A munkaerőpiacnak számos olyan szektora van, ahol a munkaadónak és a munkavállalónak is az éri meg jobban, ha alkalmi munka jogcímen fogadja fel az alkalmazott. Az ilyen formában történő alkalmazás számos kedvezménnyel jár, ugyanakkor korlátozásai is vannak és kötelezettségei, amikről fontos, hogy tudjunk!
Mi a különbség az egyszerűsített foglalkoztatás és az alkalmi munka között?
A hagyományos napi nyolcórás, heti negyvenórás foglalkoztatáshoz képest némiképp speciálisabb helyzetbe tartozik az egyszerűsített foglalkoztatás. A legtöbben az egyszerűsített foglalkoztatást csak alkalmi munkának hívják, ami bizonyos tekintetben igaz is, ám noha minden alkalmi munka egyszerűsített foglalkoztatás, de minden egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi munka. Az alkalmi munka inkább amolyan alfaja az előbbinek, amire szintén speciális szabályok vannak életben. Jelentős különbségek vannak a két forma között: többek között egyszerűsített foglalkoztatásban évente maximum 120 napot lehet dolgozni, ha pedig alkalmi munkákat vállalunk, akkor évente csupán maximum 90 napot dolgozhatunk.
Fontos tudni, hogy 2020-ban is hatályos az a rendelkezés, miszerint a társadalombiztosítási járulékfizetési, valamint a személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli az ilyen munkavállalókat.
Kell-e szerződést írni?
Egyszerűsített foglalkoztatásban dolgoznak azok, akik valamilyen idénymunkát végeznek, tehát például ha nyáron a strandon vagy a büfében dolgozunk a strandszezonban, vagy a földeken dolgozunk betakarításkor. Mivel ez egy idénymunka, ezért maximalizálva van az, hogy ugyanazon munkaadó ugyanazon munkavállalót hány napig foglalkoztathatja, a jogalkotó 120 napban határozta meg ezt a maximumot. Ennél többet egy szezonban az előírásoknak megfelelően nem dolgozhatunk.
Nem minden esetben kell szerződést írnunk. Ha ugyanis egy munkaadónál legfeljebb öt naptári napot dolgozunk, akkor erről nem kell szerződést írnunk. Akkor sem kell szerződést írnunk, ha mezőgazdasági idénymunkát végzünk, és az általunk ledolgozott idő nem haladja meg a harminc naptári napot. Ha ennél többet dolgozunk, akkor természetesen kötelező a szerződés megírása, sőt, amennyiben az általunk ledolgozott vagy ledolgozandó időt figyelembevéve nekünk nem kellene szerződést írnunk, de mi mint munkavállalók ezt szeretnénk megtenni, akkor a munkaadónak kötelessége eleget tenni ennek. Szerződéstől függetlenül – lévén, hogy ez is egy munkaviszony – a jelenléti ívet azért ki kell töltenünk minden esetben, hiszen így lehet visszakövetni, hogy ténylegesen mennyit dolgoztunk.
Az alkalmi munka mint az egyszerűsített foglalkoztatás egy alfaja némiképpen máshogy működik, s szigorúbb szabályozásokat vezettek be ezzel kapcsolatban, hogy ne lehessen visszaélni vele. Ennek értelmében ha alkalmi munka jogcímen kezdünk el dolgozni, akkor egy évben maximum 90 naptári napot dolgozhatunk le úgy, hogy egy hónapban maximum 15 naptári napot dolgozhatunk, és legfeljebb öt egymást követő naptári napot tehetjük meg ezt, egybefüggő hat vagy hét napot tehát már nem dolgozhatunk. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy naptári napokról és naptári hónapokról beszélünk, ami azt implikálja, hogy az év közben megkezdett munkaviszonyok esetében is így kell eljárnunk a munkaidő beosztásával, azaz a töredék évek és töredék hónapok esetében is ehhez mérten kell terveznünk.
Be kell-e jelenteni a munkaviszonyt a NAV-nál?
A jövedelmünket kizárólag abban az esetben kell bevallani az adóhivatalnál, ha az egyszerűsített foglalkoztatás mellett másfajta jövedelmünk is volt a tárgyévben, de még ezt sem minden esetben. Ilyen esetekben is csak akkor kell bevallanunk a NAV-nak, ha az általunk keresett jövedelem a törvényi összeghatárt meghaladja. Ezt a törvényi összeghatárt igen könnyű kiszámolni: a foglalkoztatás naptári napjainak számát megszorozzuk az adóév első napján hatályos minimál napibérrel, s ha ennél az összegnél magasabb a jövedelmünk, akkor a két szám különbségét kell bevallani.
A bejelentést megtehetjük online, mindössze arra van szükségünk, hogy a NAV oldaláról töltsük le a szükséges formanyomtatványt, töltsük ki az adatainkkal, többek között a nevünkkel, adóazonosító számunkkal, TAJ számunkkal, lakcímünkkel, majd ezt kell elektronikus úton visszatöltenünk. Fontos kiemelni, hogy ezen a nyomtatványon nem csak az új munkaviszonyt jelenthetjük be, hanem bárminemű változást a munkavállalásunkkal kapcsolatban, amit kötelességünk is bejelenteni.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban nem elég csupán egyszer bejelenteni az állásunkat az adóhivatalnál, hiszen az alkalmi munkának éppen az a lényege, hogy nem statikus. Éppen ezért ha alkalmi munkánk van, akkor a munkaviszonyunkat mindne hónapban be kell jelentenünk az adóhivatalnál, mégpedig legkésőbb a tárgyhó 12. napjáig.
Hogyan adózunk az ilyen jellegű munka után?
A 2019-től érvénybe juttatott jogszabály értelmében adókedvezményben részesülnek azok, akik egyszerűsített foglalkoztatásban dolgoznak. Ennek értelmében az ő fizetésükből nem kerül levonásra a szociális juttatási adó, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, ráadásul a személyi jövedelemadóelőleg-levonási kötelezettséget sem kell levonni a munkavállaló béréből. Emellett a munkaadót is megilletik bizonyos adókedvezmények. Ennek értelmében azt a munkaadót, aki egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmaz munkavállalókat, azt nem terheli a korábban nyugdíjjárulékként ismert társadalombiztosítási járulékfizetés, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetés, sem személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
Az, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás után mennyit kell adóznunk, az attól függ, hogy milyen jellegű munkát végzünk:
- Amennyiben mezőgazdasági idénymunkát végzünk, akkor az általunk befizetendő adó összege mindössze 500 forint,
- amennyiben turisztikai idénymunkát végzünk, akkor az általunk befizetendő adó összege mindössze 500 forint,
- amennyiben alkalmi végzünk, akkor az általunk befizetendő adó összege 1000 forint,
- amennyiben filmipari statiszta alkalmi munkát végzünk, akkor az általunk befizetendő adó összege már 3000 forint.
2010-ig minden nap be kellett szereznünk a postán a közteherjegyet, amit az alkalmi munkavállalói kiskönyvünkbe kellett beragasztanunk. Ez a rendszer már megszűnt, immáron csak a NAV felé kell jelezzük rendszeresen a munkaviszonyunkat, és az adóhivatal számára kell befizetnünk a kötelezettségeinket a közteher-befizetések alszámlára: 10032000-06057763.
Milyen adatok kellenek az ilyen jellegű munkaszerződéshez?
Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz megírandó munkaszerződés esetében az alábbi adatokra lesz szükségünk:
- A munkáltató megnevezése,
- a munkáltató székhelye vagy lakóhelye,
- a munkáltató adószáma,
- valamint a munkavállaló születési neve,
- a munkavállaló születési helye és ideje,
- a munkavállaló anyjának születési neve,
- a munkavállaló TAJ száma,
- a munkavállaló lakóhelye,
- a munkavállaló adóazonosító száma.
