A felmondás soha nem könnyű döntés. Gondolnunk kell az egzisztenciális jövőnkre, kérdések maradhatnak bennünk, hogy vajon az új hely megfelelőbb, jobb lesz-e, mint a jól megszokott eddigi helyünk.
Emellett adminisztratív kérdéseink is felmerülhetnek, ugyanis noha eddig azt hittük, hogy egyszerűen át kell adnunk a felmondólevelet, valójában azonban számos buktatója van, amire oda kell figyelnünk.
Mi a helyzet a próbaidő alatti felmondással?
Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a próbamunka nem egyenlő a próbaidővel. A próbamunka általában egy nem hivatalos munkavégzés, amiért vagy kapunk pénzt vagy nem, de a munkaadó ezt általában nem szokta bejelenteni, így senki nem adózik az ekkor megkeresett jövedelem után, és be sem vagyunk jelentve. Éppen ezért ha a munkaügyi felügyelet ilyesmit tapasztal, akkor azonnal büntetni szokott ezért.
A hivatalos próbaidő már egy jogilag tiszta munkaviszony, aminek számos speciális vonása van, ami azonban minket jelenleg elsősorban érdekel az az, hogy ilyenkor bármelyik fél indoklás nélkül felmondhat. A próbaidőnek ugyanis éppen az a lényege, hogy egyrészt lássa a munkavállaló, hogy neki megfelel-e az elvégzendő munka ezért a pénzért, illetve hogy alkalmasnak találja-e a munkakörülményeket; a munkaadó pedig bebizonyosodhat arról, hogy olyan munkaerőre van-e szüksége, amit a próbaidős tud biztosítani. Ha időközben az egyik félben megfogalmazódik a nemleges válasz, akkor következmények nélkül felmondhat, bármiféle indoklás nélkül.
Mi a helyzet a határozott idejű szerződés felmondásával?
Határozott idejű munkaviszonyt – tekintettel arra, hogy mindkét fél úgy tervezte a jövőjét, hogy egy bizonyos ideig fenn áll majd a munkaviszony, és amennyiben ez megszűnik, az valamelyik fél számára előnytelenné vállhat a – nem lehet olyan egyszerűen felbontani. Ahhoz, hogy egy határozott idejű munkaviszonyt megszűntessünk, arra indokok kellenek. Ilyen esetben természetesen nem élhetünk az indoklás nélküli felmondás nyújtotta lehetőségekkel.
Mi a helyzet, ha határozatlan idejű szerződés alatt mondanánk fel?
Általában a határozatlan idejű munkaszerződések adnak keretet az indoklás nélküli felmondásoknak. Azt mindazonáltal tudni kell, hogy még a határozatlan idejű munkaviszony során is meg kell indokolnia a munkaadónak a felmondást, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen az indoklás alóli mentességet pusztán a munkavállaló élvezi. A munkaadó csak olyan indokot jelölhet meg a felmondólevélben, ami azt fejezi ki, hogy a munkaviszony fenntartása ellehetetlenült, vagy a munkaviszony fenntartása aránytalan sérelmet okozna. Ennek értelmében a probléma gyökerezhet a munkavállaló magatartásában, készségében, vagy a munkahely működésében. Amennyiben nem ilyen kellegű indoklás kerül a felmondólevélbe, akkor az elbocsájtott munkavállaló beperelheti egykori munkaadóját.
Az indoklás nélküli felmondást ne indokoljuk!
Bár evidensnek tűnik, először is mégis külön fel kell hívnunk rá a figyelmet, hogy az indoklás nélküli felmondólevélhez semmiképpen ne biggyesszünk oda egy rövid indoklást, hogy miért nem szeretnénk tovább folytatni a munkát, hiszen ezzel könnyen támadhatóvá válunk. Ez számít a leggyakoribb bakinak a felmondások során. Ha például mi vagyunk a munkavállalók, és fel szeretnénk mondani, mert szerintünk a munkaadónk méltánytalanul bánt velünk, és ezt leírjuk a felmondólevelünkbe, akkor bár ettől a felmondólevél nem válik jogellenessé, mégis alapot biztosítunk a munkaadónak, hogy megtámadjon minket. Akár az is előfordulhat, hogy a bíroságon kísérli megcáfolni azt, amit a felmondásban írtunk.
Mit kell tudni a munkaadó rendes felmondásáról?
Természetesen nem csak indoklás nélküli felmondás létezik. A rendes felmondással mindkét fél – a munkaadó és a munkavállaló is – élhet, tudni kell azonban, hogy csak a munkaadónak van lehetősége arra, hogy megindokolja a felmondás okát. A munkáltatói felmondásban három indok szerepelhet:
- probléma merült fel a munkavállaló magatartásával a munkaviszonnyal szemben,
- probléma merült fel a munkavállaló képességeivel,
- a probléma a munkáltató hely működésével van összefüggésben.
A munkaadó kizárólag ilyen jellegű indokokat jelölhet tehát meg. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a felmondás indoklása nem ezen keretek közé sorolandó, akkor jogellenességet ismerhetünk fel benne, és ebben az esetben bíróságon is megtámadhatjuk a felmondást.
Mi a helyzet, ha nyugdíjba vonulunk?
Abban az esetben, ha a munakviszonyunkat azért szüntetik meg, mert nyugdíjba megyünk, akkor egyik félnek sem kell indokolnia a felmondást. Így tehát a munkáltatónak nem kell indokolnia a felmondást, ugyanis a munkaviszony automatikusan megszűnik és a munkavállaló nyugdíjassá válik.
Hogyan nézzen ki egy felmondólevél?
Az indoklás nélküli felmondólevélnek nincsenek szigorú formai követelményei, néhány elemet azonban érdemes tartalmaznia:
- tartalmazza a címzettet,
- a munkáltató megnevezését,
- a munkavállaló nevét, születési idejét és helyét, valamint a lakcímét,
- a munkaszerződés megkötésének napját
- a felmondás napját
- a felmondási idő végső napját;
- végül pedig keltezzük, majd írjuk alá!
