A komposztálás biológiai folyamata során a szerves növényi hulladékok és melléktermékek anyagai oxigén jelenlétében a talajban lakó élőlények közreműködésével tápanyagdús, humuszszerű anyaggá alakulnak át. Az így létrejött komposzt szerves trágyaként használható, amely jó hatással van a növényekre, valamint a termőtalaj minőségére. Azonban a komposztálásnak egyéb előnyei is vannak.
A komposztálás nem újkeletű dolog, sőt, ez a legősibb hulladék-újrahasznosítási mód, már a mezopotámiai városokban és Egyiptomban, Kleopátra idején is alkalmazták e módszert.
A komposztálás folyamata tökéletesen szemlélteti az egészséges ökoszisztéma működési elvét, amelyben minden növényi és állati eredetű hulladék lebomlik, hogy átalakulva visszakerüljön a földbe, és táplálva azt segítse az új életek megjelenését, tehát tulajdonképpen újrahasznosul. Az érintetlen természetben ez az átalakulás magától történik, a komposztálással pedig az ember segíti ezt az önmegújító folyamatot, és közben még az előnyeit is élvezheti. A komposztálás segít a szerves hulladék csökkentésében is, ezért is érdemes alkalmazni mindenkinek, akinek módja van rá.
A komposztálás folyamata során a növényi darabok teljesen átalakulnak, eltűnnek, a folyamat eredményeként pedig egy földhöz hasonló anyag jön létre. A helyesen kezelt, érett komposzt tulajdonképpen szinte virágföld, egy humuszban gazdag anyag, amely tartalmazza a növények számára szükséges tápanyagokat.
Szemét vagy hulladék?
Habár a szemét és a hulladék szót azonos értelemben szokás használni, mégis van köztük különbség: a szemét a körforgásból kiesik, a hulladék azonban újrahasznosítható, a növényi és állati eredetű hulladékokokból új anyag keletkezhet. A körforgásos gazdaság célja is az az Európai Unió tagállamaiban, hogy a háztartási hulladék minél nagyobb mértékben tudjon újrahasznosulni. A komposztálás ezért is fontos, mivel a konyhában, valamint a kertben keletkező hulladékok teljes mértékben újrahasznosíthatók.
Ellentétben a szeméttel, amelyet lakott területen kötelező elszállíttatni, és ebbe beletartozik a kommuniális hulladékon kívül a szelektív, valamint a veszélyes hulladék is, a zöldhulladék elszállíttatása csupán csak lehetőség. A zöldhulladék esetében az ember dönthet arról, hogy újrahasznosítja azt, ami minden szempontból előnyösebb megoldás. Mivel a háztartásonként megtermelt szemét hozzávetőlegesen 30%-át teszi ki a komposztálható hulladék, a komposztálás nagyban hozzájárul a hulladék csökkentéséhez. Ráadásul ez kedvező a bolygó számára is, illetve annak is hasznára válik, aki komposztál.
Komposztálás akár lakásban is
Komposztálni akár lakásban is lehet, ilyenkor a végtermék felhasználható a szoba- és balkonnövények gondozása során, de akár felajánlható olyanok számára is, akik rendelkeznek kerttel. Aki nem szeretne otthon bajlódni ezzel, az a zöldhulladékát elviheti egy közösségi komposztálóba vagy közösségi kertbe. Aki rendelkezik kerttel, vásárolhat vagy készíthet magának kerti komposztálót, és a komposztálási folyamat végén a komposztot felhasználhatja a kertjében, akár a zöldséges-, akár a virágoskert talajának gazdagítására.
Mi kerülhet a komposztra?
A komposztálható anyagok köre meglehetősen széles. A konyhai hulladékok közül a gyümölcsökön és a zöldségeken túl komposztálható az összetört tojáshéj, a teafű tasakjával együtt, valamint a kávézacc is. A kerti hulladékokból a gallyak, falevelek, sövények, a bokrok nyesedékei, a magot még nem hozó egyes gyomok, az elhervadt vágott és cserepes virágok (földlabdával együtt) és a fű kerülhetnek a komposztra. Komposztálható továbbá a kezeletlen papír, a kartonpapír, a faapríték, a fűrészpor, a fahamu, valamint a növényevő állatok ürüléke.