Hetek óta attól hangos a média, hogy a tavaszi országgyűlési választás miatt jelentős béremelésekbe kezdett az kormány. Ennek alapján a minimálbért is jelentősen megemelték, így jelentősen megemelkedett a minimálisan kereshető összeg. Jól hangzik a bruttó 200 ezer forint, de ebből mennyit vihetünk haza nettóban? Cikkünkben ezt mutatjuk be.
Jelentős emelések történnek
2022 az országgyűlési választások éve. Mint minden választási évben, idén is kiélezett kampányra lehet számítani, különösen amiatt, mert idén először egyesült a legtöbb ellenzéki párt, így két jelentősebb választási lehetőség feszül egymásnak. A kormány részéről mindig jelentős kampányfogás a bérek és a nyugdíjak emelése, illetve a különféle támogatások bevezetése. A kormánypárt legutóbbi ciklusában számos kedvezményt vezetett már be (többek között a babaváró hitelt, a lakásfelújítási támogatást, a lakásfelújítási hitelt, a Zöld CSOK-ot… stb.), a 2021-es év vége óta pedig rengeteget hallhatunk a béremelésekről. Több szektor bérét emelték, bevezették a 13. havi nyugdíjat, emelték a minimálbért, a bérminimumot, és többek között a pedagógusok fizetése is nőtt tíz százalékot (amivel még mindig nem kerültek a legjobban fizetett emberek közé). Hetek óta attól hangos a média, hogy a minimálbér immár 200 ezer forint, aminek nagyon örül is a lakosság, fontos azonban kiemelni, hogy ez a bruttó összeg. Ebből még le kell vonni az adókat és a járulékokat, így mindösszesen 133 ezer forint marad. A minimálbér 2022. január 1-től tehát nem több, mint nettó 133 ezer forint. Ez azonban még így is jelentős, hiszen ilyen szintű emelést rég nem látott Magyarország, idén ugyanis 19,5 százalékkal emelkedik a bér. A garantált bérminimum összege méginkább kedvezőbb, ez ugyanis bruttó 260 ezer forintra nőtt. Mindezek mellett azzal is tisztában kell lennünk, hogy erősödik a magyar gazdaság, emiatt pedig a reálkereset is jelentősen emelkedett az utóbbi években, idén pedig – főleg a minimálbér radiáns volta miatt – várhatóan tovább fog emelkedni a teljes munkaidőben foglalkoztatottak között. Ezt pedig azért értékelhetjük nagyon pozitív változásnak, mert ez az előrelépés széles társadalmi körökben érzékelhető lesz.
Végezetül nem árt arról sem tudnunk, hogy a 2022-es évtől a cafeteria rendszere is megváltozik.
Milyen levonásokkal kell számolnunk?
Fontos tudunk, hogy az emelések összegét általában bruttó összegben közlik, holott a bruttó összeg közel sem az, amit hazavihetünk. Számos levonást szenved el a bérünk, míg a kezünkhöz nem kapjuk.
A drasztikus munkaerőshiány továbbra is sújtja hazánkat, éppen emiatt intézkedésekre volt (és van is) szükség. Ezen munkaerőhiány miatt a kormány kénytelen volt csökkenteni a bérekre rakódó járulékokat, ennek következtében pedig immáron 2022-ben már nem kell fizetni az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, és a szociális hozzájárulási adó is csupán 13 százalék lett. A munkaerőhiányt kívánja mérsékelni továbbá az is, hogy a nyugdíjasokat szinte teljes mértékben járulékmentesen lehet foglalkoztatni, valamint az is, hogy számos szektorban további béremelések várhatók.
És bár mindenki nagyon örül annak, hogy 200 ezer forint lett a minimálbér, és hogy a munkaerőhiány miatt kevesebb levonást szenved el a fizetésünk, mégis számolnunk kell azzal, hogy jelentősen kevesebb lesz a nettó bérünk a bruttónál. Nézzük sorra, hogy milyen levonásokkal kell számolnunk.
- 2022-ben a munkáltatónak a munkavállaló után 13 százaléknyi szociális hozzájárulást kell fizetnie, ami a 200 ezer forintos bruttó minimálbér esetében 26 ezer forint,
- 2022-ben a munkáltatónak a munkavállaló után 0 százaléknyi szakképzési hozzájárulást kell fizetnie, ami a 200 ezer forintos bruttó minimálbér esetében 0 ezer forint,
- 2022-ben minden munkavállaló fizetéséből levonásra kerül 15 százaléknyi személyi jövedelemadó, ami a 200 ezer forintos bruttó minimálbér esetében 30 ezer forint,
- 2022-ben minden munkavállaló fizetéséből levonásra kerül 18,5 társadalombiztosítási járulék, ami a 200 ezer forintos bruttó minimálbér esetében 37 ezer forint.
- Az összes levonás tehát a munkavállaló béréből 33,5 százalék, ami a 200 ezer forintos bruttó fizetés esetében 67 ezer forint.
- A 200 ezer forintos bruttó minimálbér esetében összesen az állam számára havi 93 ezer forintot kell fizetni,
- A 200 ezer forintos bruttó minimálbér esetében a munkaadó számára összesen havonta 226 ezer forintba kerül a munkavállaló alkalmazása.
A havi bruttó 200 ezer forintból tehát mindösszesen 133 ezer forint marad. Ezek alapján
- a heti bér bruttó összege 2022-ben 45 980 forintra jön ki,
- a napi bér bruttó összege 2022-ben 9 200 forintra jön ki,
- az óra bruttó összege 2022-ben 1 150 forintra jön ki.
Nem érdemes a minimálbérrel taktikázni
Nagyon sok ember úgy próbál több pénzt tartani a konyhán, hogy kevesebb összegre jelenti be magát. Igen sokan dolgoznak úgy a minimálbérért, hogy valójában ennél jelentősen többet keresnek. Ezen taktikának persze az az oka, hogy amennyiben kevesebb a hivatalosan bejelentett összeg, akkor kevesebb adót és járadékot is kell fizetni. Sokan azonban nem gondolnak bele abba, hogy van ennek egy csúnya hátulütője. Ha ugyanis kevesebb a bejelentett összeg, akkor kevésbé vagyunk hitelképesek. Ez főleg a vállalkozóknál szokott problémát jelenteni, akik rendszeresen „maszekolnak”, majd amikor hitelre lenne szükségük, akkor meglepődnek, hogy a bank nem akar velük szóba állni.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a jövedelmünk és a jövedelmünk alapján befizetett illeték és adó meghatározza azt, hogy öreg korunkban mekkora nyugdíjat fogunk kapni. Ha világ életünkben magasabb életszínvonalon éltünk, de taktikai okok miatt csak a minimálbérre voltunk bejelentve, akkor a nyugdíjból is csak a minimális összeget fogjuk kapni, ami valószínűleg hatalmas kellemetlenséget és kényelmetlenséget fog okozni. Nem érdemes tehát ezzel játszani, mert akár az idős éveinket nyomoríthatjuk meg vele teljesen.
Európai bérekhez képest nem sokat ér a pénzünk
Jóllehet, a 19,5 százalékos béremelés valóban kiugró és valóban jelentős, látnunk kell, hogy európai viszonylatokhoz képest még mindig nagyon rosszul keresünk. Amennyiben végigpásztázzuk, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban milyen minimálbérekkel számolhatnak a munkavállalók, akkor sajnos azt kell belátnunk, hogy hiába az elmúlt évek jelentős minimálbér-emelései, hiába az idei 19,5 százalék, a nyugati országokhoz képest még mindig siralmasan keresünk, és az európai országok minimálbér-listája 2022-ben sem valószínű, hogy változni fog, legalábbis nem jelentősen.
Mindazonáltal legyünk igazságosak! Be kell látnunk, hogy a nyugati országokban nemcsak a bérek magasabbak, de bizony a megélhetés, a szolgáltatások, a lakásárak, a bérleti díjak és az étkezés is. Egy kétszobás lakás megvásárlása nyugaton gyakran annyiba kerül, mint amennyibe Magyarországon egy nagy, emeletes családi ház kerül. Bizonyosan hallottuk már külföldön dolgozó rokonainktól, barátainktól, hogy amennyiben szolgáltatásra lenne szükségük (pl. fogorvos, fodrász, autószervíz), akkor inkább hazajönnek, mert odakint túlságosan drága. És persze az sem egyedülálló, hogy egy üzletben ugyanazért a termékért odakint többet kérnek el, mint idehaza (cserébe gyakran sokkal jobb is külföldön a minősége a terméknek. Nemrégiben robbant ki a botrány, miszerint Magyarországra és Kelet-Európába jelentősen silányabb minőségű élelmiszereket szállítanak, ezellen pedig fellépni készül az Európai Unió).
Sok nehézséggel kell szembenézni
Bár ez a 19,5 százalékos emelkedés valóban egyedülálló és örvendetes, be kell látnunk, hogy számos anyagi nehézséget kell megoldanunk ebből a pénzből. Rég nem látott infláció figyelhető ugyanis meg jelenleg Magyarországon, aminek hatására hiába keresünk jobban, jobb életszínvonalat nem tudunk teremteni magunknak, hiszen minden drágább is. Ez a magas infláció még komoly gondot fog jelenteni a munkavállalóknak, a munkáltatóknak, de még a döntéshozók számára is.
Azzal is számolnunk kell, hogy eddig jelentős munkaerőhiány csak az ország nyugati határain volt megfigyelhető, hiszen az itt lakó emberek átjártak Ausztriába dolgozni, ahol magasabb béreket kaptak a munkájukért. Ez a jelentős munkaerőhiány azonban immáron az egész országra átterjedt, mivel nagyon sokan döntenek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét. Immáron tehát nemcsak a Dunántúl területét érinti a drasztikus munkaerőhiány, hanem az egész országot, egy-egy szakemberre akár hónapokat is várnunk kell. A munkaerőhiány pedig előreláthatóan a következő időszakban fokozódni fog. Ez annak tudható be, hogy a koronavírus okozta válsághelyzet miatt sokan elveszítették a munkájukat, és átmeneti munkanélküliség alakult ki. A járványhelyzet enyhülésével a válság is enyhült, ezzel a fellendüléssel pedig szinte rekordalacsonyra csökkent hazánkban a munkanélküliség aránya. Sőt, a számítások szerint az új munkahelyek teremtésével a jövőben tovább fog nőni a foglalkoztatottság, éppen ezért egyre nagyobb szükség lenne a jól képzett munkavállalókra, ennek száma azonban véges. A munkaerőhiány súlyosbodó problémájával hamarosan intenzívebben szembe kell néznünk, és ezt valamivel mérsékelni kell. Talán a legjobb megoldás a problémára a béremelés, esetleg a képzett vendégmunkások behívása az országba.
