Minden, amit a számlázóprogramok NAV-bekötéséről tudni érdemes. A NAV szerint az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bevezetése után fehéredni fog a gazdaság, a csalók kiszorulnak a piacról, így többet profitálhatnak a becsületes vállalkozók. De mi is az a NAV-bekötés? Mik is a legfontosabb tudnivalók, amelyek a felhasználókat érintik?
A bekötés után nem lehet többé manuálisan számlázni?
A tervek szerint nem válik tiltottá a kézzel való számlázás még abban az esetben sem, amennyiben az eladott termék utáni adóösszeg meghaladja a 100 000 forintot. Ezeket is számlázhatjuk kézzel, azonban ennek adatszolgáltatása sokkal bonyolultabb, mintha online számlázóprogramon keresztül végeznénk feladatunkat.
Mit kell tennünk számlakibocsájtóként?
Számlakibocsájtóként eddig akkor voltunk kötelesen adatokat szolgáltatni az adóhivatal felé, ha a termék után befizetett adó meghaladta az egymillió forintot. Ez az összeg igen radikálisan le lett csökkentve, ugyanis 2018. július 1-jétől már a százezer forintot meghaladó adó után kötelesek leszünk adatot szolgáltatni, valamint az adatszolgáltatás elválik a bevallástól. Amennyiben rendelkezünk számlázóprogrammal, akkor igen könnyű dolgunk lesz az adatszolgáltatással, ugyanis a tervek szerint a programok automatikusan el fognak küldeni minden szükséges információt a NAV részére egy XML formátumú fájlban. Fontos, hogy járjunk utána, hogy a számlázóprogramunk össze lesz-e kötve az adóhivatallal, hiszen amennyiben nincs, mi akkor sem mentesülünk az adatszolgáltatási kötelezettségünk alól. Tehát például ha külföldi programot használunk, amely nem küldi el az adatokat a NAV felé, akkor bizony számítanunk kell a büntetésre, és nem hivatkozhatunk arra, hogy a programunk ilyet nem tud. Amennyiben nem rendelkezünk online számlázóprogrammal, akkor némiképp körülményesebb feladat elé nézünk, ugyanis a számlázást követő legkésőbb öt naptári napon belül fel kell rögzítenünk az adatokat egy külön erre a célra létrehozott felületen. Amennyiben manuálisan számlázunk, és az adóösszeg meghaladja az 500 000 forintot, akkor mindösszesen 24 óránk van arra, hogy ezt a feladatunkat teljesítsük.
Mi a helyzet a jelenlegi számlázómmal? Le kell cserélnem?
A legtöbb számlázónál már el is kezdték a NAV-val való bekötést, így mindenképpen ellenőrizzük, hogy a mi programunk is teljesíti-e ez. Amennyiben igen, akkor nekünk semmi dolgunk nincsen, a programunkat nyugodtan használhatjuk a jövőben is. Amennyiben a programunk nem vállalja a NAV bekötést, akkor két lehetőségünk maradt. Az egyik az, hogy használjuk egészen addig, amíg nem kezdünk bele olyan eladásba, amelyből egy százezer forintot meghaladó adóösszeget kell leszámláznunk, akkor ugyanis a programmal ezt nem tudjuk bejelenteni. A másik lehetőség az, hogy legkésőbb 2018 júliusáig keresünk egy olyan programot, amely összeköttetésben van a NAV-val, és egyszerűen átregisztrálunk oda.
Kiknek kell teljesítenie az adatszolgáltatást?
Általános tévhit az, hogy csak a vállalkozásoknak kell számlát kiállítaniuk. Az igazság ugyanis az, hogy minden egyéni adószámmal rendelkező magánszemélynek is számlát kell írnia. De mit is jelent az, ha valaki egyéni adószámmal rendelkező magánszemélynek minősül? Először is ezek a magánszemélyek nem rendelkeznek vállalkozói igazolvánnyal vagy engedéllyel; emellett nem rendszeres a számlakiállításuk; valamint nem üzletszerűen működnek, tehát az eladásnak nem a profitszerzés a célja. Mielőtt tehát egyéni adószámot regisztrálnánk, érdemes utánajárnunk, hogy az adott tevékenység nem kötött-e vállalkozói igazolvány kiváltásához. Az azonban biztos, hogy amennyiben egy magánszemély ad el egy olyan terméket vagy szolgáltatást, amelynek adóértéke meghaladja a 100 000 forintot, az is köteles az adatbejelentésre.
Mi az oka annak, hogy a bejelentő felület több adatra kérdez rá, mint ahány adat megadására a törvény kötelez?
Minden online programnak legalább az ÁFA-törvény által meghatározott adatokat kell feltüntetnie a NAV felé, azonban amennyiben a bejelentő felületre ellátogatunk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy ezeknél sokkal több adatra is rákérdez. Ezeket természetesen nem kötelező kitölteni, ám roppant hasznos lehet, ha ezt a fájlt a vállalkozó egyéni célokra ? például e-számlaként ? is fel szeretné használni.
Számlázás és külföld. Mi a helyzet e kettősséggel?
Abban semmit sem változik a szabály, hogy csak akkor van bejelentési kötelezettségünk, amennyiben egy másik belföldi adóalany részére lettek kiállítva a számlák. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy másik tagállambeli cég magyar adószámára állítunk ki forgalmi adót tartalmazó számlát, akkor azt is jelenteni kell a NAV felé, azonban, ha egy másik tagállamba vagy egy harmadik országba teljesítünk adómentes értékesítést, akkor programmal kiállított számlák esetében nem kötelező adatot szolgáltatni a NAV irányába.
Továbbra is rendelkeznie kell-e a számlázóprogramnak adatexport funkcióval?
Igen. A NAV-bekötés során a rendszer csupán azokat az adatokat küldi el az adóhatóságnak, amely tranzakció során az adóérték meghaladja a 100 000 forintot. Ezzel szemben az adatexport lényegében az áll, hogy az ellenőrzés alá vont adóalanynak az összes számláját átadja a NAV-nak, függetlenül attól, hogy mekkora az adóösszeg nagysága. A bekötés tehát csak a 100 000 forint fölötti adóösszegű számlákkal foglalkozik, míg az adatexport minden számlát eltárol és revízió esetén továbbít is. Az adatexport esetében azonban már nem lesz kötelező XSD formátumot használni, a felhasználó ugyanis szabadon eldöntheti, hogy a rendeletben feltüntettek közül melyik a számára legalkalmasabb.
Mit jelent az, hogy a magas adóösszegről AZONNAL értesíteni kell a NAV-ot? Mennyire azonnal?
Az azonnal fogalma nyilvánvalóan nem túl egyértelmű. Itt le is kell szögeznünk, hogy nem kell mérnünk a perceket és a másodperceket, hiszen dolgozhatunk olyan összetett ügyviteli rendszerrel, ahol egyszerre több számla adatait kell leadminisztrálnunk, illetve azt továbbítanunk, így tehát ebben az esetben nem lesz annak semmiféle következménye, ha a lejelentés folyamata több órát vesz igénybe. Ebből kifolyólag az azonnal szó itt nem azt jelenti, hogy mikor is kezdtük el az adminisztrációt, sokkal inkább arról van szó, hogy amint a számla ténylegesen kész, tehát már egyetlen adat sem írható felül, akkor a számlázó program ezt érzékeli, és automatikusan meg is kezdi az adatok továbbítását a NAV irányába.
Fordított adózás (FA) esetében értékhatár nélkül kell adatot szolgáltatnunk?
Áthárított adó hiányában az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki a fordított adózásra, tehát ilyen téren nincsen változás. Ennek értelmében a gabonák, olajos magvak, acélipari termékek ügyletekről teljesítendő adózói nyilatkozatot továbbra is ki kell tölteni az ÁFA-bevallásnak 7. és 8. lapján.
Milyen büntetésre kell számítanunk abban az esetben, ha a számlázóprogramunk nem küldi el azonnal az adatokat?
Kései, hibás vagy hiányos adatszolgáltatás esetében a a magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható számlánként.
