Bár senki nem szeretne közúti balesetet szenvedni, az ördög sajnos soha nem alszik, így tehát nem árt felkészülnünk arra, hogy milyen teendők elé nézünk, ha ilyen szituációba keverednünk. Mikor kell rendőrt hívni? Mit kell kitölteni és mikor kell tanúkat keresni? Hová nyújtsuk be a bejelentőt, és mikor fizet a biztosító? Cikkünkben ezekre keressük a válaszokat.
Ismerjük az elméletét!
Alapvetően igaz a legtöbb sofőrre, hogy igyekszik óvatosan és körültekintően vezetni annak érdekében, hogy ne okozzon vagy ne szenvedjen el közúti balesetet. Sajnos azonban még a legjobbakkal is megeshet, hogy koccannak, ilyenkor pedig mindenképpen végig kell mennünk egy procedúrán. Ha valamilyen közúti balesetbe csöppenünk, akkor alapvetően idegesebbek és feszültebbek leszünk, emiatt tehát fontos, hogy ne egy ilyen pattanásig feszült helyzetben kezdjünk utánanézni, hogy mi is pontosan ilyenkor a teendő. Készüljünk fel rá korábban, hogy ha bekövetkezik a baj, akkor nyugodtan és határozottan tudjuk követni a forgatókönyvet. A legfontosabb mindenekelőtt, hogy ne essünk pánikba! Cikkünkben összeszedjük, hogy lépésről lépésre milyen teendőink vannak, ha elszenvedtünk vagy okoztunk egy közúti balesetet.
1. A legfontosabb az ember egészsége!
Történjen akármi is a kocsival vagy a villanypóznával, először mindenképpen azt kell leellenőriznünk, hogy a baleset során senki nem sérült-e meg. Ha azt látjuk, hogy a másik fél vérzik, vagy szédül, vagy rosszul van, akkor el kell halasztanunk az autónk állapotfelmérését, és azonnal fel kell mérnünk embertársunk helyzetét. Ha szükséges, végezzük el az elsősegélynyújtást, amennyiben pedig a sérülés súlyosabb, azonnal hívjunk mentőt. Fontos, hogy személyi sérülés esetén mindenképpen ki kell hívnunk a rendőrséget, és bár gyakran igen lassan érnek ki a helyszínre, őket mindkét félnek meg kell várni.
Rendőrt azonban nem csupán akkor kell hívni, ha valaki megsérült. Ha a felek vitás helyzetbe keverednek, és nem tudnak megállapodni arról, hogy melyikük volt a vétkes fél, ki kell hívnunk a hatóság embereit, ameddig pedig rájuk várunk, érdemes szemtanukat keresni, vagy körülnézni, hogy a balesetet nem rögzíthette-e biztonsági kamera.
Mindezek mellett akkor is kötelességünk rendőrt hívni, ha a baleset egyik résztvevője külföldi rendszámmal rendelkezik, ilyenkor ugyanis mindenképpen be kell vonni az ügyintézésbe a hatóságot.
2. Húzódjunk félre, ne akadályozzuk a forgalmat!
Amennyiben a baleset jellege nem követeli meg a rendőrségi intézkedést, akkor nyugodtan félrehúzódhatunk, hogy elvégezzük az adminisztrációt. Ez azért fontos, hogy ne alakuljon ki az úton torlódás, amely esetleges további balesetekhez vezethetne. Mielőtt azonban arrébb állnánk az autóval, érdemes a helyszínt fotókkal dokumentálni, hogy a kárrendezés során biztosan ne legyen félreértés.
Arról azonban ne feledkezzünk meg, hogy amennyiben rendőrt kell hívni a helyszínre, akkor tilos félrehúzódni az autóval! Abban az esetben mindennek úgy kell maradnia, ahogyan a balesetben kialakul. Még így is törekednünk kell a további balesetek elkerülésére, így tehát mindenképpen kapcsoljuk be az elakadásjelzőt, és tegyük ki az elakadási háromszöget. Abban az esetben, ha azt tapasztaljuk, hogy a látási viszonyok is gyengék, akkor mindenképpen vegyük fel a láthatósági mellényt. Ugyanakkor arról se feledkezzünk meg, hogy ha a baleset autópályán történik, és autópályán kell leállnunk, akkor a láthatósági mellény viselete kötelező.
3. Töltsük ki a kárbejelentőt!
Ha nem jön ki a rendőrség a helyszínre, akkor nagyon fontos, hogy mindent a lehető legjobban dokumentáljunk, ennek hiányában ugyanis a biztosítók nem fognak nekünk segíteni. Ha nincs hivatalos rendőrségi jelentés, akkor nekünk kell egyet készíteni, mégpedig a kárbejelentő lap kitöltésével. Ez lesz az a dokumentum, amelyre az egész kártérítési ügy alapulni fog, így tehát hatványozottan fontos, hogy mindent a lehető legpontosabban töltsünk ki. Egyfelől ellenőrizzük azt (akár többször is), hogy mi mindent helyesen írtunk-e le. Ezután azt is ellenőrizzük el, hogy a másik fél is megfelelően töltötte-e ki a kárbejelentőt. Ha sikerült találnunk tanukat, akkor az ő adataikat és elérhetőségüket is mindenképpen meg kell adni, adott esetben ugyanis a biztosító társaság számára fontos lehet, hogy meghallgathassa őket.
Online vagy „kék-sárgára”?
Teljesen jogosan merülhet fel a kérdés, hogy az alkalmazáson belül, online tegyük meg a kárbejelentést, vagy pedig a klasszikus „kék-sárga” bejelentőn keresztül. Bár az alkalmazás tökéletesen megfelel erre a célra, a legtöbben még mindig a hagyományos bejelentőre esküsznek, hovatovább a MABISZ applikáció is arra kéri az autósokat, hogy a biztonság kedvéért mindig legyen nálunk a klasszikus „kék-sárga” bejelentőből is. Amennyiben ez utóbbin keresztül szeretnénk bejelenteni a kárt, akkor elegendő csak egy példányban leírni az adatokat, hiszen a kitöltés után szét tudjuk választani a szelvényt, így két példány keletkezik. Annak érdekében, hogy a másolati példány is jól olvasható legyen, nyomjuk rá megfelelően a tollat, de természetesen ne essünk túlzásba, hiszen akkor kiszakad a lap.
4. Kinek és mikor kell bejelenteni a kárt?
Amikor szétválasztottuk a „kék-sárga” bejelentőt, akkor mindkét félnek el kell tennie a saját példányát, majd a lehető leghamarabb szükségszerű intézkedni. Minden esetben a vétkes fél biztosítója számára kell benyújtanunk a kárbejelentőt.
- Amennyiben mi okoztuk a balesetet, akkor a saját biztosítónknak nyújtsuk be a bejelentőt öt munkanapon belül.
- Amennyiben mi pusztán elszenvedői voltunk a balesetnek, akkor a vétkes fél biztosítójának nyújtsuk be a kárigényt 30 munkanapon belül!
Némiképpen más a helyzet, ha rendőri intézkedés is történt. Ilyen esetben ugyanis meg kell várnunk, hogy elkészüljön a rendőrségi jegyzőkönyv, ennek kiállításától számítva kell bejelentenünk a kárt. Ilyenkor természetesen csatolnunk kell a jegyzőkönyvet is a betétlap mellé.
Ha megtörtént a bejelentés, akkor nincs más dolgunk, mint várni. A biztosító hamarosan felveszi velünk a kapcsolatot a további teendők kapcsán, például elküldhet bennünket kárszemlére.
5. A casco vagy a kötelező biztosítás fog fizetni?
Mint arra már kitértünk, közúti balesetek esetében – ha minimum két fél van – akkor a vétkes fél biztosítója téríti meg a károkat. Így tehát ilyen esetben fel sem merülhet a casco jogosultsága. A cascótól csak abban az esetben várhatunk kártérítést, ha mi magunk vagyunk a baleset károkozói, és ilyen esetben a mi autónkban keletkezett kár. Ilyen helyzetben természetesen jogosultak vagyunk a casco kártérítésére, így mindenképpen nyújtsuk be a kárigényünket!
