Családi pótlék Kisokos 2018

0

A családi pótléknak két fajtája van, melyet a gyermek életkorának megfelelően nyújt az állam a családi költségek hozzájárulásaként. Úgynevezett nevelési ellátásban részesül a kérelmező, amíg gyermeke el nem éri a tankötelezettséget, ezt követően igényelhető az iskoláztatási támogatás, melyet a gyermek tankötelezettségének megszűnéséig vagy amennyiben ezt követően is köznevelési intézmény hallgatója, úgy legfeljebb 20 éves koráig folyósít az állam az iskoláztatási költségek enyhítésére. A folyósítás havi időpontjai, azaz hogy az adott hónapban mikor, melyik napon utalják, megtekinthetőek ide kattintva.

Tartalomjegyzék

Nevelési ellátás
Iskoláztatási támogatás
Ki igényelheti a nevelési ellátást, illetve az iskoláztatási támogatást?
Mely gyermekek után igényelhető?
Kit számít saját háztartásban nevelt gyermeknek?
Kit tekinthetünk tartósan beteg vagy halmozottan fogyatékos személynek?
Folyósításának speciális esetei
Folyósításának szüneteltetése
A támogatásban részesülő személy bejelentési kötelezettségei
A családi pótlék kérelmének benyújtásához szükséges nyomtatványok és igazolások

Nevelési ellátás

Nevelési ellátásban részesülhetünk gyermekünk születésétől kezdve egészen a tankötelezettség eléréséig (az adott év október 31-ig folyósítják a támogatást). A magyar köznevelési törvény szerint a gyermek legkésőbb az azt követő évben válik tankötelessé, melynek augusztus 31-ig betölti a hatodik évet. Amennyiben a szakértői bizottság úgy ítéli meg, további egy nevelési évben még maradhat a gyermek óvodában és csak ez után lesz tanköteles.

Iskoláztatási támogatás

Az iskoláztatási támogatást a tankötelessé válás évének november 1-től folyósítják a tankötelezettség időtartama alatt, illetve ennek megszűnését követően addig, amíg a gyermek köznevelési intézményben tanul és nem tölti be a 20. életévét, illetőleg nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Köznevelési intézménynek számítanak a következő oktatási intézmények: általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.

A jelenleg hatályos szabályozás értelmében tankötelesnek minősül a gyermek 16. életévéig, sajátos nevelési igényű gyermek esetében azonban ez meghosszabbítható 23 éves koráig. Az SNI-s, azaz a sajátos nevelési igényű státuszt a szakértői bizottság véleménye alapján adják a gyermeknek, amennyiben mozgásszervi, érzékszervi (látás, hallás), értelmi vagy beszédfogyatékossággal rendelkezik, esetleg autizmus spektrum zavarral vagy más pszichés problémával küzd.

Ki igényelheti a nevelési ellátást, illetve az iskoláztatási támogatást?

A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás egyaránt igényelhető saját jogon vagy kérheti a gyermek után másik személy is, aki megfelel az alábbi feltételeknek:

  • vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője a saját háztartásban nevelt gyermeknek
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjének házastársa vagy élettársa, amennyiben legalább egy éve az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába felvették
  • olyan személy, aki a háztartásában élő gyermeket örökbe szeretné fogadni és az örökbefogadási eljárást már megindította
  • gyám, illetve nevelőszülő
  • az a személy, akinél az gyermeket a gyermekvédelmi törvénnyel összhangban ideiglenes jelleggel elhelyezték
  • gyermekotthonban, javítóintézetben vagy szociális intézményben nevelt gyermek esetében az otthon, illetve az adott intézmény vezetője
  • az a személy, akit a gyámhivatal kijelölt a szülői ház elhagyását jóváhagyó dokumentumban

Nevelési ellátásban saját jogán részesülhet az, aki betöltötte a 18. évet, iskolai támogatásra nem jogosult és tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos.

Az iskoláztatási támogatás esetében az a tanuló igényelheti saját jogán, aki bár tankötelezettsége megszűnt, tanulmányait tovább folytatja egy köznevelési intézményben, illetve

  • akinek mindkét szülője vagy a vele otthonban élő hajadon, elvált, nőtlen szülője elhunyt
  • akinek nagykorúsága miatt már nem áll gyámság alatt
  • aki szülőjétől, gyámjától, nevelőszülőjétől külön háztartásban él
  • aki valamilyen oknál fogva kikerült a nevelésbe vétel alól

A nevelési támogatásra kiskorú szülő is jogosult, illetve annak összegét számára kell folyósítani, amennyiben gyermekének vagy nincsen gyámja vagy amennyiben nem él egy háztartásban a gyermek gyámjával. Ennek ellenére a kiskorú szülő 16. életévének betöltését megelőzően a kérelmet mindig a törvényes képviselőnek kell benyújtania, 16 év felett azonban már saját nevében is beadhatja a kérvényt.

Mely gyermekek után igényelhető?

A családi pótlék mértékének meghatározásánál lényegében azon vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermekeket veszik számításba, akikkel a kérelmező, azaz a szülő, nevelőszülő, gyám közös háztartásban él és vagy nevelési ellátásra jogosult utánuk vagy a gyermek köznevelési intézményben, illetve felsőoktatási intézményben tanul és nem rendelkezik rendszeres keresettel. Tanuló gyermek esetében évente kérni kell a köznevelési intézménytől a tanulói jogviszony (“Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról” nyomtatvány), felsőoktatási intézmény esetében a hallgatói jogviszony igazolását. A tanulói jogviszony igazolásának határideje minden évben szeptember 30., míg a hallgatói jogviszony esetében ez az időpont október 15. Fontos kitétel, hogy a felsőoktatási intézményben tanuló gyermek után csak abban az esetben igényelhető a családi pótlék, ha a gyermek az első egyetemi vagy főiskolai képzésben részesül.

A gyermekszám meghatározásánál figyelembe veszik azon vér szerinti, örökbe fogadott, nevelt gyermeket is, aki saját jogán igényelheti a családi pótlékot. Kivételt képez ez alól, ha a gyermek nem él egy háztartásban a szülővel. Szintén beszámításra kerül a gyermekszámba az a gyerek, aki betegsége, illetve fogyatékossága miatt szociális intézményben kap ellátást, amennyiben a gyámhivatal nem vette nevelésbe és a szülő, nevelő szülő, gyám rendszeresen látogatja az intézményben. Nem számít kapcsolattartásnak a levélírás, illetve telefonos kapcsolat és nem elegendő a támogatás igényléséhez az évi 1-2 látogatás sem.  A rendszeres kapcsolattartást a szociális intézmény vezetőjének évente írásban igazolnia kell.

Kit számít saját háztartásban nevelt gyermeknek?

Saját háztartásban gondozott gyermek az, aki szülőjével, gyámjával életvitel szerűen él együtt és annak felügyelete alól gyakorlatilag csak a nap folyamán kerül ki. Szintén saját háztartásban nevelt gyermeknek számít az, aki (hazai vagy külföldi) tanulmányai vagy orvosi ellátás miatt tartózkodik hosszabb időn keresztül a szülői házon kívül, illetve aki egy hónapnál hosszabb időre szociális intézménybe került vagy a szülő külön kérésére átmeneti gondozásba helyeztek.

Kit tekinthetünk tartósan beteg vagy halmozottan fogyatékos személynek?

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évnél fiatalabb személy, aki az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendeletben meghatározott betegségben, illetve fogyatékosságban szenved, és emiatt folyamatos felügyeletet igényel. A rendeletben meghatározott nagyobb nevelési támogatás megítéléséhez ki kell tölteni a rendelet mellékletét („Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről”), a fogyatékosságot vagy tartós betegséget pedig a gyermekklinika, gyermek szakkórház szakorvosa igazolja.

Szintén tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő személynek minősül az, aki ugyan a 18. életévét már betöltötte, de ezt megelőzően munkaképességét minimum 67%-ban elvesztette és több mint 50%-os egészségkárosodásban szenvedett. Ennek az egészségromlásnak minimum egy éve fenn kell állnia vagy a szakorvosi vélemény alapján várhatóan egy éven keresztül a jövőben is fenn fog állni. A betegség igazolását a kormányhivatal rehabilitációs szakértői szervezetétől kell kérni.

Nagyobb összegű családi pótlékra jogosult a kérelmező, amennyiben gyermeke a fentiek szerint tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal él. A megnövelt összeget mindaddig kapja az ügyfél, amíg gyermeknek ezen állapota fennáll és erre vonatkozóan szakorvosi igazolással rendelkezik. Amennyiben a beteg gyermek azt követően is köznevelési intézményben tanul, hogy betöltötte 18. életévét, továbbra is jár gondozójának a magasabb iskoláztatási támogatás. Erre az összegre mindaddig igényt tarthat, amíg a gyermek köznevelési intézményben tanul, és nem éri el a 20, sajátos nevelési igényű gyermek esetében a 23 éves kort.

Az iskoláztatási támogatás megszűnését követően 16 és 18 éves kora között akkor is igényelhető a gyermek után a nevelési ellátás, ha betegsége, illetőleg fogyatékossága következtében önálló életre képtelen és állandó felügyeletet igényel. Ennek igazolását a szakorvostól kell kérni, aki akkor állíthatja ki a papírt, amennyiben várhatóan a gyermek állapota nem változik nagykorúságáig.

Nem jár a gyermek után a magasabb összegű családi pótlék, amennyiben korábban már igénybe vették a fogyatékossági támogatást. Ennek megfelelően nem igényelhető a fogyatékossági támogatás sem a beteg gyermek után, ha megkapta a magasabb összegű családi pótlékot.

Folyósításának speciális esetei:

  1. A családi pótlék megosztása

Általános szabály, hogy a gyermek után igényelhető családi pótlékot a szülők egyike kapja, kivételt képez azonban ez alól, amikor a gyermeket megosztva gondozzák és a felügyeleti jogot is közösen gyakorolják. Ebben az esetben lehetőség van a családi pótlék 50-50%-os megosztására, az ez iránti kérelemhez természetesen csatolni kell egy nyilatkozatot, melyben a szülők közösen nyilatkoznak arról, hogy felváltva nevelik gyermeküket saját háztartásukban.

  1. A családi pótlék természetben történő folyósítása

A családi pótlék természetbeni kiutalását is megengedik a jogszabályok, melynek szabályozását részletesen leírja a Gyvt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Kincstár a megítélt összeget nem közvetlenül a kérelmezőnek utalja, hanem egy, a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára utalja át. Erről a számláról az összeget a gyámhivatal által megbízott eseti gondnok veheti fel, majd a jogszabályban leírtak szerint természetben adja tovább a megítélt családi pótlékot a gyermek szülőjének, nevelő szülőjének, gyámjának. A gondnok feladata, hogy szigorúan kövesse a gyámhivatal által felállított pénzfelhasználási tervet és ennek megfelelően szolgáltassa a családi pótlék összegének megfelelő természetbeni juttatásokat.

A természetbeni folyósítás kivételes esete, amikor az iskoláztatási támogatás szüneteltetésére kerül sor. Ez akkor fordulhat elő, amikor egy tanköteles vagy tankötelezettséget követően is közoktatási intézményben tanuló gyermek igazolatlan óráinak száma az adott tanévben meghaladja az 50 tanórát és ennek folyományaként az illetékes gyámhivatalnak törvény által meghatározott kötelessége a gyermeket felügyelet alá venni és az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elindítani.

Folyósításának szüneteltetése

A családi pótlék szüneteltetésére a következő esetekben kerülhet sor:

A szüneteltetést kell kérni, amennyiben a 18. életévét betöltött személy rendszeres keresettel rendelkezik. A szabályozás szerint rendszeres jövedelemnek az számít, ha a jogosult személy minimum három egymást követő hónapban jövedelemmel rendelkezik, ilyen esetben a negyedi hónaptól a családi pótlék szüneteltetését kell kérni.

Szintén a családi pótlék szüneteltetését kell kérni, ha a jogosult legalább három hónapon keresztül az Európai Unión kívüli országba távozik, vagy amennyiben a családi pótlékra jogosult személy külföldi szolgálata miatt a jogszabályi kereteknek megfelelően egyéb ellátásban részesül gyermeke után.

A támogatásban részesülő személy bejelentési kötelezettségei

15 napon belül írásban kell jelenteni a lentebb felsorolt változásokat a családi pótlék folyósításának, felfüggesztésének és szüneteltetésének ideje alatt. Amennyiben ez nem történik meg, a változás időpontjától folyósított családi pótlék jogtalan kifizetésnek minősül és a jogosult személynek ezt az összeget vissza kell fizetnie. Bejelentési kötelezettséggel bírnak a következő esetek:

  • a gyermek kikerült a családi pótlékot igénybe vevő háztartásából
  • a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság megszűnése
  • a gyermek tanulói vagy hallgatói jogviszonyában történő változás, annak megszűnése
  • a 18. évet betöltöttek esetében, ha rendszeres jövedelemmel rendelkeznek
  • a családi pótlékra jogosult ügyfél minimum 3 hónapos külföldi tartózkodása
  • az ellátásra jogosult személy egyedülállóságában bekövetkezett változás, illetve annak megszűnése
  • a családi pótlékban részesülő személy nevének, lakcímének, illetve bankszámla számának megváltozása
  • az Európai Unió területén belül vagy valamely EGT-tagállamban meglévő munkaviszony vagy önálló vállalkozás indítása
  • a családi pótlékban részesülő személy családi állapotában történő változás beleértve az élettársi kapcsolatban felmerülő változásokat is. Ebben az esetben be kell jelenteni az új házastárs, élettárs személyazonosító adatait is.

A családi pótlék kérelmének benyújtásához szükséges nyomtatványok és igazolások

A családi pótlék igénylését a „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatvánnyal kell kezdeményezni. Kivételt képez ez alól, amennyiben a családi pótlékot intézmény (gyermekotthon, javítóintézet) kérelmezi, ebben az esetben az intézet vezetőjének a „Kérelem családi pótlék megállapítására intézményi elhelyezés esetén” elnevezésű nyomtatványt kell kitöltenie.

A családi pótlékot a kérelem benyújtásának napjától folyósítják, amennyiben az adott időpontban ténylegesen fennállt a családi pótlékra való jogosultság. A családi pótlék megítélését maximum két hónapra visszamenőleg lehet kérvényezni.

A kérvényhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett iratok másolatát (eredetire nincsen szükség), illetve a kérelem személyes benyújtása esetében a helyszínen be kell ezeket mutatni. A másolatok igazolására elegendő a kérelmező aláírása, mellyel elismeri, hogy azok megegyeznek az eredetivel. Kivételt képez ez alól a hallgatói, illetve tanulói jogviszonyt igazoló irat, melyet eredeti példányban kell benyújtani. Szintén eredeti példányban kell beküldeni a szakorvosi igazolást, amennyiben az ügyfél a családi pótlékot tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermek után igényli.

A kérelemhez az alábbi igazolásokat kell bemutatni:

  • a családi pótlékot igénylő személy, illetve a gyermek személyazonosító igazolványát (személyigazolvány vagy más személyazonosságot igazoló fényképes igazolvány, pl. útlevél)

Valamint a családi pótlékra való jogosultságot igazoló dokumentumokat:

  • házassági anyakönyvi kivonat másolata
  • nevelőszülő esetén a gyermek elhelyezéséről szóló határozat másodpéldánya
  • gyám esetében a gyámhivatal által kiadott rendelkezésének másolata
  • a gyermek örökbefogadásának, illetőleg ideiglenes elhelyezésének esetében szintén a gyámhivatalnak az erre vonatkozó határozatának másolata
  • tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékossággal élő gyermek esetében az ESzCsM rendeletben meghatározott igazolást, mely jogosít a nagyobb összegű családi pótlékra – “Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” nyomtatvány – nem szükséges új kérvényt beadni a magasabb családi pótlékért abban az esetben, ha a gyermek az idő alatt lett tartósan beteg, míg utána az alap családi pótlék kerül kifizetésre és a betegség tényét a lakcím szerint illetékes hivatalban bejelentik
  • a tanulói jogviszony igazolását (Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról nyomtatvány) abban az esetben, ha a gyermek köznevelési intézmény hallgatója, bár már nem számít tankötelesnek

További fontos tudnivalók, úgy mint hogy mitől függ az összege, igénylése stb. itt érhetők el.

Megosztás

Send this to a friend