Nyugdíjmegtakarítási lehetőségek 2024-ben

0

Több tízezer ember indít nyugdíjmegtakarítást évente, hogy nyugdíjba vonulása után ne kelljen aggódnia a csökkent bevétele miatt. Az optimális konstrukció kiválasztásához elengedhetetlen az alapos tájékozódás, a különböző alternatívák megismerése.

2023. októberében a nettó átlagjövedelem, kedvezmények nélkül, 375 ezer forint, míg az öregségi nyugdíj átlagösszege 211 ezer forint volt. Nem mindegy tehát, hogy a még aktív, kereső korban biztosításra kerül-e egy nyugdíjcélú kiegészítő jövedelemforrás.

Napjainkban hazánkban hozzávetőlegesen 1 millió 600 ezer ember rendelkezik ilyen megtakarítással. Azok számára, akik még csak fontolgatják e lépés megtételét, ösztönző lehet, hogy ha már korán az öngondoskodás mellett döntenek, aránylag kis összegű befizetésekkel akár a több tízmillió forintot is elérheti a megtakarításuk, mire szükség lesz rá.

Önkéntes nyugdíjpénztár

A legnépszerűbb nyugdíjelőtakarékosság napjainkban az önkéntes nyugdíjpénztár (ami nem azonos a magánnyugdíjpénztárral), egymillió feletti taglétszámmal. E megtakarítási forma előnye, hogy költségei kimondottan kedvezőek, a megtakarítások egyszerűen kezelhetők, a minimum befizethető összeg pedig jellemzően havi 10 ezer forint alatt van.

Közös jellemző a nyugdíjcélú megtakarítások esetében, az éves befizetésekre vonatkozóan, a 20%-os állami támogatás személyi jövedelemadó-visszatérítés formájában történő igénybevételi lehetősége. Ez 300 ezer forintos éves – azaz havi 25 ezer forintos – befizetés esetén 60 ezer forint visszaigényelhető összeget jelent. Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében a visszaigényelhető személyi jövedelemadó maximum összege 150 ezer forint/év, mely korlát az önkéntes nyugdíjpénztárakra, valamint az egészségpénztárakra együttesen érvényes.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai jellemzően 3-6 portfólió közül választhatnak, melyek között alacsony kockázatú és alacsony hozamú, valamint magasabb várható hozamú és magasabb kockázatú portfóliók is találhatók.

További közös jellemzője a nyugdíjcélú megtakarításoknak az, hogy a megtakarítás idő előtt történő felvétele többnyire jelentős szankcióval jár. Így működik az önkéntes nyugdíjpénztár is, az első tíz év során, a tagok a számlájukról nem vehetnek fel pénzt, lehetőségük nyílik azonban tagi kölcsön igénylésére. Adómentesen hozzájuthatnak a megtermelt hozamokhoz a tíz év letelte után egyszeri alkalommal, majd újabb egy-egy alkalommal, háromévente. Adófizetési kötelezettség keletkezik ugyanakkor a tőke felvétele során. Amennyiben a pénztártag pénztárba történő belépése óta minimum 10 esztendő eltelt, valamint nyugdíjjogosultságát megszerezte, lehetőség van adómentes nyugdíjszolgáltatásra.

Az erre való jogosultság esetén a pénztártag kérhet fix összegű, rendszeres járadékfizetést, de egyösszegű kifizetést is. Amennyiben az összegyűjtött megtakarításra éppen nincs szükség, nem szükséges a számláról pénzt felvenni, így a befektetés tovább dolgozhat.

Nyugdíjbiztosítás

2014 óta léteznek nyugdíjbiztosítások, ez alatt az idő alatt hozzávetőlegesen 500 ezren választották ezt a fajta megtakarítást. Itt is igénybe vehető a 20%-os adójóváírás, mely évente legfeljebb 130 ezer forint lehet.

E piacon jellemzően 12-15 ezer forint a minimálisan befizethető havidíj. A nyugdíjbiztosítások jellemzője, hogy egy többnyire alacsonyabb összegű kockázati életbiztosítást is tartalmaznak a megtakarítás mellett, így a havonta befizetett összeg nagy része a megtakarítást növeli, a kisebb része pedig a kockázati életbiztosítás díját fedezi.

Az elérhető befektetések között szélesebb választék található a nyugdíjbiztosítások piacán, akár 20 eszközalap is a rendelkezésre áll, amelyből összeállítható a saját portfólió. Sok esetben árupiaci alapok és ingatlanalapok is megtalálhatók a kínálatban, és szinte a világon bárhonnan elérhetők a kötvény-, illetve részvénybefektetések. Ahhoz, hogy a megtakarító hozamelvárásának, valamint kockázattűrőképességének megfeleljen a portfólió, fokozott körültekintéssel kell megválasztani azt a szerződés megkötése előtt.

Nyugdíjbiztosításból a futamidő vége előtt pénzt kivenni (visszavásárlás) csak veszteséggel lehet. Azt, hogy az aktuális év tekintetében maximálisan mennyi pénz kapható vissza, a visszavásárlási tábla határozza meg. A szerződés megkötése óta eltelt időtől, valamint a szerződés típusától függően SZOCHÓ és SZJA tekintetében adófizetési kötelezettség keletkezhet, továbbá a korábbi állami támogatást, megnövelve a 20%-os büntetőkamattal, vissza kell fizetni.

Négy eset ismeretes az adómentes biztosítási szolgáltatásra: a biztosított elhalálozása (ebben az esetben a biztosító a kedvezményezettnek szolgáltat), minimum 40%-os egészségkárosodás elszenvedése a biztosított részéről, a szerződés megkötésekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a biztosított részéről, egyéb módon történő saját jogú állami nyugdíjjogosultság megszerzése a biztosított részéről.

Utóbbi két eset fennállásakor további feltétel a minimum 10 év eltelte a szerződéskötés időpontjától. Az önkéntes nyugdíjpénztárhoz hasonlóan a nyugdíjbiztosítások ügyfelei is választhatnak járadékfizetést vagy egyösszegű kifizetést a szerződés lejárta után.

Nyugdíj-előtakarékossági számla

Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz és a nyugdíjbiztosításokhoz képest lényegesen kevesebben veszik igénybe a nyugdíj-előtakarékossági számlát. Ez a nyugdíjmegtakarítás abban hasonlít az előző megtakarítási formákhoz, hogy az éves befizetések után itt is igénybe vehető a 20% személyi jövedelemadó visszatérítés, melynek összege legfeljebb évi 100 ezer forint lehet.

A nyugdíj-előtakarékossági számla tulajdonképpen egy értékpapírszámla, szakértői segítségnyújtás nélkül, azaz nem egy önjáró megtakarítási program. Ebből következik, hogy használatához elengedhetetlen a nagyfokú pénzügyi jártasság. Pont ezért nem meglepő, hogy a 2023. évben a magyar lakosság kevesebb, mint 1%-a rendelkezett ilyen megtakarítással.

Kötelező rendszeres befizetés a nyugdíj-előtakarékossági számla tekintetében nincs, csupán egy előírás van: számlanyitáskor minimum 5 ezer forintot el kell helyezni a számlán. Innentől kezdve az, hogy mekkora összeget és milyen rendszerességgel kíván befizetni a számlára, a megtakarító döntése. Mivel értelemszerűen kisösszegű és ritkán történő befizetés esetén a keletkező nyugdíjkiegészítés kevés lenne, célszerű a megtakarítási tervet gondosan előre elkészíteni, és a megtakarítási évek alatt végig betartani.

Amennyiben a megtakarító az állami nyugdíjjogosultságát megszerzi, továbbá a számla megnyitásától minimum 10 év eltelt, lehetőség van adómentes kifizetésre. Ez esetben szükséges a teljes megtakarítás felvétele, aminek következtében a számla megszűnik, azaz járadékszolgáltatás igénybevétele nem lehetséges. A nyugdíj-előtakarékossági számláról pénzt kivenni a nyugdíjjogosultság megszerzését megelőzően, illetve 10 évnél hamarabb kizárólag adóterhek megfizetésére vonatkozó kötelezettség keletkezésével van lehetőség.

E megtakarítás előnye a költsége, amely a megtakarítások között a legkedvezőbb, valamint az, hogy a befektetési kínálat meglehetősen széles. Nyugdíj-előtakarékossági számlára vásárolhatók befektetési jegyek, részvények, magyar állampapírok és egyéb kötvények, illetve ezek Európai Gazdasági Térségének tagállamaiban kibocsátott változatai is.

Lényeges információ, hogy a nyugdíj-előtakarékossági szerződés a jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján átalakítható tartós befektetési számlává is, amelyre állami támogatás nem jár, azonban a vele járó kötöttségek száma sokkal kevesebb. Az átalakítás során vissza kell fizetni az államnak az utolsó két év állami támogatásának 20%-kal megnövelt összegét.