Megéri fatüzelésre váltani? Bizonyos esetekben igen!

0

Már a fatüzelésre is alkalmas vegyestüzelésű kazán is a földgáz alternatívája lehet, ám ennek beruházási költsége aránylag magas, és ellene szól még, a kényelmi szempontokon kívül, számottevő károsanyag-kibocsátása.

Fűtés szénnel és biomasszával – vegyestüzelésű kazán

Napjaink vegyestüzelésű kazánjai nem sok mindenben térnek el a régebbi típusoktól, de például a fűtőberendezések huzat- és égéslevegő-szabályozása, valmint hőszigetelése tekintetében történtek fejlesztések, mely korszerűsítéseket az Európai Unió energiahatékonysági irányelvei is befolyásolták, melyek meghatározzák a tüzelőberendezések teljesítésének minimumkövetelményeit, tehát vonatkozik rájuk az energiacímkézés.

A vegyestüzelésű kazánokban túlnyomórészt szénjellegű tüzelőanyag, valamint biomassza égethető. Utóbbi tüzelőnyagok tárháza igen széles, idetartozik a brikett, a pellet, a mezőgazdasági biomassza és az egyszerű tűzifa is. A szénjellegű tüzelőanyagok esetében jellemző a feketeszén, a barnaszén és a lignit használata.

Fűtés fagázzal – faelgázosító kazán

Ebben a fűtőberendezésben a fa eltüzelése teljesen máshogy történik, mint a vegyestüzelésű kazánban, ennél a készüléknél ugyanis a létrejött fagázt égeti magas hatásfokon a kazán. Az égéslevegő jó szabályozottsága jellemzi e berendezéseket, ez lehetővé teszi a huzat számára, hogy minden esetben igazodni tudjon a készülék teljesítményéhez, ezzel pedig a túlszellőztetés, vagyis a visszahűtés elkerülésével az égéstermék oldali nagymértékű veszteség is elkerülhető. Csak kis mértékben jellemző ez az egyszerű, klasszikus vegyestüzelésű kazánokra.

Fűtés faaprítékkal – pelletkazán

A pelletkazánok faapríték elégetésére alkalmas fűtőberendezések. E készülékek begyújtása sok esetben automatikus, és bizonyos kazánok esetében a hamuzás is automatikusan történik. A pelletkazán nem csak a nagy teljesítménye miatt nem kifejezetten lakóingatlanok számára nyújt ideális megoldást a fűtésre – helyigénye is nagy, illetve a beruházási költsége is magas. Ennek okán többnyire nagy területű mezőgazdasági épületek fűtésére alkalmazható nagy hatékonysággal, mivel ezeken a helyeken általában számottevő a mezőgazdasági hulladék mennyisége, amely a megfelelő tüzelőanyagot biztosítja. A szalmabála-kazán, a pelletkazánhoz hasonlóan, szintén elsődlegesen a mezőgazdaságban használatos.

A különböző kazánok hatásfokai

A legalacsonyabb hatásfoka az egyszerű vegyestüzelésű kazánoknak van, ráadásul, ha a tüzelőanyag nem száraz, az még inkább ront a helyzeten. Fával történő tüzelés esetén légszáraz, 1,5-2 éve kitermelt tűzifa dupla energiamennyiséget ad a fél évnél korábban kitermelt, még nem száraz tűzifánál. Az egyéb veszteségek tovább rontják a nedves tűzifa égetése következtében kialakult helyzetet, amely végül azt eredményezi, hogy a kitermelhető energiamennyiség akár 60-70%-kal is alacsonyabb lehet, mint a száraz tűzifa esetében.

Jellemző e készülékekre, hogy abban az esetben érik el a maximum hatásfokot, ha az égéstermékoldal beszabályozása, valamint a berendezés üzemeltetése a névleges teljesítmény közelében van, ennek ellenére a készülékek használói lefojtva, csökkentett teljesítményen használják e kazánokat. Így fordulhat elő az például, hogy a kéményben az égéstermék visszahűl, aminek következtében a füst a talajszinthez közel kavarog.

Ennél jelentősen szabályozottabb készülékek a pellet- és a faelgázosító kazánok. Magasabb hatásfokkal és pontosabban képesek működni, mivel a füstgáz- és a levegőszállítás a füstgázoldali, illetve az égéslevegő ventilátoraikkal a füstgáz hőjének függvényében szabályozható. Ezekben a készülékekben nem szokott problémát okozni a nedves tüzelőanyag sem, mivel e két típusú technológia nagymértékben kizárja az olyan tüzelőanyag használatát, amely nem megfelelő minőségű, így hatékonyabb működésükhöz ez is hozzájárul. Kiváltképpen kerülendő a nedves tüzelőanyag használata a faelgázosító kazánok esetében, mivel ez rendkívüli méretű károkat tud okozni bennük.

A vegyestüzelésű kazánok minden típusa alkalmas radiátorokkal, padlófűtéssel, fancoilokkal, fal- és egyéb felületfűtési módokkal történő fűtésre, mivel ezek a berendezések 80-90 C-os fűtővizet is képesek probléma nélkül előállítani, ezzel tulajdonképpen kompatibilisek bármely hőleadó rendszerrel. A vegyes tüzelésű kazánok, példának okáért, képesek együttműködni régebbi gázos fűtési rendszerhez használatos radiátorokkal is.

Mivel megfelelően magas fűtővíz-hőmérséklet előállítására képesek, lényegében az említett technológiák mindegyike alkalmas arra, hogy használati meglegvizet állítson elő. A melegvíz előállításához ezekhez a készülékekhez indirekt melegvíz-tároló csatlakoztatása szükséges, ezután e tartályok, egy csőkígyón keresztül, 60-80 C-os fűtővízzel felfűthetők indirekt módon. Amennyiben puffertartály is beépítésre kerül, szabályozottabban is történhet a melegvíz termelése, felhasználva a felfűtött puffertartály hőmérsékletét. A fűtési szezonon kívül értelemszerűen nem alkalmazható ez a megoldás, ilyenkor a tartály felfűtése, a villanybojlerekhez hasonlóan, elektromos fűtőbetét segítségével történik, azonban a fűtési szezonban többnyire érdemes ezt a megoldást alkalmazni. A melegvíz-tartály, valamint az ahhoz szükséges szerelvények tekintetében a munkadíj, illetve az anyagköltség hozzávetőlegesen 500 ezer forint.

Klasszikus vegyestüzelésű kazánok

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a meghatározott szint feletti lakossági rezsiár növekedés miatt a fogyasztók körében népszerű lett a fatüzelés, elsősorban a klasszikus vegyestüzelésű kazán használatával, a pellet- és faelgázosító kazánok iránt a kereslet azonban kisebb. A klasszikus vegyestüzelésű kazánok iránti kereslet azzal is magyarázható, hogy ezekkel a készülékekkel akár még az egyéb, otthon keletkező nem biomasszához sorolható hulladék is elégethető, ami ugyan kedvező szempont a fűtési költség szempontjából, azonban a környezetet és az egészséget súlyosan veszélyezteti.

A vegyestüzelésű kazánok kínálata tekintetében a termékskála széles, a felszerelésüket végző szakemberek szintén rendelkezésre állnak, azonban a pár hónapos várólista miatt célszerű az átalakítási folyamatot szakember keresésével, illetve a termék beszerzésével kezdeni.

Vegyes tüzelésű kazánok az esetek majdnem száz százalékában családi házakban kerülnek beépítésre vagy üzemelnek, azon belül is a régebbi építésű ingatlanokban, mivel az új építésű ingatlanokban inkább a hőszivattyús fűtés a jellemző.

A vegyestüzelésű kazán költségei

Hozzávetőlegesen 500 ezer és 1 millió forint között alakul egy alacsonyabb hatékonyságú, egyszerűbb vegyestüzelésű kazán vételára, azonban beszereléséhez szükség van égéstermék-elvezető rendszer kiépítésére is, amely ugyancsak 500 ezer forint körüli anyagköltséget jelent, amely mellé járulnak egyéb költségek is, például a biztonsági szerelvények beszerzése, és az összekötés az adott fűtési rendszerrel. Puffertartály beszerelésével elérhető a félautomata fűtési üzem, valamint a fűtés hatásfokának a javulása.

Ezzel a műszaki tartalommal a kiépítés anyagköltsége körülbelül 1,5-2 millió forint, amihez hozzájönnek a munkadíjak (bontás, szerelés), amely újabb 500 ezer-1 millió forintos kiadást jelent új építésű és használt ingatlanok esetében egyaránt. Faelgázosító kazán esetében nagyjából 500 ezer forinttal több a beszerzési költség, a kiegészítő infrastruktúra kiépítésével kapcsolatban körülbelül a vegyestüzelésű kazánéval hasonló összegre kell számítani.

Rezsicsökkentett áron, átlagfogyasztás alatt gáztüzelésű kondenzációs kazán esetében körülbelül 10-12 forint az előállítási költsége 1 kWh hőenergiának, száraz tűzifával vegyestüzelésű kazánnal fűtve ugyanekkora hőenergia előállítási költsége hozzávetőlegesen 15-16 forint. Fontos megjegyezni azonban, hogy nedves tűzifa esetén a hatásfok gyengébb, ezáltal ez a költség akár 30 forint is lehet. Ebből következően a fával történő fűtés, anyagiak szempontjából, az átlag fogyasztási szintet túllépve válik előnyössé.

Amennyiben rendelkezésre áll a fatüzelési lehetőség, emellett a fogysztás az átlagban meghatározott mértéket túllépi, célszerű lehet a saját biomasszával, illetve a száraz tűzifával történő fűtés. Fontos tudni azonban, hogy a vegyestüzelésű kazán újonnan történő kiépítése, a beruházás jelentős költsége miatt, csak igen hosszú távon térülne meg. Ilyen esetben tanácsos inkább hőszigetelést alkalmazni, vagy levegő-levegő hőszivattyúval csökkenteni a rezsiköltségeket.