A legtöbb fiatal egyik legfontosabb terve az, hogy minél hamarabb saját lakást vásárolhasson. Sajnos azonban nem sokan tehetik meg, hogy saját zsebből vásároljanak ingatlant, emiatt a banktól kell segítséget kérniük. A lakáshitelhez azonban fedezetre van szükség. Miből lehet fedezet? Cikkünkben ezt mutatjuk be.
Miért kell a fedezet?
Magyarországon az emberek jelentős többsége számára kimondottan fontos, hogy saját lakásban éljen. Sokan a családalapítást, gyermekvállalást is ahhoz a feltételhez kötik, hogy legyen saját lakásuk, mert így a helyzetük biztosabbnak tűnik. Emiatt sok-sok állami támogatás vált elérhetővé: a családosok felvehetik a CSOK-ot és a CSOK hitelt, ugyanakkor a Babaváró hitelt is sokan ingatlancélokra használják fel. Mindezek mellett nagy segítség a nagycsaládosok adókedvezménye, illetve a kedvezményes autóvásárlás és az édesanyák Diákhitelének kedvezménye vagy eltörlése. Azonban még így is csak kevesek engedhetik meg maguknak, hogy banki segítség nélkül vásároljanak ingatlant.
A legtöbben tehát a lakásvásárláshoz hitelt vesznek fel. A lakáshitel azonban jelzáloghitel, ami tehát azt jelenti, hogy a kölcsönhöz fedezetre van szükségünk. Ezt a fedezetet a bank lefoglalhatja abban az esetben, ha nem tudjuk fizetni a hitelt, azaz ez a biztosíték, hogy a pénzintézet nem fog nagyon bukni. A fedezet általában az az ingatlan szokott lenni, amely ingatlan megvásárlása miatt felvesszük a hitelt, ugyanakkor egyéb ingatlanokat is be lehet vonni. Fontos kérdés tehát, hogy milyen ingatlan lehet fedezet egy lakáshitel esetében? A jó fedezet vagy fedezetek ugyanis jelentősen meghatározzák a konstrukciót. Éppen ezért különösen fontos tudnunk, hogy a bankoknak milyen elvárásaik vannak a fedezetekkel szemben. Nézzük meg!
Milyennek kell lennie a fedezetnek?
- A fedezetnek mindenképpen megfelelő forgalmi értékkel kell bírnia. Ez azt jelenti, hogy a bankok általában 4-8 millió forint érték alatt nem vonják be az ingatlant fedezetként, ennél nagyobb összeggel kell bírnia.
- A fedezetként bevonandó ingatlan mindenképpen feleljen meg a bank által támasztott értékállósági és eladhatósági feltételeknek!
- A fedezetként bevonandó ingatlannak mindenképpen önállóan forgalomképesnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az ingatlannak a forgalomképességét nem korlátozhatja semmi, azaz az ingatlan nyilvántartási státuszának rendezettnek kell lennie.
- A fedezetként bevonandó ingatlannak mindenképpen tehermentesnek kell lennie, vagy legfeljebb a bank által nyújtott hitelösszeggel együtt még elfogadhatónak kell lennie a tehernek, s így hitelezhetőnek kell lennie az ingatlannak.
- A fedezetként bevonandó ingatlanról mindenképpen tudnunk kell igazolni, hogy a lakás aktuális állapota azt tükrözi, ami a tulajdoni lapon van feltüntetve. Ehhez általában értékbecslést kell végeztetni.
- A fedezetként bevonandó ingatlannak mindenképpen rendelkeznie tulajdoni lappal.
- A fedezetként bevonandó ingatlanra mindenképpen biztosítást kell kötni olyan módon, ahogyan azt a bank előírja. Amennyiben az ingatlanon már van biztosítás, akkor azt felmondani nem lehet a hitel futamideje során. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a kártérítési összeget a bankra kell engedményezni.
- A fedezetként bevonandó ingatlan tulajdoni lapján semmiképpen nem szerepelhet perfeljegyzés. Ez azt jelenti, hogy a fedezetként bevonandó ingatlannal kapcsolatban nem lehet folyamatban bírósági eljárás.
- A fedezetként bevonandó ingatlannak mindenképpen rendelkeznie kell jogerős használatbavételi engedéllyel. Ez alól csak az olyan hitelek jelentenek kivételt, amelyek építkezési célra lettek adva.
Mekkora összegűnek kell lennie a fedezetként bevonandó ingatlannak?
A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy milyen összegűnek kell lennie a fedezetnek. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy milyen biztosítékot kínálunk a banknak, hiszen minél nagyobb a biztosíték, annál biztonságosabb ügyfeleknek fogunk tűnni, és annál kedvezőbb konstrukciót fogunk kapni. Mint azt fentebb már láthattuk, a minimális elvárás a pénzintézetek felől 4-8 millió forint, az ennél kisebb értékkel rendelkező ingatlanokat (kicsi nyaraló, telek) általában nem fogadják el. Ez azonban csupán a minimális elvárás, a fedezet kérdése ennél sokkal komplexebb. Nézzük meg tehát, hogy az értékkel kapcsolatban milyen kritériumokra kell figyelnünk!
Az egyik legalapvetőbb tudnivaló, hogy a pénzintézetek által adott hitelösszegnek mindenképpen alacsonyabbnak kell lennie, mint a fedezetként bevont ingatlannak. Egyszerűen szólva: a lakás többe kerül, mint amennyi pénzt a bank ad. Erre azért van szükség, hogy a bank – amennyiben nem tudunk törleszteni – ne bukjon olyan nagyot rajtunk. Így tehát a banknak tisztában kell lennie, hogy mennyit ér az az ingatlan, amelyet fedezetbe szeretnénk adni (ez általában az a lakás, amelynek megvásárlására a hitelt felvesszük), így tehát értékbecslőt küldenek ki. Az értékbecslő kijön, megvizsgálja a lakás helyzetét, állapotát, és ennek alapján mond egy összeget, hogy mennyit érhet az ingatlan. A pénzintézet ennek alapján az ingatlan értékének legfeljebb 80 százalékát hajlandó megadni hitelként. Ez a 80 százalékos limit egyébként törvényi előírás, ugyanis az állam sem engedi, hogy ennél többet finanszírozzon a bank. Ezen belül azonban relatíve szabad a mozgása a pénzintézeteknek, ami azt jelenti, hogy maguk dönthetik el, hogy az ügyfeleiknek megadják-e ezt a 80 százalékot. Sok bank hajlandó hitelezni az ingatlan értékének a 80 százalékát, azonban vannak bőven olyan bankok, amelyek ennél jóval óvatosabbak, ebből kifolyólag az értékbecslő által meghatározott összegnek csupán a 70, de akár csak az 50 százalékát hajlandók meghitelezni. Azt, hogy pontosan hány százalékot hajlandók adni, komoly és komplex számítás alapján, a hitelbiztosítási érték számítása alapján határozzák meg.
De mi van azzal a 20, 30, vagy akár 50 százalékkal, amelyet a bank nem kölcsönöz meg? Nagyon fontos kérdés, amellyel családok sokaságának kell szembenéznie, hiszen többmilliókról, adott esetben több tízmillió forintokról beszélünk. A fennmaradó összeget mindenképpen nekünk, vevőknek, hitelfelvevőknek kell finanszíroznunk. A legtisztább megoldás természetesen az, ha saját zsebből oldjuk meg (például ha már évek óta tudatosan készülünk a hitelfelvételre, s így tudatosan spórolunk, félreteszünk). Azonban sokan még azt sem engedhetik meg maguknak, hogy egy többmillió forintos önerőt előrántsanak a malacperselyből. Nekik sem kell kétségbe esni, ugyanis erre is vannak alternatív megoldások. Több cikkünkben is foglalkoztunk már azzal, hogy honnan teremthetjük elő az önerőt, ezek közül a legkézenfekvőbbeket soroljuk most fel:
- A CSOK kiváló önerő lehet, azonban sajnos nem minden esetben. Ha ugyanis vállalt gyerekekre vesszük fel a CSOK-ot, akkor az állam részéről az is csupán egy hitelezés, egy kölcsön. Mert bár vállaljuk a gyereket, az igényelt összeget pedig megkapjuk, nem biztos azonban, hogy a gyerekek meg is fognak születni. Ha pedig nem születnek meg, akkor a CSOK összegét vissza kell fizetnünk. Éppen emiatt a bankok a vállalt gyermekekre adott CSOK-ot nem fogadják el önerőnek. Ha azonban a CSOK-ot már megszületett gyerekekre vesszük fel, akkor az az állam részéről sem hitelezés, előlegezés, hiszen a gyermekek már megszülettek, teljesítettük a vállalásunkat. Így tehát amennyiben megszületett gyerekekre kaptuk meg a CSOK-ot, azt semmiképpen nem kell már visszafizetnünk, az összeg a miénk, ezt pedig a bank is tudja, ebből kifolyólag elfogadja önerőként.
- A Babaváró hitel is elfogadható önerő lehet, amennyiben a folyósítástól eltelik egy meghatározott idő (általában fél év). Ha ez az idő letelik, akkor beforgathatjuk az önerőbe ezt az összeget, azonban arra figyelni kell, hogy mivel ez egy hitel, ezért törlesztőrészlete is van, ezt pedig a lakáshitel kalkulációjában figyelembe fogják venni a JTM miatt. Minél több a hitelünk és így a havi törlesztőnk, annál kisebb hitelt kaphatunk.
- Mindig jó megoldás lehet a hitelfelvételhez az egyéb fedezetek bevonása. Ha nem csupán a megvásárolni kívánt ingatlant kínáljuk fedezetként a banknak, akkor sokkal jobbak a kilátásaink, hiszen a bank így jelentősen kisebb kockázatot vállal a hitel megadásával. Ez sokszor kedvezőbb konstrukciót is jelent, ami azonban nagyon fontos: akár le is nullázhatjuk az önerőt, azaz nulla forintot kell fizetnünk előre, a bank a lakás teljes összegét megadja. A legegyszerűbb és legkedvezőbb helyzet természetesen az, ha van még lakásunk, és a vásárolni kívánt ingatlan második vagy harmadik lakás. Ilyenkor nyugodtan bevonhatjuk a többi ingatlant. De akkor sem szabad kétségbe esnünk, ha nincs másik ingatlanunk, hiszen még így is van megoldás. A fedezetbe vont ingatlannak ugyanis nem kell a saját lakásunknak lennie! Nyugodtan bevonhatjuk a szüleink, testvéreink vagy közeli barátaink lakását. Amit azonban fontos erről tudni, hogy amennyiben valaki lakását bevonjuk fedezetként, akkor az adott ingatlan tulajdonosa automatikusan adóstárs lesz. Az illető tehát kockázatot vállal, ugyanis ha mi fizetőképtelenekké válunk, akkor a bank rajta kezdi majd követelni a törlesztést, és ha ő sem törleszt, akkor az adóstársunk fedezetbe kínált ingatlanját is elkobozhatja végső esetben a bank.
Milyen szempontokat vesz figyelembe az értékbecslő?
Nagyon sok függ tehát attól, hogy az értékbecslő milyen határozást, milyen becslést ír arról az ingatlanról, amelyet fedezetbe kívánunk vonni. Az értékbecslőt minden esetben a bank jelöli meg és küldi ki, így tehát saját választásunk ebben az esetben nincsen. Ebből természetesen születhetnek rosszallások, és nem egy ügyfél dönt úgy, hogy más bankhoz megy lakáshitelért, mert az eredeti választásának értékbecslésével nem értett egyet. Az értékbecslés folyamata és szempontrendszere összetett, számos tényezőt figyelembe kell vennie, hogy megszülessen a végső döntés. De melyek is ezek?
- Az értékbecslésben kiemelt szerepet játszik a fedezetbe kínált ingatlan földrajzi elhelyezkedése. Értelemszerűen egy budapesti nagypolgári lakás sokkal többet fog érni, mint egy vidéki kádárkocka.
- Az értékbecslésben kiemelt szerepet játszik a fedezetbe kínált ingatlan műszaki állapota.
- Az értékbecslésben kiemelt szerepet játszik a fedezetbe kínált ingatlan felszereltsége.
- Az értékbecslésben kiemelt szerepet játszik a fedezetbe kínált ingatlan esztétikai állapota.
- Az értékbecslésben kiemelt szerepet játszik a fedezetbe kínált ingatlan szomszédsága.
- Az értékbecslésben kiemelt szerepet játszik a fedezetbe kínált ingatlan értékesíthetősége (azaz ha nem fizetjük a hitelt, és emiatt a banknak le kellene foglalnia az ingatlant, akkor fontos kérdés, hogy a legfoglalt ingatlant ekkor mekkora összegben lehetne értékesíteni).
Sok szempontot vesznek tehát figyelembe az értékbecslők a munkafolyamatban, és sajnos egyáltalán nem biztos, hogy olyan összeg kerül a becslésükbe, amit mi látni szeretnénk. Nagyon gyakran megesik, hogy a lakás vételáránál sokkal alacsonyabb lesz az értékbecslő által megjelölt összeg. De mit is jelent ez? Azt, hogy a bank sokkal kevesebb pénzt lesz csak hajlandó adni. Ha tehát kinézünk egy lakást, a tulajdonos pedig 40 millió forintért árulja, akkor elmegyünk a bankba, és megigényeljük a lakáshitelt. Kimegy a becslő, ő azonban csak 33 millió forintra határozza meg a lakás értékét, így tehát a bank nem a 40 millió forint 80 százalékát (32 millió forint) fogja megadni, hanem a 33 millió 80 százalékát (27,4 millió forint). Ez jelentős kiesést okozhat. Éppen emiatt határozottan célszerű előszűrést és előzetes értékbecslést kérni, még azelőtt, hogy letennénk a foglalót. Ha ugyanis letesszük a foglalót, de a becsüs kisebb összegre határozza a lakás értékét, és emiatt a bank kevesebb összeget hajlandó csak hitelezni, így pedig nem tudjuk megvenni a lakást, akkor a foglalót (ami sok esetben többmillió forint) elbukjuk! Ne kockáztassuk ezt meg, inkább fizessük ki az előzetes értékbecslést, hiszen ez sokkal kevesebb kiadást jelent, mint többmillió forintot bukni.