Természetesen minden munkáltató köteles a törvény által meghatározott fizetett szabadságot megadni a munkavállalójának, ezeket dátumát pedig legtöbbször előre megbeszélik. A szabadság kivétele nem egyszerű: egyeztetni kell a főnökeinkkel és a kollégáinkkal, ezt kell összesimítani a családi tervekkel. De mi van akkor, ha egy nem várt esemény történik, amire szabadságot kell kivennünk?
Mi is az a rendkívüli szabadság?
Mindenkivel megeshet, hogy egy nem várt esemény következik be az életében, ami miatt azonnal szabadságot kell kivennie. Noha a szabadságokat általában előre egyeztetni szokás a kollégákkal és a főnökökkel, akadhatnak olyan szituációk, amikor csak pár nappal korábban, vagy éppen csupán aznap tudjuk jelezni, hogy aznap megváltozott körülményeink miatt nem mehetünk dolgozni. Ilyen helyzetekre is megoldást kínál a Munka Törvénykönyve, ami a munkavállalók jogainak védelme érdekében tartalmazza azt, hogy amennyiben valakinek életkörülményei olyannyira megváltoztak, hogy azonnal szabadságra van szüksége, akkor ezt a szabadságot kiveheti az alkalmazott.
Figyelembevéve a munkaerőpiac jelenlegi állapotát, valamint a munkanélküliség mértékét, az emberek igencsak megbecsülik az állásukat, igyekeznek a lehető legjobban helyt állni, ehhez pedig sokszor az kell, hogy a lehető legkisebb mértékben essenek ki a gyakorlatból. A törekvés és a munkakedv természetesen nem akadályozza meg a nem várt eseményeket, éppen ezért érdemes előre tájékozódni, hogy mikor mennyi rendkívüli szabadság jár, hogy ne akkor kezdjünk el kutakodni a válaszok után, amikor már nagy a baj, és nekünk nincs lélekjelenlétünk a weboldalak böngészéséhez.
Mikor mennyi rendkívüli szabadság jár?
A hatályos jogszabályok értelmében négy olyan eset van, ami miatt kivehető a rendkívüli szabadság:
- Betegszabadság
- Szülési szabadság (TGYÁS)
- Tanulmányi szabadság
- Temetési szabadság
Betegszabadság
Bárki bármikor lebetegedhet annyira, hogy rövid időre munkaképtelenné válik, vagy a munkahelyen való megjelenése veszélyeztetné a saját és a munkatársai egészségét. Sokat összekeverik a betegszabadság fogalmát a táppénz fogalmával, tudni kell azonban, hogy a kettő nem ugyanaz. Ha valaki lebetegszik, akkor először a betegszabadságát kell kivennie. Ez egy évben maximum tizenöt nap lehet, de ha valakinek a munkaviszonya nem pontosan az év elejétől indul, akkor arányosan kevesebb betegszabadság jár neki. Ilyen esetekben a távolléti díj hetven százalékát kapja meg a munkavállaló, ami egészen pontosan azt jelenti, hogy a napi teljes fizetésének a hetven százalékát kapja meg egy napnyi betegszabadság után. Természetesen az is előfordulhat, hogy egészségügyi állapotunk miatt a tizenöt napnál több betegszabadságra van szükségünk. Ilyenkor az az eljárás, hogy amikor ezt a tizenöt napot elhasználtuk, akkor kiírnak bennünket táppénzre, amit maximum egy évig kaphatunk.
A szülési szabadság, azaz a TGYÁS
Hazánk demográfiai problémái miatt a kormány igen nagy hangsúlyt fejtet a családpolitikába, a különböző támogatások mellett (Babaváró hitel, CSOK, Diákhitel eltörlése, jelzáloghitel eltörlése…stb.) a kismamák egészségét a munkavállaló édesanyák jogainak védelmét is kiemelik az intézkedések. Ennek értelmében szülési szabadságot kell adni annak a nőnek, aki gyermeket vár, a szülési szabadság ideje pedig huszonnégy hét. E huszonnégy hétből legalább négy hetet a gyermek születése előtt kell kivenni, hogy a kismama terhességének utolsó hónapjában teljesen nyugodt körülmények között készülhessen az anyaságra. Ilyenkor a kismama terhességi-gyermekágyi segélyt kap, sőt, szabadság is megilleti, amit akkor tud kivenni, amikor ismét munkába áll.
Tanulmányi szabadság
Egyre gyakoribb az, hogy a munkavállaló az állása mellett új tanulmányokba kezd. Napjainkban egyre inkább felértékelődik az interdiszciplinaritás, egyre fontosabb az, hogy a munkavállaló több lábon álljon és több dologhoz értsen, hiszen az állások is egyre jobban megköveteik a sokoldalú szakértelmet. Éppen ezért a Munka Törvénykönyve védi azokat a munkavállalókat, akik munkájuk mellett különböző tanulmányokat végeznek. Ez természetesen alapvetően sok időt vesz igénybe, vannak azonban olyan szakaszai a tanulásnak, amikor extra időre van szükségünk, hogy kizárólag a sikeres tanulásra koncentrálhassunk. Éppen ezért tanulmányi szabadságot vehetünk ki, aminek mértéke függ az adott szaktól, valamint a szak által előírt gyakorlattól. A vizsgákra egy évben összesen négy munkanapot vehetünk ki, ha pedig szakdolgozatot vagy évfolyamdolgozatot kell írnunk, akkor erre további tíz munkanap áll a rendelkezésünkre. Természetesen ezeket a szabadságokat csak abban az időintervallumban vehetjük ki, amíg egyszerre vagyunk munkavállalók és hallgatók is.
Temetési szabadság
Ha egy közeli hozzátartozónk elhunyt, akkor érzelmi állapotunk olyan súlyosan megváltozhat, hogy munkaképtelenekké válunk. Éppen ezért ilyen esetben rendkívüli szabadságot vehetünk ki, ami ugyan nem túl sok, évente maximum két munkanap. Fontos kiemelni, hogy csak az számít közeli hozzátartozónak, akit a polgári jogszabályok annak minősítenek, tehát:
- házastárs,
- házastárs egyenesági rokona,
- a mi egyenesági rokonunk,
- örökbefogadott gyermekünk,
- mostoha-, vagy neveltgyermekünk,
- testvérünk,
- élettársunk,
- örökbefogadó szülőnk,
- mostoha-, vagy nevelőszülőnk.
Nem elég? Fizetés nélküli szabadság
Megeshet, hogy kifogytunk a szabadságunkból, nem maradt rendkívüli szabadságunk sem, ugyanakkor mégis olyan helyzet állt fel, ami miatt plusz szabadságra van szükségünk. Ilyen helyzetekben vehetünk ki fizetés nélküli szabadságot, amivel csupán az a probléma, hogy – miként azt a neve is sugallja – nem kapunk ezen idő alatt fizetést, ugyanakkor a munkaviszonyunk megmarad.
Mikor vehetünk ki fizetés nélküli szabadságot?
- Maximum egy évnyi fizetés nélküli szabadságot vehetünk ki abban az esetben, ha magánerőből építjük fel saját házunkat,
- maximum két évnyi fizetés nélküli szabadságot vehetünk ki abban az esetben, ha egy közeli hozzátartozónk gondozásra szorul, és a gondozást mi tudjuk ellátni,
- fizetés nélküli szabadságra mehetünk addig, ameddig gyermekünk be nem tölti a harmadik életévét,
- abban az esetben, ha a gyermek otthoni ápolást igényel, akkor fizetés nélküli szabadságra mehetünk addig, ameddig gyermekünk be nem tölti a tizenkettedik életévét,
- abban az esetben, ha nekünk mint munkavállalóknak gyermekgondozási segély jár, akkor fizetés nélküli szabadságra mehetünk addig, ameddig gyermekünk be nem tölti a tizennegyedik életévét.
Munkaadónk is adhat rendkívüli szabadságot
Vannak olyan munkahelyek és munkaadók, ahol a dolgozó rendkívüli szabadságban részesül, ha megjutalmazzák. Ez tulajdonképpen egy ajándék szabadnap a jó munkavégzéséért, esetleg a kitartásáért és példaértékű magaviseletéért. Minden munkahely egyedileg dönti el, hogy milyen okból adnak ilyen extra szabadságot, Japánban például több cég is úgy jár el, hogy azon dolgozókat, akik nem dohányoznak, extra szabadsággal látják el, ugyanis nem vesztegetik el a dohányzással a munkaidejüket.