Napjainkban a klímaváltozás hatására a nyarak Magyarországon is egyre forróbbak. Hazánkban az átlaghőmérséklet folyamatos növekedést mutat, ami különösen a városi települések esetében jelent fokozott kihívást. A hőség ellen már nemcsak nappal, de éjszaka is védekezni kell.
A hőség növekedése egyre inkább negatívan befolyásolja a hazai halálozási statisztikákat is. Ellene a leghatékonyabb védekezési mód a városokban a zöldterületek nagyságának növelése. Az épületek tetőinek átalakítása nemcsak a hőmérséklet, de az épület energiafelhasználásának csökkentésében is segítségre lehet.
A zöldtetőépítés, a hidegtető kialakítása vagy a napelemes rendszerek telepítése egyaránt klímabaráttá varázsolhatják a különböző tetőtípusokat. Egy amerikai kutatás összevetette e klímabarát tetőtípusok – a hővisszaverő fehér festékkel ellátott hidegtetők, a növényekkel betelepített zöldtetők és a napelemekkel felszerelt tetők – teljesítményét hőmérséklet és energiaigény tekintetében, elsősorban a légkondícionáló berendezések villamosenergia-fogyasztásának csökkentése szempontjából. A kérdés az volt, hogy melyik a maximális költséghatékonyságot, valamint a legtöbb hasznot eredményező megoldás.
Klímabarát tetőtípusok környezetvédelmi hatékonysága
A kutatási eredmények azt mutatták, hogy a hagyományos tetőkialakítással szemben a hidegtető, a zöldtető és a napelemekkel felszerelt tető is csökkenti a klímaberendezések energiafogyasztását, valamint a tető felszínéhez közeli hőmérsékletet a legmelegebb órákban. A hőmérséklet csökkentésének szempontjából a hidegtetők bizonyultak a legeredményesebbnek, esetükben a tetőszint feletti kétméteres magasságban 1,5 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet mértek a hagyományos tetőkhöz képest, míg a zöldtetők 1,2 °C-kal, a napelemmekkel felszerelt tetők pedig 0,6 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet eredményeztek. A klímaberendezések energiafogyasztását tekintve a hatékonysági sorrend megegyezik, a hidegtetők 16,6 %-kal, a zöldtetők 14%-kal, míg a napelemmel felszerelt tetők 7,6%-kal csökkentették a légkondícionálók áramfogyasztását.
A legmagasabb hatékonyságú és legköltséghatékonyabb megoldás a hűtőhatás elérésére a kutatás alapján tehát a hidegtetők alkalmazása, ami ráadásul egyes korábbi elemzések szerint érdemben képes a hőséggel, valamint a városi hőszigethatással összefüggést mutató halálozási arányszámot is csökkenteni.
Más kutatások azt elemzik, hogy milyen eredményekre vezet a klímabarát tetők kombinálása. Egy holland elemzés kimutatta, hogy a zöldtető kombinálása a napelemrendszerrel (kék-zöldtető) a hagyományos tetőkhöz képest akár majdnem 5 °C-kal is képes csökkenteni a felszíni hőmérsékletet a tetőn, hatékonyabbá téve ezzel a napelemek energiatermelését is.
A hidegtetőkre, a zöldtetőkre és a napelemekkel felszerelt tetőkre is igaz az a megállapítás, hogy a kisebb energiaigény következtében kisebb karbonkibocsátást eredményeznek, ezáltal nemcsak csökkentik az energiaigényt, de segítik a klímaváltozás negatív következményeihez való alkalmazkodást is.
Klímabarát tetők környezetünk védelméért
A hidegtetők kialakításához alkalmazott technológia más, épített környezeti felületeken is alkalmazható, például a járdákon. Egyes becslések szerint, abban az esetben, ha a Föld északi féltekéjén minden város összes felülete ezzel a technológiával lenne bevonva, az egyszeri kibocsátáscsökkentő hatás akkora lenne, amely messze felülmúlná az egyetemleges energiarendszer maximális éves levegőterhelését.
A friss kutatási eredmények alapjai lehetnek egy globális szintű modell létrehozásának. A kutatás egyes részeredményei olyan kérdésekre is választ adhatnak, mint hogy mekkora hűtőhatást gyakorol egy fa a környezetében lévő épületekre és járdákra. A kutatók szerint a kutatási eredmények segíthetnek majd a városok nyári, hűtésre fordított energiafelhasználásának mérséklésében, és az üvegházhatást eredményező gázkibocsátások jelentős és hosszú távú csökkentésében.