Az utóbbi években egyre inkább érzékelhető, hogy a közalkalmazotti bértábla által nyújtott fizetések nem csak hogy nem versenyképesek, de már-már a mindennapi megélhetéshez sem elegendők.
Mindeközben egyre hangosabbá váltak azok a követelések, amelyek a közalkalmazotti bértábla újragondolását, fizetéseinek megemelését szorgalmazzák. Éppen ezért fokozott kíváncsisággal várták a közalkalmazottak, miként alakul idén az új bértábla, túl sok meglepetést azonban ez az év sem hozott.
Milyen fizetési osztályokat különböztetünk meg?
A fizetési osztály az iskolai vagy szakmai végzettség alapján sorolja be a közalkalmazottakat egy-egy kategóriába (a táblázat vízszintes kategóriái), mielőtt azonban elkezdenénk örülni a diplománknak, fontos, hogy tudjuk, a fizetési osztályba való besorolás nem attól függ, hogy mi milyen végzettséggel rendelkezünk, hanem attól, hogy az a munkakör, amit betöltünk, milyen végzettséget ír elő. Ez tehát azt jelenti, hogy rendelkezhetünk akár három diplomával is, amennyiben olyan munkakört töltünk be, amihez a törvény csak egy középfokú végzettséget ír elő, abban az esetben semmit nem jelent a diplománk (legalábbis a fizetésünk szempontjából), mi a középfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazottak fizetését fogjuk megkapni.
- A fizetési osztály: legfeljebb alapfokú iskolai végzettséget előíró munkakör.
- B fizetési osztály: az adott munkakör betöltéséhez szükségszerű rendelkezni egy alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel.
- C fizetési osztály: az adott munkakör betöltéséhez szükségszerű rendelkezni vagy érettségivel, illetve valamilyen középfokú végzettséggel, vagy egy B fizetési osztályhoz szükséges képesítésre alapuló szakképesítésre.
- D fizetési osztály: az adott munkakör betöltéséhez szükségszerű rendelkezni vagy egy érettségin alapuló szakképesítéssel, vagy egy középfokú végzettségen alapuló szakképesítéssel.
- E fizetési osztály: az adott munkakör betöltéséhez szükségszerű rendelkezni vagy egy egyetemi vagy főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéssel, vagy egy felsőoktatási szakképzésben megszerzett szakképesítéssel, vagy egy érettségihez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéssel.
- F fizetési osztály: az adott munkakör betöltéséhez szükségszerű rendelkezni egy főiskolai végzetséggel, valamint egy főiskola által kiállított szakképzettséget igazoló oklevéllel.
- G fizetési osztály: az adott munkakör betöltéséhez szükségszerű rendelkezni az F fizetési osztály feltételeivel, valamint ezek mellé meg kell szerezni a jogszabályban előírt szakvizsgát, vagy a jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelet.
- H fizetési osztály: az adott munkakör betöltéséhez szükségszerű rendelkezni vagy egy egyetemi diplomával, valamint a szakképzettséget igazoló oklevéllel, vagy főiskolai végzettséggel kell rendelkezni, valamint emellett szakképzettséget igazoló oklevéllel, valamint egy ehhez kapcsolódó tudományos fokozattal.
- I fizetési osztály: az adott munkakör betöltéséhez szükségszerű rendelkezni vagy egy egyetemi diplomával, valamint a szakképzettséget igazoló oklevéllel, valamint ezek mellé meg kell szerezni a jogszabályban előírt szakvizsgát, vagy a jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelet; vagy egy egyetemi diplomával kell rendelkezni, valamint a szakképzettséget igazoló oklevéllel, valamint ezek mellé egy 1984.09.01. előtt szerzett doktori címmel, vagy ehelyett egy 1984.09.01. után szerzett egyetemi tudományos fokozattal.
- : az adott munkakör betöltéséhez szükségszerű rendelkezni egyetemi diplomával, valamint szakképzettséggel, ezek mellett pedig a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozattal, vagy szükségszerű rendelkezni a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes vagy levelező tagságával, illetve akadémiai doktori címmel.
Mit kell tudni a fizetési fokozatokról?
A fizetési fokozat (a táblázatban a függőleges oszlopok) besorolása az alapján történik, hogy hány évet dolgoztunk le az adott szakmában, fontos azonban tudni, hogy ebben az esetben nem csak a ténylegesen közalkalmazotti viszonyban ledolgozott munkaévek számítanak, hanem emellett más, annak minősített jogviszonyok is.
Ahogyan azt a közalkalmazotti bértáblázatban is láthatjuk, az általános eset az, hogy háromévenként lehet egy-egy fokozatot lépni, tehát három évenként lehet fizetésemelésre számítani (kivéve azokban az esetekben, amikor több fokozatnak is ugyanannyi a juttatása, vagy az egész pálya változatlan fizetést kínál). Ha új fizetési fokozatba léptünk, akkor a tárgyév első napján helyeznek át bennünket a következő fizetési fokozatba, ezt követően a három év számlálása elölről indul, azaz újabb három évet kell várnunk a fizetésemelésre.
Az új fizetési fokozatba való lépés ideje azonban kivételes esetekben két évre csökkenthető. Már két év után fokozatot léphetünk akkor, ha tartósan magas színvonalú munkát végzünk, ebből fakadóan ?alkalmas? vagy ?kiválóan alkalmas? minősítést kapunk. Szintén két év után fokozatot ugorhatunk, ha állami vagy miniszteri kitüntetésben részesülünk.
Milyen változások történtek?
A közalkalmazotti bértáblán szükségszerű volt néhány felülírás, hogy a béreket az idei minimálbérhez és a garantált bérminimumhoz tudják igazítani.
- ?A? fizetési osztály: az ebben a fizetési osztályban dolgozó közalkalmazottak az idei minimálbért kapják meg, azaz 161 000 forintot. Ebben a fizetési osztályban nem veszik figyelembe a ledolgozott évek számát, azaz a pályakezdő ugyanannyit keres, mint a már akár 40 éve a szakmában dolgozó személy.
- ?B?, ?C?, ?D?, ?E? fizetési osztály: az ebben a fizetési osztályban dolgozó közalkalmazottak az idei év garantált bérminimumát kapják meg, azaz 210 600 forintot. Ebben a fizetési osztályban nem veszik figyelembe a ledolgozott évek számát, azaz a pályakezdő ugyanannyit keres, mint a már akár 40 éve a szakmában dolgozó személy.
Azok sem számíthatnak túl sok jóra, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, hiszen az ő fizetésük is csak sok évnyi munkaviszony után emelkedik a garantált bérminimum fölé, egészen konkrétan
- Az F fizetési osztályban 46 ledolgozott év után emelkedik a fizetés a garantált bérminimum fölé,
- a G fizetési osztályban 43 ledolgozott év után emelkedik a fizetés a garantált bérminimum fölé,
- a H fizetési osztályban 34 ledolgozott év után emelkedik a fizetés a garantált bérminimum fölé,
- az I fizetési osztályban 25 ledolgozott év után emelkedik a fizetés a garantált bérminimum fölé,
- a J fizetési osztályban 19 ledolgozott év után emelkedik a fizetés a garantált bérminimum fölé.
Hogyan valósul meg a differenciált bérezés a közalkalmazottak körében?
Mint ahogyan azt már kifejtettük, az iskolai végzettségen és a tapasztalaton alapuló bértáblának pontosan az a lényege, hogy ezen két paraméter alapján igazságosan differenciált bérezéshez juthassanak a közalkalmazottak, ez azonban mára már szinte semmilyen módon nem jelenik meg a gyakorlatban.
Hogy ezt példákon keresztül is érzékelhessük:
- ma egy érettségivel rendelkező pályakezdő pontosan annyit keres, amennyit egy 18 éve a pályán levő akadémiai doktor vagy professzor. Nem mellesleg egy akadémiai doktor vagy professzor fizetése a 49. munkaévét követően megemelkedik, nem kevesebb összeggel, mint 33 ezer forinttal.
- A 49. munkaév ledolgozása után egy akadémiai doktor vagy professzor fizetése 33 ezer forinttal megemelkedik, így ő eléri a közalkalmazotti bértábla legmagasabb összegét, azaz bruttó 321 746 forintot, amely összeg nem éri el a magyar bruttó átlagjövedelmet. Bizonyos felmérések alapján egy nyugdíjazás előtt álló akadémiai professzor fizetése körülbelül megegyezik egy kezdő bolti eladó fizetésével, amely bolti eladó egy kisebb üzletláncban dolgozik.
A közalkalmazotti bértábla története
A bértábla 1992-ben került bevezetésre, aminek az volt a célja, hogy a közszférában dolgozókat a lehető legigazságosabban fizessék ki, figyelembe véve iskolai végzettségüket, valamint a szakmában eltöltött időt is. Ennek alapján egy differenciált fizetési rendszert dolgoztak ki, aminek keretei között az iskolai valamint a szakmai végzettséget tíz kategóriára bontották, míg a szakmában eltöltött tapasztalatot tizennégy kategóriára bontották.
Ehhez aztán 2008-ig nem nyúltak, akkor módosítottak a bértáblán, de azóta, tehát tizenkét éve érdemi változtatás nem történt, ami azért szomorú hír a közalkalmazottaknak, mert a stagnáló fizetésük mellett az átlagkereset folyamatosan növekedik, az ingatlan- és albérletárak az egekben, az egészséges infláció miatt pedig a hétköznapi termékek ? azaz az élelmiszerek, szolgáltatások, bútorok ?stb. ? árai is növekedtek. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy 2017-ben hozzátoldottak még három sávot a tapasztalat alapú fizetési kategóriák közé, ez azonban kevésbé érzékelhető, hiszen ezzel párhuzamosan a nyugdíjkorhatárt is megemelték.
Összességében tehát 2020-ban tíz betűvel jelzett fizetési osztályt (ez a végzettségen alapuló besorolás) különböztetünk meg, valamint tizenhét számmal jelölt fizetési fokozatot (ez a munkatapasztalaton alapuló besorolás). Nem kell matematikusnak lenni, hogy kiszámoljuk, ez összesen 170 különböző fizetést kellene, hogy jelentsen, a gyakorlatban sajnos azonban nem ezt tapasztaljuk. Annak a 170 fizetési kategóriának, aminek különböző jövedelmet kellene biztosítania, annak 82 százaléka, tehát 139 kategória, olyan alacsony, hogy nem éri el az idei minimálbért, illetve a garantált bérminimumot. Mint ahogyan azt a táblázatból is láthatjuk, a kategóriák 82 százaléka vagy a 161 000 forintos fizetést kínálja, vagy a 210 ezer forintosat. Ebből jól látható, hogy a közalkalmazottak fizetésének differenciálása már-már csődöt is mondott, több fizetésosztályba tartozó alkalmazottnak semmiféle előre lépési lehetősége nincs, és sajnos joggal érezhetik azt a tapasztalt, iskolázott dolgozók, hogy a munkájuk anyagilag nincs megbecsülve, mert az esetek nagyobb részében ugyanannyit keresnek, mint egy pályakezdő, alacsonyabb iskolát végzett közalkalmazott.