőt azonban nem kaphatjuk meg, hanem a pénzügyi hivatalokban kerül kiszámításra, hogy melyik lehetőség a kedvezőbb a szülők számára, így ők automatikusan azt fogják kapni. Fontos különbség, hogy míg a Kinderfeibetrag minden évben egyszer kerül meghatározásra, így egy összegben kapható, addig a Kindergeldet havi szinten folyósítják. Az adóbevallásnál mindkettő kötelezően feltüntetendő, erről azonban a hivatalnokok gondoskodnak.
Fontos kérdés, hogy mindkét szülőnek dolgoznia kell-e ahhoz, hogy folyósíthassák az összeget.
- Abban az esetben, ha mindkét szülő Németországban dolgozik, akkor a német családi pótlék teljes összegét megkapják.
- Abban az esetben, ha az egyik szülő Németországban dolgozik, a másik szülő pedig Magyarországon marad a gyerekekkel, ez utóbbi pedig nem vállal munkát itthon, akkor a német családi pótlék teljes összege folyósításra kerül.
- Abban az esetben, ha az egyik szülő Németországban dolgozik, a másik szülő pedig Magyarországon marad a gyerekekkel, ő azonban itthon dolgozik vagy vállalkozik, akkor az itthon maradt szülő megkapja a teljes összegű magyar családi pótlékot, a Németországban dolgozó szülő pedig a magyar és német családi pótlék különbözetét kapja meg. Ez azt jelenti, hogy a német családi pótlék teljes összegéből kivonásra kerül a magyar családi pótlék összege, ezt kapja meg a német munkavállaló, de összességében a család mindenképpen 204 euróhoz jut gyerekenként havonta.
Mekkora a német családi pótlék összege?
Mint ahogyan a legtöbb ország esetében, Németországban is meghatározó szereppel bír a támogatás kiszámításában az, hogy hány gyermeket nevelünk. Ez tehát azt jelenti, hogy minél több gyermeket vállalunk, annál nagyobb családi pótlékra számíthatunk.
Mi a helyzet a Kindergelddel?
- Egy gyermek után havi 204 eurónyi Kindergeld jár Németországban idén,
- két gyermek után gyerekenként havi 204 eurónyi Kindergeld jár Németországban idén, ami azt jelenti, hogy havi 408 plusz euróban részesülünk,
- három gyermek után gyerekenként havi 210 eurónyi Kindergeld jár Németországban idén, ami azt jelenti, hogy havi 630 plusz euróval gazdálkodhatunk,
- négy vagy több gyermek után gyerekenként havi 235 eurónyi Kindergeld jár Németországban idén, ami azt jelenti, hogy amennyiben négy gyermekünk van, 940 euróval keresünk többet, ha pedig öt gyermekünk van, 1175 euróval leszünk gazdagabbak.
Mi a helyzet a Kinderfeibetraggal?
A Kinderfeibetrag éves összege évről évre növekszik.
- 2018-ban a Kinderfeibetrag összege gyermekenként 7428 euró volt,
- 2019-ben a Kinderfeibetrag összege gyermekenként 7620 euró volt,
- idén pedig, 2020-ban a Kinderfeibetrag összege gyermekenként 7812 eurónyi összegben lett meghatározva.
Ez azt jelenti, hogy aki számára a Kinderfeibetrag formája a kedvezőbb, annak ha egy gyermeke van, az év végén 7812 euróval gazdagszik; ha két gyermeke van, 15 624 euróval, ha három gyermeke van, 23 436 euróval, ha pedig négy gyermeke van, akkor 31 248 euróval kerül több a családi kasszába.
Van-e kiskapu a rendszerben?
Mint azt már hangsúlyoztuk, rendelkeznünk kell németországi állandó lakcímmel ahhoz, hogy ügyfelei lehessünk a Familienkassenak, azonban mégis van egy kiskapu, aminek kijátszásával nem kell Németországban élnünk ahhoz, hogy megkapjuk az ottani családi pótlékot. Abban az esetben ugyanis, ha unbeschänkt Steuerpflichtig státuszunk van, akkor az azt jelenti, hogy Németországnak adózunk, német adófizetők vagyunk, de Magyarországon élünk. Ez akkor fordulhat elő, ha az éves jövedelmünk 90 százaléka Németországból származik, ugyanakkor itthon élünk, emellett pedig az itthonról származó jövedelmünk nem haladja meg a német adómentes fizetés 50 százalékát, egyszerűbben fogalmazva évente a hazai jövedelmünk nem haladja meg a 4584 eurót. Ebben az esetben hű német adófizetőkként számunkra is éppen úgy folyósítható a Kinderfeibetrag vagy a Kindergeld, mint maguknak a német állampolgároknak.
Szülőként milyen más juttatásokra számíthatunk még?
Nem csak a Kinderfeibetrag vagy a Kindergeld segíti meg a családosok életét és anyagi helyzetét Németországban, uniós állampolgárokként ugyanis más szociális juttatásokban is részesülhetünk, amennyiben megigényeljük azokat. Ennek keretei között igénybe lehet venni a Kinderzuschlagot, ami a gyerekek után járó pótlék, megkaphatjuk a Elterngeld-t, ami egyfajta szülői támogatás, valamint az édesanyák megigényelhetik még a Mutterschaftsleistungent, amely összeg az anyák támogatására lett kitalálva.