KATA 2019: a kisadózók tételes adóját érintő változások

0

Összegyűjtöttük a kisadózók tételes adójának – közismertebb nevén kata – 2019-ben bekövetkezett kedvező változásait és jellemzőit.

Az adózási forma célja, hogy a magyar vállalkozások adó- és adminisztrációs terhei tovább csökkenjenek, és meg tudják valósítani fejlesztési terveiket. A kisvállalkozók 2013. január 1-je óta választhatják a kisadózók tételes adóját, amely mára Magyarország legnépszerűbb adófajtájává vált. Míg 2013. év végén 76 ezer kisadózót tartott nyilván az adóhivatal, addig tavaly év végén a katát választók száma meghaladta a 306 ezret.

12 millióra nőtt az alanyi adómentesség határa

A kisvállalkozásokat érintő legújabb kedvező változás, hogy 2019. január 1-jétől 8-ról 12 millió forintra emelkedett az alanyi adómentesség határa. Ez azt jelenti, hogy a kisvállalkozásoknak évi 12 millió forintos bevételi határig nem kell áfát felszámítaniuk és fizetniük, ahogyan áfa-bevallást sem kell benyújtaniuk. A kata bevezetésekor még 6 millió forint volt az a bevételi határ, amelynek eléréséig a közteherfizetési kötelezettség a fix összegű tételes adó megfizetésével teljesíthető volt. 2017. január 1-jétől ez az összeghatár megduplázódott, 12 millió forintra nőtt. Ugyanakkor a bevételi határ emelését az európai uniós szabályok miatt nem követhette rögtön az áfa-fizetési kötelezettség alóli mentesítés lehetősége. 2019. január 1-jétől 12 millió forintra emelkedhetett az alanyi adómentesség választásának értékhatára, így a jövő évtől a 8 millió forintnál több bevételt szerző katás egyéni vállalkozó sem kényszerül arra, hogy áfa-alannyá váljék.

További pozitív változás, hogy aki 2018-ban átlépte a 8 milliós keretet, de 12 millió alatt maradt, az 2019-ben nem lesz áfa-alany (a korábbi szabályozás értelmében az AAM-határ átlépését követő évben is áfa-alanyként voltak kénytelenek tevékenykedni a vállalkozók, mielőtt visszatérhettek az alanyi adómentes körbe).

Kisebb adminisztrációs terhek

A kata amellett, hogy a legnagyobb megtakarítást biztosítja a vállalkozások számára, és drasztikusan csökkenti az adminisztrációs feladatokat, még rendkívül rugalmas is. Ha ugyanis a vállalkozás bevétele meghaladja a 12 millió forintot, akkor sem veszíti el a vállalkozás a kata-tagságát – csak erre a részre magasabb mértékű adót fizet, maga a vállalkozó még maradhat kisadózó.

A katás vállalkozás – főszabály szerint – havi 50 ezer forint tételes adó fizetésével gyakorlatilag az összes közterhét letudja, és még a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaira is jogosultságot szerez. Esetükben havi 94 400 forintot lehet figyelembe venni az ellátások összegének megállapításakor. Ha azonban a kisadózó él azzal a választási lehetőséggel, hogy magasabb összegű – havi 75 ezer forint – tételes adót fizet rendszeresen, és ezt a döntését az adóhivatalnál bejelenti, esetében az ellátások megállapításához már havi 158 400 forintot vesznek figyelembe. Érdemes tehát a jövőbeli ellátásokra tekintettel mérlegelni ezt a lehetőséget is.

NAV-tájékoztatás

A katát érintő részletes szabályokról és változásokról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai készséggel adnak tájékoztatást. A továbbiakban is várhatóak olyan intézkedések, amelynek középpontjában a vállalkozások lehetőségeinek bővítése áll, valamint kedvezőbb szabályozási és adópolitikai intézkedések révén a versenyképesség emelését célozzák.

KATA belépéssel/kikerüléssel kapcsolatos változások:

  • Az átalakulás, szétválás, egyesülés esetén az adóalanyiság létrejöttének napja a KATA adóalanyiság választásának napja lett (eddig bejelentés hónapját követő hónap első napja volt).
  • KATA-ba való belépésnél kizáró ok, ha az adózó már a KATA-alanyiság választásakor végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alatt áll.
  • Már nem kizáró ok, ha korábban fel volt függesztve az adószám.
  • Megszűnik az adóalanyiság, ha év végén 100 000 Ft feletti adótartozás van, de ha annak a hónapnak az utolsó napjáig, melyben az erről szóló határozat véglegessé válik az adózó rendezi a tartozását, akkor nem lép életbe a határozat.
  • Mulasztási bírság kiszabása esetén az adóalanyiság megszűnésről szóló határozat véglegessé válásának utolsó napjával szűnik meg az adóalanyiság.

Bevételekkel kapcsolatos változások:

  • Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatások nem minősülnek KATA bevételnek.
  • Nem KATA bevétel, az olyan ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog elidegenítése, amelyet az adózó nem kizárólag üzemi célból használt. Ha ezek értékesítéséből bevétele származik a katás egyéni vállalkozónak, akkor erre a bevételre a személyi jövedelemadó törvény ingatlan illetve ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem szerinti adózását kell alkalmaznia.
  • KATA bevétel, az olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékesítése, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó kizárólag a kisadózó vállalkozás tevékenységével kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.
  • Nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi!

További fontos változások:

TAO-ból KATA-ba áttért adóalany esetében megszűnik a kettős adóztatás.

A tao-alanyiság alatt kiszámlázott – és így a társasági adó hatálya alatti utolsó adóévben az adóalap részeként figyelembe vett – de csak a KATA időszakában befolyt bevételt kivették a KATA bevételek közül, azonban ezen bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában ettől függetlenül fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek a társasági adó alapját képezik.

Nappali tagozatos kisadózókat érintő változás:

Eddig csak az aktív tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgató minősült a törvény szerint mellékállású kisadózónak (azaz 25.000 Ft tételes adót kellett fizetnie havonta) – viszont 2018. november 24-től a tanulmányokat szüneteltető “passzív féléves” hallgató is mellékállásúnak minősül 25 éves korig (eddig főállásúnak minősült).

Megosztás

Send this to a friend