Használtautó vásárláskor sokan odafigyelnek, hogy jó karban legyen a motor, hogy hibátlan legyen a futómű, vagy hogy stabilan működjön az elektronika. Hosszú távon azonban a legfontosabb a karosszéria állapota.
A hibás alkatrészeket bármikor lehet cserélni vagy megjavíttatni, de a mai világban már az autók önhordó vázszerkezete a referenciarendszer alapja, azaz mindent ehhez igazítanak. Ma már lehet javítani egy nagyobb baleset következményeit, sőt a korrodáló részeket is ki lehet vágni és kicserélni, de ha egyszer megsérül a sorozatgyártás folyamán robotok által precízen összeállított alapstruktúra, akkor annak helyreállítása kézzel, kis műhelyben rizikós vállalkozás.
Ezért is fontos használtautó vásárlásakor ellenőrizni, hogy volt-e törve valaha a kocsi, és ha igen, mely elemek érintettek a kérdésben, és milyen mértékű volt a rongálódás. Fontos lenne tudni, hogy csak egy kevésbé fontos elem cseréjéről volt szó, ami később amúgy is rozsdásodásnak indult volna? Netán csak esztétikai problémákat javítottak egy kis hegesztéssel és újra festéssel, például az ajtókon, vagy egyéb szerelt lemezeken? Vagy olyan komolyabb alkatrészek sérültek, melyek az utasbiztonságért felelős strukturális felépítést befolyásolják? Vásárlás előtt fontos lenne tudni, hogy csak horzsolásokat tűntettek csak el az autón, vagy egy komolyabb sérülést gitteltek és festettek le a sérült helyeken. Ebben pedig egy rétegvastagság-mérő lehet a segítségünkre, azonban, ha pontos választ várunk, akkor nem mindegy, hogy milyet használunk.
Már pár ezer forintért is kaphatunk ilyen szerkezetet, bár az olcsóbb verziók nem mérnek pontosan, sőt általában LCD-kijelző nélkül, csak egy zöld, sárga, vagy piros LED felvillanásával kommunikálnak velünk. A 15-20 ezer forintos kategória már inkább mondható mérésre alkalmasnak, bár továbbra is csak a legegyszerűbb és legáltalánosabb mérésekre jók. Mágneses mérési módszereket alkalmazva ezeket a rétegvastagság-mérők csak az acéllemezeken lévő festék- és gittvastagság mérésére tudjuk alkalmazni, és az eredmények pontossága elég bizonytalan. Körülbelül 50 ezer forinttól elérhetőek azok a profi, kombinált mérési módszereket alkalmazó mér eszközök, melyekkel acéllemezen és alumíniumon is tudják mérni a rétegvastagságot. Az ezeknél is drágább kategóriába tartozó mérők ultrahangot használnak, mellyel akár a műanyagra felvitt extra réteget vastagságáról is közel pontos adatokat tudhatunk meg.
Ne ijedjünk meg, egy hétköznapi autó esetében elég egy pár tízezres kategóriába tartozó rétegvastagság-mérő, továbbá jó tudni, hogy körülbelül milyen értékeket kéne mérnünk. A gyári festékréteg-vastagság a fényezett felületeken, a motorháztetőn, az ajtókon és a csomagtérfedélen általában 80-150 mikron közötti értéknél mondható normálisnak. A sérülésnek könnyebben kitett helyeken, mint például a küszöbök alján vagy a kerékjárat mögött ez az érték lehet magasabb is. A belső felületeken, így a motortérben, az ajtónyílások belső elemein, a csomagtér kárpitja alatt vagy épp a falcokon viszont az alacsonyabb értékek a normálisak. Ezeken a felületeken általában 40-80 mikron a festékvastagság.
A kisebb javításokon átesett, felcsiszolt és újra fújt elemek esetében ezek az értékek a 2-300 mikront is elérhetik. Ha ennél többet mérünk, illetve, ha egyenetlen értékeket kapunk, akkor szinte biztos, hogy mély karcok, horpadások vagy akár repedések vannak a festék alatt, amit gittel töltöttek fel. Ez hosszú távon biztosan esztétikai problémák forrása lesz majd.
A legnagyobb baj az, ha komoly teherviselő elemeken fedezzük fel nagyobb javítások nyomait. Például, ha a hossztartókon, a falcokon, a váznyúlványokon vagy a zárhídon találunk vastag festéknyomokat, hegesztésre és csiszolásra utaló jeleket. Ilyen esetekben valószínűsíthető, hogy egy komolyabb törés után húzatópadon alakították vissza a vázat eredeti formájára. A meghajlás vagy törés után így visszaigazított lemezek és profilok már nem tudják ugyan azt a szilárdságot nyújtani, így passzív biztonsági problémát jelentenek egy baleset esetén.
Sajnos jelenleg is nagyon sok olyan használt autó van a magyar piacon, melyet azért hoztak be Nyugat-Európából, mert olyan karosszéria merevséget és utascella tömörséget gyengítő károkat szenvedett, melyet sok esetben nem csak, hogy aránytalanul drága megjavíttatni, de nem is lenne már szabad. Egy rétegvastagság-mérővel így nem csak a jövőbeni esztétikai problémákat tudjuk előre elkerülni, de akár életmentő döntést is hozhatunk a használtautó kiválasztása során.
