A nők kedvezményes öregségi nyugdíja 2019-ben

0

A jogszabályok kimondják, hogy minden olyan nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, az jogosult az öregségi teljes nyugdíjra. Ez független az életkorától, azonban az általános szabályok szerint nem állhat biztosítással járó jogviszonyban, amikor a nyugdíjat megállapítják.

Mi számít jogosultsági időnek?

Első sorban a kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszony, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszony. Továbbá ide számít az az idő, amíg a nő terhességi-gyermekágyi segélyt kap, vagy gyermekgondozási díjban részesül, továbbá, ha gyermekgondozási segélyben, gyermek ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül. Ha valaki nem éri el a 32 év szolgálati időt (munkaviszonnyal például), akkor az öregségi nyugdíj nem állapítható meg. Olyan nő esetében, aki súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel ápolási díjban részesült, ez a szám lecsökken 30 évre.

Azonban, ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt, akkor a 32 év szolgálati idő egy évvel csökken. Minden tovább gyermekért további 1 évet lehet „nyerni”, de maximum 7 évvel csökkenthető a szerzett szolgálati idő.

Pontosan milyen jogviszonyokat lehet beleszámolni a jogosultsági időbe?

A jelenleg hatályos törvény szerint 1997. december 31 óta a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-i) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdése határozza meg, hogy mi számítható ide. Az előtte lévő időszakra is ez a törvény az irányadó. A benne felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamot számítják a jogosultsági időben.

Ez alapján bele kell számolni a jogosultsági időbe például a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban vagy akár az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt is. Továbbá a szövetkezeti tagként, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozóként vagy egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződés alapján végzett munka) töltött időt.

A 168/1997. (X. 6.) Kormány rendelet 12§-a pontosan részletezi, hogy mely biztosítási jogviszonyok számíthatók bele a jogosultság időtartamába. Ilyen például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő. A vonatkozó jogszabályok további jogviszonyokat is felsorolnak, melyek beleszámítanak a jogosultsági időbe. Így például az alkalmi munkavállalóként végzett munka időtartam, a szakmunkástanulóként eltöltött kötelező nyári gyakorlat, a javító-nevelő munkavégzés időtartama is beszámítható, vagy a méltányossági gyermekgondozási segély folyósításának időtartama.

Ki számít saját háztartásban nevelt gyereknek?

Fentebb is több olyan időtartam került felsorolásra, mely a gyermekvállalással és neveléssel kapcsolatos időszakokat érinti, így érdemes tisztázni a jogi környezetét a gyermek fogalmának.

Főszabály szerint az a személy számít saját háztartásban neveltnek, aki vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek és a jogosulttal életvitelszerűen él együtt, és gondozása alól legfeljebb napközbeni időszakra kerül ki. További speciális esetekről a 1998. évi LXXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdése rendelkezik. További, még meg nem említett gyermek gondozásával kapcsolatos esetek, melyek szintén elfogadhatók:

  • örökbefogadott gyermek révén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát
  • a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás
  • az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát

A nyári gyakorlat idejéből mennyi vehető figyelembe?

A szakmunkástanuló vagy szakközépiskolai tanuló nyári gyakorlatát csak akkor lehet beszámítani, ha arról bejelentési adat található. Általában a szakmunkástanulóknak a tanulói jogviszonyuk teljes tartamára, de legalábbis a 2. és 3. tanévre szokott ilyen bejelentési adat születni, ezért az ő esetükben az a szokás, hogy ezekben az években a nyári szünet időtartamát (július 15-tól augusztus 31-ig) veszik figyelembe. Amennyiben nincs bejelentési adat, egyéb hitelt érdemlő bizonyíték vagy tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismertethető a nyári gyakorlat. Mivel szakközépiskolai tanulóknál a nyári gyakorlat nem jelent automatikusan a tanuló után befizetett nyugdíjjárulékot, így nekik nem csak a munkavégzés tényét kell igazolni, de a jogviszony létrejöttét, fennállását is.

Mi nem számít jogosultsági időnek?

A következők nem vehetők figyelembe a jogosultsági idő számításakor:

  • a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama,
  • az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,
  • a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,
  • az 1998. január 1-jét megelőzően fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.
Megosztás

Send this to a friend