Nem titkolt szándéka az államnak, hogy akik elvesztették vagy otthagyták állásukat, és most munkanélkülivé váltak, azokat arra ösztönözzék, hogy a lehető leggyorsabban visszatérjenek a munkaerőpiacra.
Ennek alapján alakították át a munkanélküli segélyezés rendszerét, ami ezáltal 2019-től új nevet is kapott: ez lett az álláskeresési járadék.
Még mindig magas a munkanélküliek száma
Jóllehet, a statisztikák azt mutatják, hogy a munkanélküliek száma folyamatosan csökken, még mindig komoly problémát jelent Magyarországon, hogy ki-ki megtalálja a maga tökéletes állását. Több olyan korosztály van, akik számára kifejezetten nagy problémát jelent az elhelyezkedés ? így például a pályakezdőknek szinte semmivel nem egyszerűbb állást találni a középkorúaknál, ugyanakkor azt is látni lehet, hogy a szülési szabadság után a munkájukhoz visszatérni vágyó nők helyzete is nehéz, annak ellenére, hogy a törvények elősegítik törekvéseiket. Még a diplomásoknak is meg kell küzdeniük ezzel a helyzettel, ugyanis nagyon gyakori az a tendencia, hogy noha találnak állást, de nem a képzettségüknek megfelelő területen helyezkedhetnek el. A legnehezebb helyzetben azonban az alacsony képzettségűek és a képzettség nélküliek vannak, számukra ugyanis kevés kapu nyílik ki, és a legtöbb esetben, ha valahol mégis alkalmaznák őket, át kell képezniük magukat.
Még mindig sokan vannak tehát munkanélküli státuszban, akiknek jórészt az egyetlen jövedelemforrása a munkanélküli segély, nemrég azonban az állam megváltoztatta ennek szisztémáját. Arra szeretné ugyanis ösztönözni a munkájuktól elesetteket, hogy a rendszeres munkanélküli segéllyel ne elégedjenek meg, ne dőljenek hátra, hanem mihamarabb álljanak vissza a munkába. Hogy ezt elősegítség, lecsökkentették a járadék folyósítását 90 napra.
Kik jogosultak az álláskeresési járadékra?
Csak és kizárólag azok juthatnak munkanélküli segélyhez, azaz álláskeresési járadékhoz, akik rendelkeznek jogosultsági idővel. Ez azt jelenti, hogy az állását elvesztő személynek a járadék igénylésétől visszafele számított három évben bírnia kell legalább 365 napnyi munkaviszonnyal. Ebbe természetesen beletartozik az alkalmazotti státusz, az egyéni vagy társas vállalkozás, valamint a volt közfoglalkoztatottak is számíthatnak a segítségre.
Az igénylés menetéről itt írtunk részletesebben >>>
A korábbi években nehezebb volt a helyzete azoknak, akik maguk mondtak fel, vagy akit a munkáltató rendkívüli felmondással küldött el, számunkra ugyanis az volt a bevett módszer, hogy regisztrálták őket a Munkaügyi Központban, azonban a segélyt csupán 90 nap elteltével kaphatták meg. Sokak nem tudják, de ma már ez nem így van: ők is ugyanolyan eljárásban részesülnek, mint akiket elbocsájtottak, tehát ha mi magunk mondtunk fel a munkahelyünkön, mi is 90 napig kapjuk folyamatosan a járadékot, számunkra sincsen késés.
Fontos, hogy amennyiben bekövetkezik a baj, és elveszítjük állásunkat, valóban tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy újra munkába tudjunk állni, a kiutalt álláskeresési járadék ugyanis nem sok, csupán annyit tesz ki, amennyi éppen csak elég erre a rövid időszakra.
Munkanélküli segély igénylése, ügyintézése
Mindenképpen keressük fel a helyi kirendeltséget, ahová ne felejtsük el magunkkal vinni az előző munkahelyünkről kapott igazolásainkat, az adókártyánkat, a személyi okmányokat, a TAJ kártyát és az iskolai bizonyítványokat! Emellett jelentkezzünk be a Munkaügyi Hivatalnál is, de ezzel párhuzamosan érdemes az internet segítségét is igénybe vennünk annak érdekében, hogy minél hamarabb állást találjunk, ma már ugyanis igen sok cég és munkaadó itt keresi a munkavállalókat.
Mekkora összegre lehet számítani?
Fontos tudni, hogy a módosítások értelmében már csak 90 napig folyósítják az álláskeresési járadékot, és ezen idő leteltével minden állás nélküli személy köteles befizetni a havi TB járulékát egészen addig, ameddig munkát nem talál.
A munkanélküli segély minden álláskereső esetében egyedi módon kerül meghatározásra. Az alapján számolják ki ugyanis ezt az összeget, hogy az igénylést benyújtó naptári naptól kezdve hány napot dolgozott az elmúlt egy esztendőben. Az ebben a négy naptári negyedévben befizetett munkaerőpiaci járulék alap havi átlaga fogja meghatározni, hogy mekkora összegű segélyt fognak folyósítani a számunkra. Abban az esetben, ha ebben az elmúlt egy évben nem dolgoztunk folyamatosan, akkor a kevesebb időszak átlaga lesz a mérvadó, ha pedig semmit nem dolgoztunk ebben az időszakban, akkor a legalacsonyabb kötelező bér 130 százalékával kell számolni.
Ennek a befizetett munkaerőpiaci járulék alap havi átlagának hatvan százalékát fogjuk megkapni, azonban a maximálisan adható összeg nem haladhatja meg az aktuális minimálbér napi összegét.
Mennyi idő múlva kapjuk meg? Amikor aláírtuk az igénylés papírját az ügyintézőnél, akkor az elbírálás elkezdődik, azonban még így is nagyjából harminc napos határidőre számíthatunk, mire a döntést meghozzák és a folyósítás megkezdődik. Éppen ezért nagyon ügyeljünk arra, hogy mindent a lehető legpontosabban és precízebben töltsünk ki, ugyanis, ha hibát vétettünk vagy valamit pótolnunk kell, akkor ez a határidő kitolódhat.
Mit tehetünk, ha 90 nap alatt nem találunk munkát?
Amennyiben letelt a 90 nap, megszűnik a folyósítás, azonban mi még mindig nem találtunk munkát, akkor két ajánlott opció közül választhatunk. A helyi önkormányzatok annak céljából, hogy megsegítsék a nehéz anyagi helyzetbe kerülő családokat, rendkívüli szociális segélyt juttatnak az azt megigénylőknek, azonban ennek is van egy külön eljárása és elbírálási ideje.
A másik jelentősebb segítség az ország minden pontján a közfoglalkoztatás, amely állandó jövedelemmel kecsegtet, ráadásul elfogadott munkaviszonynak is számít, így ez egy jó lehetőség a talpra állásra.
