Azoknak, akik kiadják saját lakásukat, ingatlanjukat mások számára, a bérbeadásból származó bevételük után adót kell fizetniük. Azonban 2019. január 1-jétől változtak a rendelkezések erre a bevételre vonatkozóan.
Érdemes tisztában lenni az adózás ide vonatkozó legújabb szabályaival, ugyanis a bérlőnk által fizetett összeg egy része nem adóköteles. Ha el szeretnénk kerülni, hogy több adót fizetünk be, mint amire kötelesek vagyunk, akkor tudnunk kell pontosan kiszámolnunk az adóköteles jövedelmünket.
Az adó összege és a változások
Az ingatlan bérbeadásból származó bevétel után 15% adót kell fizetni, azonban a 2019. év január elsejétől a bérbeadásból származó bevétel kiszámításakor nem kell figyelembe vennünk „az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díját”. Magyarul azt az összeget, melyet a bérlő azért fizet, hogy abból egy harmadik fél által, az ingatlan használatához kapcsolódó szolgáltatás díját fizessük meg, például a közüzemi szolgáltatások díját, vagyis a rezsit ? adott esetben nem elhanyagolható tétel, főként nem éves szinten.
Így tehát ha a bérlő a bérbeadónak fizet, a bérbeadó pedig fizet a szolgáltató felé, például az áramszolgáltatásért, akkor ezt az összeget nem kell a jövedelembe beleszámolni. Vannak azonban kitételek erre az új rendelkezésre vonatkozóan. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy csak olyan bérlőre áthárított díjra igaz, amely az ingatlan használatával összefügg.
Mi nem számít bele?
A NAV állásfoglalása szerint a társasházzal kapcsolatos költségekre, így a ház által kötött biztosításra, a közös képviselőnek fizetett díjra, a takarítási díjra, vagy a felújításokra szánt alapba fizetett összegekre nem alkalmazható az új szabály. Ugyanígy nem alkalmazható a rendelkezés a társasházi közös költségre sem. Tehát ha a bérlő közös költséget is fizet a bérbeadója felé, akkor az mindenképpen bevételnek számít, még akkor is, ha az tartalmaz rezsi-elemeket, mint például a szemétdíj vagy a vízdíj. Ilyen esetekben a költségelszámolás lehetőségével kell élni.
Arra is fontos odafigyelni, hogy ezt az új szabályt csak akkor tudjuk alkalmazni, ha a megvásárolt szolgáltatás díja arányos módon van áthárítva a bérlőre. Tehát, ha a bérlő fix összeget fizet havonta bérleti díjként, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségét is, vagy fix összegű költségtérítésben állapodtak meg, akkor az ez a díj ingatlanból származó bevételnek számít. Így a szabály nem alkalmazható, de a költségek továbbra is elszámolhatók.