Munkavállalóként mindig óvatosnak és megfontoltnak kell lennünk, ha a jogainkat szeretnénk gyakorolni, hiszen senki nem szeretné elveszíteni az állását, hogy ezáltal bizonytalan helyzetbe kerüljön. Különösen igaz ez most, amikor a járványhelyzet miatt igen sok a munkanélküli, és sokkal nehezebb új munkahelyet találni. Mindazonáltal tisztában kell lennünk azokkal a munkaadó kötelezettségeivel, hogy semmiképpen ne zsákmányolhassanak ki bennünket.
Minden olyan szabályt, ami a munkavégzéshez köthető, azt a Munka törvénykönyve tartalmazza. Ez tartalmazza azt, hogy milyen keretek között próbálhatják ki a munkavégzési képességeinket, hogy léptethetnek be, hogyan járjanak el a szabadságolással, és hogyan lehet megszüntetni a munkaviszonyt. Noha először úgy tűnhet, hogy ezekkel leginkább a munkaadónak érdemes tisztában lennie, nagyon fontos, hogy a fontosabb, relevánsabb részeit mi is ismertjük, hogy ezáltal tisztában lehessünk a jogainkkal, és tudjuk, hogy mit engedhet meg magának velünk szemben a munkaadó, és mit nem. Fontos, hogy ma már nem az 1992-ben elfogadott változat van érvényben, hanem a 2012-ben elfogadott, annak is az éppen aktuális változata, ugyanis már többször módosították. Az egyik legjelentősebb módosítása például az volt, amikor a vasárnapi nyitvatartás miatt változtatni kellett a szabályokon. Ennek értelmében semmilyen üzlet nem tarthatott volna nyitva vasárnap, és a bérpótlékot is ehhez igazították, a nagy botrány miatt azonban, ami ekörül kialakult, illetve a változtatás tarthatatlansága miatt végül visszamondták ezeket a módosításokat.
Jelenleg tehát a 2012-ben elfogadott Munka törvénykönyvének legfrissebb változata alapján tájékozódhatunk a jogainkról és a munkavégzés szabályairól. Tekintsük át a leginkább releváns és fontos részleteket!
A munkába lépés körülményei
Tudnunk kell, hogy a „próbamunka” jelensége jogellenes, és súlyosan megsérti a Munka törvénykönyvében foglaltakat, éppen ezért a munkaügyi felügyelet ezt szigorúan bünteti. A próbamunka és a próbaidő között ugyanis jelentős különbségek vannak. A próbamunka egy olyan munkanap, amikor a munkaadó „kipróbálja” a munkakörhöz kellő képességeinket, kompetenciánkat, munkabírásunkat, tudásunkat. Ezzel alapvetően nincs is semmi baj, hiszen a munkaadónak joga van megnézni és tesztelni, hogy mennyire vagyunk alkalmasak a gyakorlatban a munkára, mindazonáltal a próbamunka a szabályok megsértésével jár együtt. Ez ugyanis egy olyan munkanap, amikor a dolgozó általában teljesen ingyen vállal munkát, sőt, a munkaadó nem is szokta adminisztrálni az új munkaerőt. Ez nagyon sok szabályt sért meg, hiszen sem a munkaadó sem a munkavállaló nem adózik a munka után, sőt, ezt a próbamunkát sok munkáltató ki is használja, hogy ingyenes munkaerőt szerezzen magának, kizsákmányolva ezzel az álláskeresőket. Noha ez igen gyakori szabályszegés elsősorban a vendéglátóiparban, eladói munkakörben vagy a varrodákban, mi semmiképpen ne menjünk bele a próbamunkába, a törvény ugyanis szigorúan bünteti.
Az a munkaadó, aki tisztességesen szeretné „kipróbálni” a potenciális új alkalmazottat, az tisztességes módszerekhez is folyamodik. Ez azt jelenti, hogy először próbaidőben alkalmaz bennünket. Ennek keretei között írnunk kell egy szerződést, hogy a munkát elkezdjük, a munkaviszonyunk fennáll, hivatalos jövedelmünk van, mindazonáltal ha a próbaidő során az egyik fél azt tapasztalja, hogy a munkaviszony nem kedvező és nem szeretné tovább ezt fenntartani, akkor indoklás nélkül felbonthatja azt, bármiféle következmény nélkül. A próbaidőnek ugyanis éppen az a lényege, hogy bármikor fel lehet bontani.
Mi a helyzet a bérpótlékkal?
A Munka törvénykönyve mindezek mellett részletesen kitér a bérpótlékokról is. Ez azok számára kiemelten fontos, akik nem hagyományos napi nyolcórás munkaidőben dolgoznak, hanem adott esetben éjszaka is, vagy hétvégén, vagy akár tíz-tizenkét órában.
A Munka törvénykönyve ugyancsak részletesen és egyértelműen rendelkezik a szabadságolás és a pótszabadságok körülményeiről is.
A munkaviszony megszüntetése
Természetesen a munkaviszony megszüntetése az egyik leginkább kérdéses rész, aminek a megfelelő ismerete meghatározhatja azt, hogy milyen anyagi körülményekkel távozunk a munkahelyünkről. Azt tapasztalhatjuk ugyanis, hogy a munkaadók gyakran szeretnének visszaélni azzal, hogy a dolgozó nincs tisztában a jogaival és a felmondás helyes körülményeivel. Éppen ezért – ha a munkaadó szeretne felmondani a munkavállalónak – egyszerűen csak a dolgozó elé rakja a papírt a közös és kölcsönös nyilatkozatról, és a következményekkel fenyegetve igyekszik rábírni az alkalmazottat, hogy írja alá. Tudnunk kell azonban, hogy amennyiben a felmondás egyoldalú és mi nem értünk vele egyet, akkor nem írhat közös nyilatkozatot, és nekünk mindenképpen ismernünk kell a nyilatkozat tartalmát, úgy ugyanis nem írunk alá papírt, hogy nem tudjuk, mi áll rajta. Abban az esetben, ha a negatív következményekkel fenyegetőzik a főnökünk annak céljából, hogy írjuk alá a papírt akkor is, ha nem értünk vele egyet, úgy a munkaadónk ellen bírósági eljárást indíthatunk.