Álláskeresés során biztosan belefutottunk már néhányszor a mozgóbér kifejezésbe, éppen ezért a legtöbb ember számára nem ismeretlen a fogalom. Ennek ellenére mégsem tárgyalja a Munka törvénykönyve, éppen ezért számos kérdés felmerülhet egy álláskeresőben, ha a tetszőleges hirdetésben mozgóbérrel vagy teljesítménybérrel reklámozzák a munkát. Összeszedtük a legfontosabb információkat a fogalomról.
Mi is az a mozgóbér?
Napjainkban egyre több álláshirdetésben láthatjuk azt, hogy a munkaadó mozgóbérrel kínál munkát. Ez nem is véletlen, hiszen egyre több munkaadó jön arra rá, hogy a mozgóbér segítségével a teljesítményt és a fizetést valóban összehangba lehet hozni. Két típusú fizetést különböztethetünk ugyanis meg: beszélhetünk az időbérről, valamint a teljesítménybérről.
Időbér esetében arról van szó, hogy azután kapjuk a fizetésünket, hogy hány órát töltünk a munkahelyünkön egy hónapban, azaz hány napot dolgozunk. Heti ötször nyolc óráért például kaphatunk havi 300 ezer forintot, ez az összeg pedig fix, azaz attól, hogy egy hónapban kevesebb a munkánk, és órákon keresztül csak ücsörgünk a monitor előtt a közösségi oldalakat görgetve, ugyanúgy megkapjuk ezt az összeget. De természetesen ez fordítva is igaz, tehát akkor is 300 ezer forintot fogunk kapni a hó végén, ha az egész hónap hatalmas hajtás volt, és ebédszünetre sem volt időnk elmenni. A munkaadóknak ez sokszor nem jó üzlet, ugyanis sok munkavállaló van úgy, hogy amennyiben így is-úgy is megkapja a szokott összeget, nem erőlteti meg magát túlságosan a munkaideje alatt, és nem dolgozik olyan keményen az üzlet sikeréjért.
Egyre nagyobb divatnak örvend emellett a teljesítményarányos bérezés. A nagy népszerűség annak köszönhető, hogy a munkaadók úgy gondolják, ezzel sokkal jobban lehet motiválni a munkavállalókat arra, hogy minőségi munkát végezzenek, és teljes erőbedobással dolgozzanak. Így ugyanis minél sikeresebben és eredményesebben dolgozik az ember, annál több pénzt vihet haza. Emellett persze azt is látni kell, hogy amennyiben gazdasági nehézségek merülnek fel, akkor a teljesítmény alapú bérezés a munkamorál szempontjából kedvezőbb, mint ha egyszer csak bejelentené a vezetőség, hogy csökkentik az alapbért. Mindazonáltal azt lehet tapasztalni, hogy – bár fennáll a lehetőség, hogy sokkal több pénzt vigyünk haza egy átlagos fizetésnél, ha jó és sikeres hónapunk van – a munkavállalók igencsak tartanak a mozgóbértől, mert így sosem lehet pontosan számolni azzal, hogy a következő hónapban mekkora összegből kell finanszíroznunk a dolgainkat. Pláne ha valaki családfenntartó és a gyermekeiért is felel, akkor ritkán merik megkockáztatni azt, hogy egy gyengébb hónapban ne tudjuk enni adni a családnak.
Hogyan néz ki a mozgóbér?
Az esetek többségében a mozgóbér úgy néz ki, hogy megállapítanak egy alapbért, ami tulajdonképpen úgy működik, mint az időbér. Azaz ha törik, ha szakad, akár sikeres volt a hónapunk, akár nem, mi megkapjuk az alapbérként meghatározott összeget minden hónapban. Ez az összeg azonban általában elenyészően alacsony szokott lenni, éppen azért, mert a hangsúly azon van, hogy milyen eredményeket és sikereket érünk el az adott hónapban.
Mikor alkalmaznak mozgóbért? Milyen típusai vannak?
Bár a mozgóbér igen gyakori jelenség a piacon, mégis vannak olyan szférák, ahol kiugróan nagy szerepe van ennek. Például a nagykereskedelem és az ügynöki munkavégzés körül nagyon jellemző, hogy a munkáltató cég az értékesített termékek után fizet, azaz kizárólag teljesítményalapú bérezésben gondolkodnak. Nagyon fontos azonban, hogy még ebben az esetben is meg kell határozni egy bizonyos alapbért, hiszen ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az adók és a járulékok befizethetők legyenek. Ez az alap egyébként a gyakorlatban sokszor nettó nulla forint, mert az üzletkötés szférájában – ami munkaidő szempontjából igen rugalmas, tehát időalapú juttatásról nem is beszélhetnénk – csak és kizárólag az számít jó teljesítménynek, minőségi munkának, ha minél több terméket el tudunk adni, így értelemszerűen csak ezután jár a pénz.
Sokszor ötvözik az időalapú juttatást a teljesítménybérrel. Ebben az esetben a munkavállalónak a szerződésben meghatározott óraszámot teljesítenie kell, amire kap egy alapbért. Amennyiben pedig munkáját jól végzi és sikereket ér el, akkor ezen az alapbéren felül még plusz juttatást kap, azaz teljesítménybért.
Mozgóbérnek számít továbbá a célprémium is. Ennek az a célja, hogy a munkaadó motiválja a munkavállalókat annak érdekében, hogy a kitűzött célt minél nagyobb lelkesedéssel próbálják elérni, ezzel is növelve a munkahely profitját. Ebben az esetben a munkavállaló akkor kapja meg a prémiumot, amikor teljesítette azt a célt, amit meghatároztak.
Milyen szabályai vannak a mozgóbér alkalmazásának?
Amennyiben olyan munkaszerződést tervezünk aláírni, amely munka mozgóbérrel kerül kifizetésre, ott mindenképpen figyeljünk arra, hogy a szerződésben pontosan határozzák meg, hogy mik a pontos elvárások és célok. A célok pontos kitűzése, illetve ennek szerződésbe foglalása ugyanis a garancia arra, hogy amennyiben elvégezzük az adott munkát, akkor azért valóban meg is kaphassuk a jussunkat. Értelemszerűen azt is mindenképpen tartalmazza a szerződés, hogy a teljesítmény arányos bérezés pontosan milyen összegeket is tartalmaz, azaz kerüljön meghatározásra, hogy bizonyos elért eredmények mekkora összeggel honorálandók. Fontos, hogy amennyiben mi, munkavállalók kitöltjük a munkaidőnket, emellett a maximumot hozzuk ki magunkból, tehát a lehető legjobb teljesítményt nyújtjuk, akkor mindenképpen meg kell, hogy kapjuk az szerződésben foglalt összeget. Erre érdemes nagyon odafigyelni, ugyanis gyakori az a szomorú tapasztalat, hogy bár hivatalosan így kellene kinézni a mozgóbérrel való juttatásnak, a gyakorlatban mégsem tartják ezeket be, aminek a kárát természetesen a munkavállaló szenvedi el. Ha ezt vesszük figyelembe, akkor talán nem is véletlen, hogy olyan sokan olyan negatív véleményen vannak a mozgóbérről.