Minden, amit a 2021-es végkielégítésről tudni kell

0

Minden munkavállaló számára fontos a biztonság érzete, amihez a végkielégítés jelentősen hozzájárul. Megnyugtató a tudat, hogy amennyiben elbocsátanak munkahelyünkről, akkor egy jelentősebb összeggel gazdagodhatunk, amivel kihúzhatjuk addig, ameddig új munkahelyet nem találunk. De mit is kell tudni a végkielégítésről?

Miért fontos a végkielégítés intézménye?

Hogy a munkavállaló minél tovább maradjon a munkaadójának alkalmazásában, az mindkét fél közös érdeke. A munkaadónak fontos, mert így nem kell párhavonta állást hirdetnie, alkalmazottakat keresnie, interjúzgatni és betanítani, a munkavállalónak pedig azért fontos, mert biztonságban érezheti magát, nem kell az új munkahely és az anyagi problémák miatt aggódnia, és nem kell mindig új feladatköröket betanulnia. De a munkavállalónak egyéb okok miatt is fontos, hogy minél tovább maradjon egyazon munkahelyen, ez pedig a végkielégítés. Mindél tovább dolgozunk ugyanis egy munkahelyen, annál több végkielégítés jár abban az esetben, ha felmondanak nekünk. Ez azért nagyon fontos, mert előfordulhat, hogy akár több hónapig kell keresgélnünk új munkahely után, ebben az időben pedig meg kell élnünk valamiből. Az tudvalevő, hogy a munkakeresési járadék nem túl magas, és bár több mint a semmi, kizárólag erre aligha alapozhatunk. Így igen nagy segítséget jelenthet, ha az elbocsátásunk alkalmával akár többmillió forintot is kapunk, ebből ugyanis kihúzhatjuk egy darabig.

Hány év után jár a végkielégítés?

Egy munkahelybe való belépés és kilépés során az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk a saját érdekünkben az az, hogy minden papírt alaposan átolvasunk. Arról talán nem is kell beszélnünk – és nem is itt lenne ennek a helye –, hogy mennyire meghatározhatja az előttünk álló éveket az, hogy milyen munkaszerződést írunk alá. Nem ritka ugyanis az, hogy szóban megállapodunk valamiben a leendő munkaadónkkal, majd a szerződést el sem olvasva aláírjuk a papírt, s később derülnek ki a kellemetlenségek. A szóbeli megállapodás ugyanis semmis az írásbeli megállapodáshoz képest, így mindig ez utóbbi lesz a mérvadó, tehát mindig olvasuk át alaposan, hogy mit írunk alá. 

Ez kiemelkedően fontos a munkahelyből való kilépés során is, a munkaadók ugyanis ilyenkor is szeretnek sumákolni és trükközni. Talán az egyik legkellemetlenebb és legfájóbb eset, ha a munkaadónk kirúg bennünket, azaz ő mond fel nekünk, de a kilépő szerződésben az fogalmazódik meg, hogy ez egy kétoldalú megállapodás volt. Ha ugyanis kétoldalú megállapodást írunk alá, akkor nekünk semmiféle végkielégítés nem jár. Végkielégítés ugyanis csak akkor jár, ha a munkaadó mondott fel nekünk, és legalább három éve neki dolgozunk.

Mikor mennyi végkielégítés jár?

A végkielégítés összege attól függ, hogy milyen hosszú időn keresztül álltunk munkaviszonyban ugyanannál a munkáltatónál. A végkielégítés összegét tehát a folyamatosan eltöltött munkaviszony hossza határozza meg. Ez azt is jelenti, hogy ebbe az időszakba nem tartozik bele az az időszak, amikor a munkavállaló harminc napnál hosszabb ideig nem részesült munkabérben, azaz ez az időszak nem számítható bele a végkielégítés kalkulációjába. Ellenben nagyon is beleszámít ebbe az időszakba a szülési szabadság, illetve azok a szabadságok, amiket gyermekgondozásra vagy ápolásra vettünk ki. 

A ledolgozott évek arányában tehát ilyen végkielégítéssel kell számolnunk:

  • háromévnyi folyamatos munkaviszonyt követően egyhavi négyhavi munkadíjnak megfelelő végkielégítéssel számolhatunk,
  • ötévnyi folyamatos munkaviszonyt követően kéthavi munkadíjnak megfelelő végkielégítéssel számolhatunk,
  • tízévnyi folyamatos munkaviszonyt követően háromhavi munkadíjnak megfelelő végkielégítéssel számolhatunk,
  • tizenötévnyi folyamatos munkaviszonyt követően négyhavi munkadíjnak megfelelő végkielégítéssel számolhatunk,
  • húszévnyi folyamatos munkaviszonyt követően öthavi munkadíjnak megfelelő végkielégítéssel számolhatunk,
  • huszonötévnyi folyamatos munkaviszonyt követően hathavi munkadíjnak megfelelő végkielégítéssel számolhatunk.

Milyen esetekben jár a végkielégítés?

A fenti számok igen kecsegtetőnek tűnnek, hiszen akár egy-két havi végkielégítés is milliós tételt jelenthet sokaknak, fontos azonban kiemelni, hogy a végkielégítés a Munka Törvénykönyve alapján nem jár mindenkinek, és nem jár minden esetben. A leggyakoribb oka a végkielégítés megítélésének az, ha a munkaadó felmond a munkavállalónak a törvényben meghatározott keretek között. Ez tehát azt jelenti, hogy a munkaviszony megszüntetésének elhatározása egyoldalú (mondhatni elbocsájtottak, kirúgtak bennünket), és semmiképpen nem a mi döntésünk vagy a munkaadóval való kölcsönös megegyezés. Ez utbbi két esetben ugyanis nem jár a végkielégítés, ezért alaposan olvassuk át, hogy mit írunk alá kilépéskor, így ugyanis milliókat veszíthetünk.

Végkielégítés jár akkor is, ha a munkahelyünk jogutód nélkül szűnik meg, sőt, akkor is, ha a munkahelyünk úgy szűnik meg, hogy a következő munkahely nem esik a Munka Törvénykönyvének hatálya alá. Kevesen tudják, de végkielégítés bizony akkor is jár, ha a munkavállaló mond fel azért, mert a munkaadója megszegte a kötelezettségeit, és ezzel ellehetetlenítette a kölcsönös együttműködést. 

Milyen esetekben nem jár a végkielégítés?

Vannak azonban olyan helyzetek, amikor – noha a fenti pontos érvényesülnek és alapvetően jogosutak lennénk a végkielégítésre – mégsem adható meg nekünk az összeg. Nem kaphatunk végkielégítést abban az esetben, ha azért mondanak fel nekünk, mert fegyelmi vétséget követtünk el, és ezt a munkaadó bizonyítani is tudja. Ugyancsak elesünk a végkielégítéstől, ha a munkaviszony megszüntetése alatt nyugdíjjal rendelkezünk, továbbá akkor is, ha a munkaképtelenné válásunkat nem egészségügyi probléma indokolja.

E ponton érdemes kiemelni, hogy külön szabályok érvényesek azokra a munkavállalókra, akik az öregségi nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül mozognak. Őket ugyanis speciális törvények védik, így nekik csak különleges esetben lehet felmondani. A nyugdíj előtt álló munkavállalóknak csak abban az esetben lehet felmondani, ha a kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanság miatt jelentősen megszegi. Akkor is elküldhetik, ha bizonyíthatóan olyan magatartást tanúsít az idős munkavállaló, mellyel a közös együttműködést és/vagy a munkaviszony fenntartását ellehetetleníti. 

Mi a helyzet a közalkalmazottak végkielégítésével?

A közalkalmazottak végkielégítésére speciális szabályok vonatkoznak, így amennyiben ilyen státuszban dolgozunk, más szempontokat kell szem előtt tartanunk.

  • Közalkalmazottként végkielégítésre vagyunk jogosultak, amennyiben a közalkalmazotti jogviszony alól felmentenek bennünket,
  • közalkalmazottként végkielégítésre vagyunk jogosultak, amennyiben a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondással véget ér,
  • közalkalmazottként végkielégítésre vagyunk jogosultak, amennyiben a közalkalmazotti jogviszonyunk a munkahely jogutód nélküli megszűnése miatt véget ér,
  • közalkalmazottként végkielégítésre vagyunk jogosultak, amennyiben a ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít velünk, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el.

Az sem mindegy, hogy milyen végkielégítéssel kell számolnunk, a közalkalmazottak ugyanis kedvezőbb összegekre számíthatnak:

  • háromévnyi folyamatos munkaviszonyt követően egyhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítéssel számolhatunk,
  • ötévnyi folyamatos munkaviszonyt követően kéthavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítéssel számolhatunk,
  • nyolcévnyi folyamatos munkaviszonyt követően háromhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítéssel számolhatunk,
  • tízévnyi folyamatos munkaviszonyt követően négyhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítéssel számolhatunk,
  • tizenháromévnyi folyamatos munkaviszonyt követően öthavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítéssel számolhatunk,
  • tizenhatévnyi folyamatos munkaviszonyt követően hathavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítéssel számolhatunk,
  • húszévnyi folyamatos munkaviszonyt követően nyolchavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítéssel számolhatunk.

A közalkalmazottakra vonatkozó speciális szabályok

Vannak bizonyos tényezők, amelyek növelik a végkielégítés összegét, amennyiben közalkalmazotti státuszban vagyunk Abban az esetben, ha akkor mondanak fel nekünk, amikor már kevesebb mint öt évünk van a nyugdíjkorhatár betöltéséig, akkor – mivel ebben a korban már nehezebb munkát találni – a fent megállapított összeg mellett további négyhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre számíthatunk.

Abban az esetben, ha a közalkalmazotti jogviszony azért szűnik meg, mert rendkívüli lemondás történt, akkor a fent megállapított végkielégítési összegnek a kétszerese jár nekünk. Amennyiben azonban a közalkalmazotti jogviszonyunk azért szűnik meg, mert mi nem fogadjuk el az áthelyezést vagy azt a másik munkakört, amit felajánlottak nekünk, akkor általában a fent meghatározott végkielégítésnek csak a felére vagyunk jogosultak (ám ez alól is vannak kivételek).

Send this to a friend