A 2016. évi minimálbérről szóló találgatások már 2015 őszén uralni kezdték a sajtót.
Mivel Magyarországon a bejelentett munkavállalók és a vállalkozók egyre nagyobb tömege keres vagy fizet ki magának minimálbért, annak emelése, illetve az emelés mértéke 1,5 millió keresőt közvetlenül, családtagjaikat pedig közvetetten érintené.
2015 októberében kezdtek megjelenni azok a hírek, amelyekből megtudhattuk, amit úgy is tudtunk: az elöregedő magyar társadalom és a külföldre özönlő magyar fiatalok egyre komolyabb kihívások elé állítják az államháztartást. A munkaerő megtartásának egyik módja a minimálbér felemelése, így 2016-ban jelentős emeléssel számolnak a munkaadók és a kormányzat részéről is.
Nemzetközi példák
Nemzetközi példákat felhozva itt jegyezzük meg, hogy a londoni kormány 2020-ig 9 fontra kívánja emelni a legalább 35 órát dolgozók minimális órabérét. Lengyelországba a folyamatos béremelkedés következményeképpen egyre többen térnek haza Nyugatról, vagyis ott a béremelés részben megoldotta az elvándorlás problémáját. Az OECD 2015-ben nyilvánosságra hozott, de még 2013-ra vonatkozó adatai szerint hazánkban 2,58 dollár az egyórás minimálbér (nem reálértéken, hanem vásárlóerőparitáson), míg a lengyeleknél 3,59 dollár (természetesen nem reálértéken). Szlovákiában 2,99, Csehországban 2,84, Szlovéniában 5,84 dollár a minimális órabér összege.
Tervek az emelés mértékéről 2015-ben
A magyar kormány 5% körüli béremelési javaslatot terjeszt a munkaadók elé, de elképzelhető, hogy az összeg a tárgyalások során egyedülálló módon nem csökkenni fog, hanem emelkedni. Noha korábban az egyeztetések a minimálbéremelés leszorításáról szóltak, 2015-ben komolyan felmerült a szakszervezetek részéről, hogy a minimálbér 9%-kal emelkedjen. Ez Magyarországon hallatlan összeg, azonban a környező államok órabéreit figyelembe véve elmondhatjuk, hogy csupán a felzárkózás első lépcsőjének tekinthető.
Járulékcsökkentés nélkül végrehajthatatlan
A minimálbért jelentősen emelni kellene, hogy utolérjük a lengyeleket, vagy északi és déli szomszédainkat, ezt viszont az adó- és járulékrendszer megváltoztatása nélkül nem lehet megtenni. A jelentősen megnövelt minimálbér összedöntené a vállalkozói szektort a bérre rakodó elképesztően magas állami terhek miatt. Ha a 2016-os, 5-10% közötti minimálbér-emelés az első lépésnek tekinthető, akkor feltételezhetjük, hogy évente hasonló mértékű emelés követi.
Azonban a munkaadóknak ez hatalmas tehernövekedést jelent: Magyarországon az állam a bruttó minimálbérből 34,5%-ot von el, de a minimálbért terhelő állami járulékok összege egészen elképesztő: 2015-ban a nettó minimálbér 68 775 forint volt, a munkaadó ezen kívül befizetett az államnak 66 150 forintot ? vagyis egy minimálbéres alkalmazott pontosan kétszer annyiba kerül a foglalkoztatónak, mint amennyit ő maga kézhez kap.
Következmények állami és magánszinten
Az állam 200 000 embert foglalkoztat minimálbéren, így a költségvetést jelentősen megterhelné mint az emelés, mint a járulékok csökkentése. A cégeknél összetorlódhatnak a bérek, hiszen a bruttó minimálbér 10000 forintos emelése azzal járhat, hogy egy frissen belépett minimálbéres dolgozó fizetése igen közel kerül egy régebbi dolgozóéhoz, aki nem sokkal a minimálbér felett keres.
A munkaerőpiac miatt azonban minden szereplő tisztában van vele, hogy a minimálbért minél előbb és minél nagyobb mértékben növelni kell. Ebbe az irányba kényszerít az az igen szomorú tény is, hogy a külföldön dolgozó és többet kereső magyarok több gyermeket vállalnak, mint az itthon maradó fiatalok?
