Magyarországon évente több ezren halnak meg idő előtt a levegő szennyezettségének következtében. A nem megfelelő anyagok elégetésével olyan mérgező vegyületek kerülnek a levegőbe, amelyek számos betegségekért – mint például az agyvérzés, a szívinfarktus, a daganatos megbetegedések – tehetők felelőssé.
Az őszi időszakban, a fűtés kapcsán felmerül a kérdés, hogy mit lehet és mit nem szabad a tűzre dobni. A vegyes tüzelésű kazánok alkalmasak arra, hogy a tüzelőanyagon kívül más, sokszor oda nem illő anyagokat elégessenek, aminek következtében sokszor kerül többek között háztartási hulladék is a lángokba.
A hulladék elégetésével szennyeződik a környezet és károsodik az egészség a hatalmas mennyiségű káros anyag levegőbe kerülésének következtében. Azonban a környezetszennyező és egészségkárosító hatás mellett más okok is vannak, amiért alaposan megfontolandó, hogy mi kerül a tűzre, ugyanis az oda nem illő anyagok eltüzelése a kémény tisztítását is megnehezíti, de akár gyulladás is keletkezhet, valamint megnő a szénmonoxid mérgezés veszélye is.
Nem szabad elégetni
Sok háztartásban a fűtőanyag mellett a műanyag hulladékot is elégetik, mivel igen magas a fűtőértéke. Figyelembe kell venni azonban, hogy a műanyag égése során olyan mérgező anyagok keletkeznek, amelyek súlyos egészségkárosodást okoznak, nagy dózisban pedig még akár halálhoz is vezethetnek. Műanyagot a textíliák is tartalmazhatnak (anyag, gombok, egyéb kiegészítők).
A használt olaj nem véletlenül minősül veszélyes hulladéknak. A fáradt olaj égése során kén és klór keletkezik, melyek súlyosan károsítják a levegő minőségét.
A gumiabroncsok égetése, amellett, hogy rendkívüli bűzzel jár, szintén számos egészségügyi kockázatot rejt a felszabaduló szennyező vegyületek és nehézfémek miatt.
A papírok közül sem mindegyik alkalmas arra, hogy a kályhába, kazánba kerüljön. A kezelt papír a festék mellett műanyagot és egyéb káros anyagokat is tartalmazhat.
A parketták, a bútorlapok, a festett nyílászárók, annak ellenére, hogy az alapanyaguk fa, többnyire tartalmaznak más anyagokat is, amelyek mérgezőek lehetnek. Ilyen például a festék vagy a ragasztó. A levegőbe jutva ezek is károsítják a környezetet és az egészséget.
A kommunális hulladék is tartalmazhat festéket, műanyagot, különféle kémiai anyagokat, ezért nem való fűtésre.
Elégethető anyagok
Kizárólag a gyártó által megszabott anyag égethető el a szilárd tüzelésű fűtőberendezésekben. A fa- és vegyestüzelésű kazánok és kályhák esetében, a száraz tűzifán kívül, kezeletlen papírhulladék, valamint szintén kezeletlen és száraz fahulladék használható. Ezen kívül elégethető a szalma, a kiszárított gally, a napraforgó és a kukorica szára, de még az olajos magvak és a dió héja is. Utóbbi esetén azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy a dióhéj égésekor a gázképződés heves, ami kárt tehet például a cserépkályha csempéiben, túlnyomást okozva a készülékben. Mindenképpen kisebb mennyiség kerüljön a tűzre, nyílt tűzterű kandallóba.
Kerti égetés helyett
2021. januárjától, erősen környezetszennyező és egészségkárosító hatása miatt, országos szinten tilos a zöld és a kerti hulladék égetése. Az égetés helyett számos más módon is „eltűntethető” a kerti és a zöld hulladék: komposztálható, aprítható és darálható, valamint magaságyásokban is hasznosítható.
Mi a teendő illegális hulladékégetés észlelése esetén?
A hulladékégetés akár 300 ezer forintos pénzbírsággal is sújtható jogsértő tevékenység, egyes esetekben pedig bűncselekménynek is minősülhet. Észlelése esetén, amennyiben barátságos megbeszéléssel nem rendezhető a helyzet, az illetékes járási vagy kerületi hivatalnál tehető írásos bejelentés, illetve súlyos esetekben, hivatali időn túl, a rendőrség is értesíthető.