Minden, amit a négygyerekes anyák adókedvezményéről tudni kell

0

Magyarország demográfiai problémái miatt az állam arra szeretné ösztönözni a fiatal családokat, hogy minél több gyermeket vállaljanak. Ehhez különféle támogatásban részesítik a nagycsaládosokat. Bár a támogatások többsége ingatlanvásárláshoz vagy felújításhoz köthető, igen nagy segítséget nyújt a négy vagy több gyermeket nevelő anyák adókedvezménye is. Cikkünkben ennek a kérdéskörét járjuk körül alaposabban.

Mi is az a NÉTAK?

Sok segítségre számíthatnak azok a magyar fiatalok, akik nagycsaládban tervezik a jövőjüket. A családot alapítani tervezőket ugyanis az állam számos anyagi támogatásban részesíti, melyek közül talán a legismertebb és legkedveltebb a CSOK és a Babaváró hitel. 2020-ban azonban bombaként robbant be a hír, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák ezentúl mentesülnek a személyi jövedelemadó befizetése alól. Ezt az adókedvezményt nevezzük NÉTAK-nak, azaz Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének. 

Fontos kiemelni, hogy ez egy adókedvezmény, és mint olyan, nincs értkékhatára. Tehát minél több pénzt keres valaki, minél több az édesanyának a fizetése, annál több pénzt spórol meg. Hiszen minél több a fizetésünk, arányosan annál több adót fizetünk be (hiszen ez százalékban számítódik), így a magasabb jövedelemmel rendelkező anyukák több pénzt is spórolhatnak meg. A törvény alapján amennyiben jogosultak vagyunk az adókedvezményre, úgy minden hónapra érvényesíthetjük a NÉTAK-ot, azaz minden hónapban több marad a zsebünkben. Jogosan merülhet fel sokakban a kérdés, hogy mikortól lehet igénybe venni a kedvezményt. Ha ugyanis a negyedik baba az év közepén születik (márpedig a legtöbb baba nem január 1-én vagy december 31-én születik), akkor kérdéses, hogy a kedvezményt már év közben igénybe lehet-e venni. Erre a válasz pedig egyszerűen annyi, hogy természetesen igen. Év közben akkor van mód elintézni a kedvezményt, amikor kikalkuláljuk az adóelőleget, ha azonban inkább várnánk az év végéig, akkor az adóbevallás benyújtása során jelezhetjük a visszajáró összeget. Attól a naptól kezdve tehát, hogy megszületett a negyedik gyermekünk, nem vagyunk kötelesek személyi jövedelemadót fizetni, ennek alapján nekünk nincs más teendőnk, mint be kell nyújtanunk egy adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltatónk számára, ekkor az illetékesek tudni fogják, mit hogyan regisztráljanak le, s így már év közben érvénybe lép az adókedvezményünk. 

Kik nem jogosultak az adókedvezményre?

Bár a NÉTAK valóban nagyszerű lehetőségnek tűnik arra, hogy több pénz maradjon meg a családkasszában, azonban ha alaposabban megvizsgáljuk ennek a feltételeit, láthatjuk, hogy nem is olyan könnyű ezt megkapni. A feltételek ugyanis szigorúak, és mindegyiknek eleget kell tenni. Az állami támogatások ugyanis nem csupán a gyermekáldást kívánják szorgalmazni, de igyekeznek védeni a család egységét is. Éppen emiatt nem részesülhet az adókedvezményben az az édesanya, aki noha szült négy gyermeket, azonban férjével elváltak, és legalább az egyik gyermek az édesapához került. 

Abban az esetben sem válunk adómentesekké, ha a házasság már a második házasságunk, amely házasságban négy gyermek nevelkedik: kettő a közös gyermekünk, a másik kettő azonban az édesapa előző házasságából született gyermek. 

A NÉTAK-nál tehát azok az édesanyák vannak előnyben, akik legalább négy gyermeket nevelnek, és a hagyományos családmodell alapján mind a négy (vagy legalább négy) gyermek együtt az édesanyánál nevelkedik. 

Kik vehetik igénybe az adókedvezményt?

A hagyományos családmodellt követőket támogatja tehát a NÉTAK legfőképpen, ezen belül is azokat az édesanyákat, akik legalább négy, de akár ennél több gyermeket is a világra hoztak. Mindent összevetve tehát ki lehet mondani, hogy azok az asszonyok jogosultak a NÉTAK-ra, akik legalább négy vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevelnek, s így jogosultak a családi pótlékra. Sőt, akkor is részesülhetünk NÉTAK-ban, ha már nem vagyunk jogosultak családi pótlékra, mindazonáltal tizenkét éven keresztül ez a jogviszonyunk fennált. Sőt, akkor is jogosultak vagyunk az adókedvezményre, ha a családi pótlék már nem jár nekünk, de pusztán azért, mert az egyik gyermekünk elhunyt. Ebben az esetben is tizenkét éve fennállónak kell kezelni a családi pótlék jogviszonyát, tehát el meg lehet kapni így is az adókedvezményt. 

Milyen jövedelemből vonható le az adókedvezmény? 

Mint ahogyan azt már kifejtettük, a NÉTAK egy adókedvezmény, és mint olyan, a jövedelemből származik, hiszen a jövedelemből marad meg több. Tekintsük azonban át alaposabban, hogy mely jövedelmek kerülhetnek számításba!

  • Érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek munkaviszonyból származnak, 
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjéből, átalányadózás esetén az átalányban megállapítottakból százmaznak,
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek valamilyen TB ellátásból származnak származnak. Ilyen többek között a CSED, a GYED, vagy a táppénz,
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek könyvvizsgálói tevékenységekből származnak, 
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazásából származnak, 
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek valamilyen gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatásjáradékból származnak, 
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek álláskeresési járadékból, álláskeresési segélyből vagy bármilyen kereset-kiegészítési juttatásból származnak, 
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származnak
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek bármilyen keresetpótló járadékból származnak, 
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek közfoglalkoztatási jogviszonyból származnak, 
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátásokból származnak, 
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származnak
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek helyi önkormányzati képviselői tevékenységekből származnak, 
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége ellenértékeként kapott juttatásból származnak
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek valamilyen társas vállalkozás magánszemély tagjának a személyes közreműködéséből fakadó ellenértékként kifizetéséből származnak, 
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származnak, 
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek a Magyar Honvédségnél való tartalékos katonai szolgálat teljesítéséből származnak, 
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből származnak, 
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek európai parlamenti képviselői tevékenységből származnak, 
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek az állami projektértékelői jogviszonyból származnak
  • érvényesíthető az adókedvezmény az olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre, amely jövedelmek végkielégítésből származnak, 

Meddig lehet igénybe venni az adókedvezményt?

Talán az egyik legfontosabb kérdés a NÉTAK-kal kapcsolatban, hogy meddig vehető igénybe. Manapság kiemelten fontos, hogy tervezni tudjunk anyagilag, így jó tudni előre, hogy meddig leszünk adómentesek. 

Egy édesanya attól a hónaptól kezdve élvezhet adómentességet, hogy világra hozta a negyedik gyermekét. Azaz ha február tizenhatodikán születne a negyedik gyermekünk, akkor már február elseje óta élvezhetnénk az adómentességet. Nagyon fontos azonban kiemelni, hogy megszűnik az adómentesség abban az esetben, ha megszűnünk NÉTAK-os édesanyáknak lenni. Erre akkor kerülhet sor, ha szültünk négy (vagy több) gyermeket, azonban sajnálatos módon elválunk, és az egyik gyermek az apjával fog együtt élni a továbbiakban. Látni kell tehát, hogy általában egy-egy család szétszakadása vezethet odáig, hogy egy nő megszűnik NÉTAK-os lenni, az azonban semmiképpen, hogy egy (vagy több) gyermeket sikeresen felnevelt és az kirepült a fészekből, esetleg ha az egyik gyermeke elhunyt. Amennyiben a gyermekeinket felneveltük, és azok kirepültek a fészekből, mindazonáltal tizenkét év családi pótlék jogviszonyt továbbra is fel tudunk mutatni, akkor nem szűnik meg az adómentességünk. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha egy gyermekünk elhunyt. 

Send this to a friend