Magyarország lakossága és gazdasága hosszú ideje szenved attól, hogy sok hiteles vált fizetőképtelenné, és ezáltal hitelképtelenné váltak. Igen sokan szerepeltek ezért a KHR negatív adósok listáján. Mostanra azonban ez a szám rekordalacsonyra csökkent. Mutatjuk a részleteket!
Mit kell tudni a KHR-listáról?
A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR, korábbi nevén BAR) arra hivatott, hogy sikeresebb legyen a bankközi kommunikáció. Amikor ugyanis egy polgár hitelt kér, a pénzintézetnek mindig alaposan mérlegelnie kell azt, hogy mekkora kockázatot jelent az adott személy számára hitelt adni. Ha azt látják, hogy keveset keres, bizonytalan szektorban dolgozik vagy a korábbi hiteleit nem törlesztette rendesen, akkor a bankok számára nagyobb kockázatot jelent hitelezni, éppen ezért megtehetik azt, hogy vagy nem adnak hitelt az illetőnek, vagy jóval drágább kamattal, kedvezőtlenebb konstrukcióval. Ezzel szemben ha az igénylő jól keres, biztonságos szektorban dolgozik, vagy látható, hogy a korábbi hiteleit mindig pontosan törlesztette, akkor a bank számára ez az illető kisebb kockázatot jelent, éppen ezért kedvezőbb konstrukcióval kecsegteti.
A Magyar Nemzeti Bank működtetése alatt azért él a Központi Hitelinformációs Rendszer, hogy a bakok könnyebben meg tudják osztani egymással, hogy az ügyfelek milyen magaviseletet mutatnak a hiteleikben. A pénzintézeteknek nemhogy joga van, de kötelesek is vezetni az ügyfeleik törlesztését, kötelesek rögzíteniük az adataikat és hitel iránt tanúsított magatartásukat. Amikor pedig ez az ügyfél legközelebb újra hitelt igényel, akkor a bank könnyedén lekérheti az adatokat, és látni fogja, hogy mekkora kockázatot fog jelenteni neki a kérelmező. Ennek köszönhetően gyorsabban elvégzik a bankok a kockázatelemzést, gyorsabban döntenek a hitelről, és hamarabb készhez is kaphatjuk a pénzt. Ugyanakkor segít abban is, hogy ne növekedjen meg drasztikusan az államadósság.
Ki kerülhet fel a KHR-listára?
A KHR-listával kapcsolatban a legtöbb embernek negatív asszociációja van, azt gondolják ugyanis, hogy itt csak azoknak a neve szerepel, akik nem törlesztenek, eladósodtak és hitelképtelenekké váltak. A helyzet azonban az, hogy minden olyan magánszemély és vállalkozó neve szerepel ezen a listán, akik hitelt vettek fel. Teljesen mindegy, hogy törlesztünk-e rendesen vagy nem, a nevünk rajta lesz a listán, mert a többi banknak joga van tudni, hogy milyen ügyfelek vagyunk. Éppen ezért a KHR-listának három altípusát különböztethetjük meg:
- A pozitív adósok listája: ezen szerepelnek mindazok, akik jó magatartást mutatnak a hiteleikkel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy mindig időben és pontosan törlesztettek, és a szerződéstől soha nem tértek el, és időben – vagy akár hamarabb is – végtörlesztettek. Mivel ők jó partynak számítanak a bankoknak, ezért felkerülhetnek a pozitív adósok listájára, így a következő hiteligénylésnél előnyben részesülnek.
- A negatív adósok aktív listája: Ide azok kerülnek fel, akiknek a törlesztésben jelentős hátralékuk keletkezett. A jogszabály kötelezi a bankokat, hogy ilyen esetben mindig kerüljenek fel az ügyfél adatai a listára, hogy el lehessen kerülni az államadósság növekedését. Amennyiben a hátralék eléri a mindenkori minimálbér összegét, és onnantól számítva 90 napig fennáll ebben az összegben a hátralék, akkor az ügyfél felkerül erre a listára. Ilyenkor teljesen hitelképtelenné válik, és semmiképpen nem kaphat hitelt senkitől. Azon a napon, amikor a hátralékot csökkentette az aktuális minimálbér összege alá, vagy akár le is nullázta azt, átkerül a negatív adósok passzív listájára. Az aktív listára azonban nemcsak hitelmulasztással lehet felkerülni, hanem akkor is, ha hitelkártyával vagy bankkártyával való visszaélésen kapnak bennünket. Ebben az esetben öt évig leszünk a listán.
- A negatív adósok passzív listája: Ide kerülnek tehát azok, akik már lecsökkentették a hátralékukat a mindenkori minimálbér összege alá. Ezen a listán maradnak egy évig. Ebben az időszakban a bankok nem, vagy csak rosszabb konstrukcióval hiteleznek, ezért a következő hitelig érdemes egy kicsit várni. Amikor letelik az egy év, automatikusan lekerülünk a listáról, és nem marad nyoma a mulasztásunknak.
Hányan szerepelnek ezen a listán?
Tudni érdemes tehát, hogy 2012 óta a Központi Hitelinformációs Rendszerbe nem csupán a negatív adósok szerepelnek, hanem minden adós. Nézzük a számokat!
- 2021 végén a Központi Hitelinformációs Rendszer listáján 9 387 lakossági hitelszerződést tartottak számon,
- ezen 9 387 hitelszerződésből 7 174 szerződés volt élő 2021 végén.
- Egy évvel korábban, 2020 végén még 7 204 élő szerződést tartottak számon.
- 2020 végén Magyarországon 142 ezer, 2021 végén 143 ezer vállalkozás volt.
- 2021 végén a Központi Hitelinformációs Rendszer listáján 402 ezer fennálló vállalkozói hitelszerződést tartottak számon,
- 2021 végén a Központi Hitelinformációs Rendszer listáján 670 ezer megszűnt vállalkozói hitelszerződést tartottak számon,
- 2021 végén a Központi Hitelinformációs Rendszer listáján 18 ezer késedelmes vállalkozói hitelszerződést tartottak számon.
Rekord alacsony a mulasztás
Nemrégiben megjelentek a Központi Hitelinformációs Rendszer negatív adósainak aktív listájából készült statisztikák. Ennek tanulsága, hogy a 2021-es évben rekord alacsonyan bírtak akkora hátralékkal, hogy az aktív negatív adósok listájára kerültek volna. 13 éve nem volt ilyen alacsony ez a szám. „Mindössze” 926 ezer olyan szerződést közöl, amely a minimálbérnél nagyobb hátralékot halmozott fel. És bár hatalmat zuhant ez a szám, és rekordkevés szerződést került erre a listára, azért még mindig elkeserítő, hogy közel egymillió szerződés került a reménytelenségbe, ami azt is jelenti, hogy közel félmillió magyar ember vált hitelképtelenné.
Minek köszönhető a csökkenés?
Örvendetes ez a nagymértékű csökkenés, a szakértők pedig úgy vélik, hogy ezt leginkább a moratóriumnak lehet betudni. A járványhelyzet miatt bevezetett törlesztési moratóriummal ugyanis a lakossági hiteleseknek közel kétharmada élt. Ennek köszönhetően az ügyfelek nem halmoztak fel jelentősebb hátralékot, ezért gördülékenyen törleszthetnek a továbbiakban is.
Szintén örvendetes, hogy 2021 november 1-én meghosszabbították a moratóriumot, és az ügyfelek jelentős része már nem vette ezt igénybe. A lakossági hitelek közül mindössze 220 ezer, a vállalati hitelek közül pedig csupán háromezer szerződésre veszik igénybe továbbra is a moratóriumot, a többi ügyfél törlesztőképesnek bizonyult, s ők folytatják a fizetést. 2021 nyarán a lakossági hiteleknek 28 százaléka állt törlesztési moratórium alatt, ez a szám pedig 2021 legvégére öt százalékra csökkent. A vállalati hitelállománynak 17 százaléka állt moratórium alatt a nyáron, ezeknek pedig mindösszesen két százaléka áll moratórium alatt.
A szakértők szerint a moratórium mellett a kedvező tendenciát az is előidézte, hogy megnövekedtek a felmondott hitelszerződések a bankok révén. Ez azt jelenti, hogy a bankok felmondták a nem fizető ügyfelekkel a szerződést, és a tartozást átadták valamilyen pénzügyi vállalkozásnak, általában követeléskezelőnek. Azok, akik ilyen súlyos és elkeserítő helyzetbe kerültek, nem vehették igénybe a törlesztési moratóriumot, nekik ezekben az időben is fizetniük kellett, ha nem akarták, hogy kilakoltassák őket. A statisztikák szerint a késedelmes jelzáloghitelek 86 százalékát eladták valamilyen követeléskezelőnek a bankok. A követeléskezelők pedig sikeresen lecsökkentették a késedelmes szerződések számát. Ezt olykor a törlesztés átütemezésével tudták elérni, de nagyon gyakran sajnos szomorúbb eszközökkel érték el: a fedezet elárverezésével. Ennek köszönhetően 2013 és 2021 között a késedelmes jelzáloghitelszerződések a felére csökkentek.
A bankok változtatást akarnak
Bár a KHR jelentősen meggyorsítja a bankok kockázatelemzési eljárását, a pénzintézetek ennél jobb rendszert szeretnének. A követeléseiknek központi szerepében a jobb adathozzáférési lehetőség áll, valamint az, hogy a pozitív adósok listája nem opcionális legyen, hanem kötelező. A végtörlesztést követően ugyanis a pozitív adósok listájára csak azok kerülnek fel, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a bank tárolja még meghatározott évig az adataikat. Ez elvileg mindkét fél számára nyereséges, hiszen így a bank legközelebb könnyebben informálódhat az ügyfélről, és hamarabb meghozhatja a döntését, de jó az ügyfélnek is, hiszen a pozitív adósok listáján szereplők általában kedvezőbb konstrukcióval kapnak hitelt.
A kívánalomnak alapját az képzi, hogy általában az olyan országokban, ahol a magyar jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóhoz hasonló rendszer működik, ott a bankok engedélyt szoktak kapni arra, hogy hozzáférjenek az ügyfelek egyéb hiteleinek törlesztőrészletéhez, esetleg egyéb adósságukhoz is. Jelenleg nem kötelezi jogszabály a bank ügyfeleit arra, hogy tegyék elérhetővé a pénzintézet számára az összes tartozásuk, törlesztőrészletük pontos részleteit. A bankok szeint azonban ez előremutató lenne, így ugyanis reálisabb képet kaphatnának arról, hogy a hiteligénylő mennyit tud még vállalni, és valóban vissza tudja törleszteni a kapott pénzt. A Magyar Nemzeti Bank azonban ezeknek a kívánalmaknak egyenlőre nem kíván eleget tenni, ennek ugyanis versenyjogi akadályait látják.
