Bármelyik családban megeshet, hogy egy hozzátartozó otthoni ápolást igényel, ami miatt a család egyik tagjának a beteg, gondozásra szoruló rokonával kell maradnia. Emiatt olykor jelentős jövedelemről kell lemondania a rokonnak, amit az állam megpróbál némiképpen kompenzálni az ápolási díjjal.
De hogyan igényelhetjük ezt a juttatást, és mekkora összegre számíthatunk?
Mikor vagyunk jogosultak az ápolási díjra?
Az ápolási díj kérelmét a járási hivatalnak kell benyújtani, ők bírálják el, hogy jogosultak vagyunk-e a juttatásra, avagy sem. Nagyon fontos tudni, hogy a díjat csak akkor kaphatjuk meg, ha az általunk gondozott személy már nagykorú (kivéve, ha a kiskorúak utáni speciális ápolási díjat vennénk igénybe), és a rokonunk, emellett tartósan gondozásra szoruló személy. Semmiféleképpen nem kaphatjuk meg a juttatást abban az esetben, ha a gondozásra szorulót valamilyen intézmény, például idősek otthona, ápolja, és nem fogadják el érvként azt sem, hogy rendszeresen bejárunk az intézménybe meglátogatni és gondozni a hozzátartozónkat.
Nem kaphatjuk meg a támogatást abban az esetben sem, ha az általunk ápolt hozzátartozónk két hónapnál tovább részesül valamilyen fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban, vagy bentlakásos szociális intézményi, vagy nappali ellátásos intézmény ellátásában.
Amennyiben egy tartósan fogyatékos kiskorkorú gyermek gondozása után kívánjuk felvenni az ápolási díjat, úgy sikertelenül fogunk eljárni abban az esetben, ha a gyermek valamilyen bentlakásos intézmény ellátásában részesül, vagy óvodába jár, vagy egy közoktatási intézmény tanulója, vagy nappali tagozatos hallgatója valamilyen felsőoktatási intézménynek. Ez alól kivételt élveznek azok a gyermekek, akiknek a közoktatásban töltött ideje nem éri el a kötelező tanórai foglalkozások számát, valamint ha nem éri el a napi öt órát az óvodában, nappali szociális intézményben vagy felsőoktatási intézményben eltöltött idő.
Akkor is jár az ápolási díj, ha a gyermek napi öt óránál tovább tartózkodik az óvodában vagy nappali szociális intézményben, és ez csak akkor valósulhat meg, ha mi, az ápolást végző személy rendszeresen közreműködünk ebben.
Nem kaphatjuk meg az ápolási díjat abban az esetben sem, ha az ápolási díjat meghaladó rendszeres pénzellátásban részesülünk, vagy több, mint napi négy órát meghaladó keresőtevékenységet folytatunk, illetve ha szakiskolába, középiskolába járunk, esetleg ha egy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói vagyunk.
Ezekkel ellentétben akkor is jár az ápolási díj, ha miden paraméternek megfelelünk, és emellett nyugdíjellátásban részesülünk, vagy rokkantági ellátásban részesülünk.
Az önkormányzat is segíthet
Nem csak a járási hivataltól várhatunk segítséget, hanem az önkormányzattól is. Amennyiben ugyanis az önkormányzat által meghatározott rendeletben foglalt feltételeknek megfelelünk, illetve egy nagykorú hozzátartozónkat ápoljuk otthon, akkor a képviselőtestület is megszavazhatja számunkra a juttatást. Ebben az esetben is van jövedelemhatár, a jövedelem pedig nem lehet magasabb a mindenkori öregségi nyugdíjnál, abban az esetben pedig, ha egyedülállókról beszélünk, akkor a maximális összeg az öregségi nyugdíj 150%-a kell, hogy legyen. Ezekkel a paraméterekkel kell számolnunk akkor is, ha a testület méltányossági ápolási díjat szavaz meg a számunkra.
Az önkormányzatok azonban nem szavazzák meg minden igénylőnek alanyi jogon ezt az ellátást, ugyanis minden esetben mérlegelik az igénylő anyagi hátterét, és ennek alapján határozzák meg a számunkra folyósított összeget. Emellett önkormányzatonként változik az, hogy a díjat milyen feltételek alapján szavazzák meg. Akadnak olyan önkormányzatok például, hogy csak a súlyosan fogyatékos személyek gondozása után fizetnek, a tartós betegek után nem.
Ki számít hozzátartozónak?
Az ápolási díjat tehát azok kaphatják meg, akik egy tartósan gondozásra szoruló hozzátartozójukat ápolják otthon. A hozzátartozó fogalmát azonban a polgári törvénykönyv határozza meg, amelybe az alábbi rokoni kapcsolatok kerültek feltüntetésre: közeli hozzátartozónak számít a házastársunk, az egyeneságú rokonaink, tehát a szülők, nagyszülők, testvérek, továbbá közeli hozzátartozó még az örökbefogadott vagy mostoha- és a neveltgyermek, a nevelőszülő és a nevelőtestvér. Emellett hozzátartozónak számít még az egyeneságú rokon házastársa, a házastársunk egyeneságú rokonai és testvérei, illetve a testvérünk házastársa és az élettársunk. Fontos tudni, hogy a korábbi polgári törvénykönyvben a jegyes is ilyen jellegű hozzátartozónak számított, a legújabban azonban ezt a kapcsolatot kivették ebből a kategóriából, így ha a jegyesünket gondozzuk, akkor utána nem vehetjük fel az ápolási díjat.
Milyen típusai vannak az ápolási díjnak?
Az ápolási díjnak négy fő típusa van.
Az első az a méltányossági ápolási díj, amiről fentebb már beszéltünk. Ennek az összege a költségvetésben meghatározott maximum bruttó 45 665 forint havonta.
A második kategória esetében a kiskorú, tehát 18 év alatti, tartósan gondozásra szoruló személyek ápolása után kaphatjuk meg az ápolási díjat. A Szoc. tv. 41. § (1) bekezdése alapján ennek a kiskorú személynek állandó és tartós gondozásra szorulónak, súlyosan fogyatékosnak vagy tartósan betegnek kell lennie ahhoz, hogy az őt gondozó rokon juttatást kapjon utána. Ennek a havi összege megegyezik a méltányossági ápolási díjjal, tehát a maximálisan kapható havi folyósítás 45 665 forint.
A harmadik kategória a kiemelt ápolási díj, amit azon személyek gondozása után kaphatunk meg, ha az illetőről a rehabilitációs hatóság azt állapította meg, hogy az egészségkárosodása olyannyira jelentős, hogy nem képes önmaga ellátására, vagy csak mások segítségével képes rá. Ebben az esetben magasabb összegű családi pótlék jár a családnak, emellett az ápolási díj összege havonta bruttó 68 500 forint.
A negyedik kategória az emelt összegű ápolási díj, amelyet a hozzátartozók akkor kaphatnak meg, ha az ápolandó hozzátartozóról azt állapították meg, hogy súlyos fogyatékosságából adódóan tartós ápolásra szorul. Ennek összege a rendeletben meghatározott összeg havi bruttó 82 200 forint.
Kik számítanak súlyosan fogyatékos személyeknek?
Több kategóriában láthattuk tehát, hogy az ápolási díj egy-egy súlyosan fogyatékos hozzátartozónk gondozása után jár. Súlyosan fogyatékosnak azon személyek számítanak, akik teljes mértékben halláskárosultak, vagy látóképessége teljesen hiányzik, esetleg csak minimálisan rendelkezik vele, vagy mozgásszervi károsodott, ami azt jelenti, hogy állandó segédeszköz (például kerekesszék) használatával képes csak mozogni, vagy értelmi sérült. Értelmi sérültnek számítanak azon személyek, akik valamilyen súlyos betegség vagy genetikai okok miatt fejlődési zavarban szenvednek, ennek alapján pedig az autonómiai tesztek azt állapították meg, hogy a személy állapota súlyosnak vagy közepesen súlyosnak minősül.
Hogyan igényeljük meg és meddig kaphatjuk az ápolási díjat?
Ahhoz, hogy az ápolási díjat megkapjuk, ki kell töltenünk a kérvényt, és csatolnunk kell hozzá a tartós betegségről vagy fogyatékosságról szóló háziorvosi igazolást és a szakvéleményt, hogy ezzel bizonyíthassuk, az általunk gondozott személy valóban tartós és állandó gondozásra szorul. Amikor ennek céljából elmegyünk a hivatalba, mindenképpen vigyük magunkkal az okmányainkat, hiszen ezekre is szükség lesz.
Az ápolási díjat egészen addig kapjuk, ameddig az általunk gondozott személy gondozásra szorul. Abban az esetben, ha az általunk gondozott személy meghal, a halálozást követő két hónapig még jogosultak vagyunk a díjra, és csak ezt követően fogják megszűntetni azt.