Kevesen tudják, de a 10 ezer forint fölötti termékekre az eladónak kötelező jótállást vállalnia. A jótállás szabályait a törvény szabályozza, ennek megfelelően meg lett határozva, hogy bizonyos értékösszegekben mekkora jótállást kell biztosítani.
Tudvalevő, hogy 2020-ban kiadtak egy olyan kormányrendeletet, amiben jelentős módosítások kerültek a jótállással kapcsolatban. Ennek keretei között szigorúan szabályozzák a minimális jótállást a meghatározott értékhatárok között, a tavalyi évben a szabályozás kibővült és bizonyos paragrafusai átalakultak, ez a változat pedig 2021-re is érvényes.
Először is azonban tisztázzuk a fogalmakat!
Mi a termékszavatosság?
A szavatossággal az eladó azt garantálja a vevőnek, hogy az általa eladott termék az átadás pillanatában nem rendelkezik olyan rejtett hibával, ami a termék működését korlátozza. A szavatossági idő tehát annyit tesz, hogy ennyi időnk van felfedezni a hibát a terméken, és amennyiben ezt felfedezzük, úgy azonnal vissza kell vinnünk az eladónak, hogy korrigálja a problémát. Mindazonáltal fontos kiemelni, hogy amikor a terméket átvesszük, akkor kötelesek vagyunk alaposan megvizsgálni azt, és meg kell győződnünk arról, hogy az hibátlan és minden rendben van vele. Ha ugyanis a szavatossági időn belül úgy visszük vissza a terméket, hogy a hibáról egyértelmű, hogy ezt észre kellett volna venni a termék kiválasztása során is, akkor a kompenzáció vagy korrigálás megtagadható. Ugyancsak megtagadható a kompenzálás vagy a korrigálás abban az esetben, ha a hiba abból származik, hogy már a vevő által adott anyag is hibás volt.
A szavatossági igényeket a vásárlás napjától számított két hónapon belül lehet érvényre juttatni, de arra is figyelni kell, hogy két évvel már jogvesztő. Abban az esetben, ha a vásárlástól számított hat hónapon belül visszavisszük a terméket, és érvényesíteni szeretnénk a szavatossági igényeinket, akkor ebben az időszakban az eladónak kell bizonyítania azt, hogy az átadás pillanatában még minden rendben volt a termékkel, és a termék hibája abból származik, hogy azt a vevő nem rendeltetésnek megfelelően használta.
Amennyiben azonban hat hónap után visszük vissza és érvényesítenénk a szavatossági igényeinket, akkor vevőként a mi terhünk az, hogy bebizonyítsuk, hogy az átadás pillanatában is már hibás volt a termék, jóllehet mi rendeltetésnek megfelelően használtuk. Ezt elsősorban a fogyasztóvédelem segítségével tudjuk bizonytani, de nem rát tudni, hogy ezt a szakvéleményt az eladó nem köteles elfogadni. Abban az esetben, ha ezt nem fogadja el az eladó, akkor békéltető testület előtti eljárásra kerül sor.
Mi a jótállás?
A jótállás egy olyan kötelezettség, amit az eladónak kell vállalnia. Ennek keretei között az eladónak vállalnia kell azt, hogy amennyiben a meghatározott időn belül az általa eladott termék meghibásodik, akkor a hibát korrigálja vagy kompenzálja. Ez alól csak akkor élvezhet kivételt, hogyha bizonyítani tudja, hogy a termék amiatt romlott el, mert nem volt rendeltetésszerűen használva. Ez azt is jelenti, hogy a meghatározott időn belül a vásárlónak nem kell bizonyítania azt, hogy a meghibásodás a termék hibája, ugyanakkor az eladónak joga van kivizsgálni az ügyet.
Abban az esetben, ha az eladó a jótállás fejében visszaveszi a terméket, és javítja azt, akkor a jótállás meghosszabbodik, mégpedig onnantól számítandó, amikor a javított terméket visszaadta a tulajdonosnak. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy amennyiben a termék a vásárlástól számított három napon belül meghibásodik, akkor az eladó köteles a terméket kicserélni, ezt pedig követelhetjük akkor is, ha az eladó inkább csupán javítaná.
Amikor jótállási vagy termékszavatossági igényeinket szeretnénk érvényre juttatni, akkor elsősorban javítást vagy cserét igényelhetünk. Ha ezek megtörténtek és akár többször is próbálkoztunk vele, de a probléma továbbra is fennáll, csak akkor számíthatunk árleszállításra, vagy szélsőséges esetben a vételár visszatérítésére. Ebben az esetben külön kell figyelni arra, hogy vegyük fel jegyzőkönyvbe az esetet, illetve amennyiben visszaadjuk a terméket, hogy javítsák ki a hibát, akkor az átvételről mindenképpen kapnunk kell elismervényt.
Mi az a termékfelelősség?
Termékfelelősségről akkor beszélhetünk, ha vásároltunk egy árut, és ez az áru meghibásodott, a meghibásodás következtében pedig valamilyen kárunk keletkezett a személyes vagyontárgyainkban vagy ingatlanunkban. Kritérium, hogy ennek a terméknek százezer forintál magasabb értékűnek kell lennie. Ha például veszünk egy új hűtőt, és a hűtő túlmelegszik vagy kigyullad, ezáltal pedig súlyos kárt okoz a mellette helyezkedő szekrényben, valamint a csempén és a padlón, akkor érvényesíthetjük a termékfelelősségi igényeinket. Ilyenkor azonban minden esetben nekünk kell bebizonyítanunk, hogy a termék hibás volt, és amiennyiben ez sikerek, úgy követelhetünk kártérítést.
Mi a helyzet a lakásépítés jótállásával?
Fontos mindezek mellett azt is tudni, hogy a lakásépítés jótállását a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályozza, ennek értelmében a lakásra vonatkozó jótállásnak minimum 3 évnek kell lennie. Ha pedig a lakásban valamilyen szerelő-, javító- vagy karbantartómunkát végeztek, akkor erre a munkára 6 hónapnyi jótállási időt kell vállalnia a szakembernek.
Fontos részletek a jótállással kapcsolatban
A jótállási időt a törvény szabályozza, mégpedig annak alapján, hogy milyen értékben vásároltuk az árucikket. Ennek alapján
- amennyiben a termék eléri a 10 ezer forintot, de nem haladja meg a 100 ezer forintot, akkor a jótállás időtartama egy év;
- amennyiben a termék eléri a 100 ezer forintot, de nem haladja meg a 250 ezer forintot, akkor a jótállás időtartama két év;
- amennyiben a termék meghaladja a 250 ezer forintot, akkor a jótállás időtartama három év.
Tudni kell továbbá, hogy amennyiben a vásárló a vásárolt terméket csak hat hónappal később helyezi üzembe, akkor a jótállás attól a naptól számítandó, amikor átvette azt az eladótól. A jótállás elektronikus is lehet, tehát nem kötelező nyomtatott formában átadni a jótállási jegyet, ez megtörténhet elektronikus dokumentum formájában is.
Abban az esetben, ha a termék meghibásodik, és a jótállási jegy kötelezi az eladót arra, hogy javítsa ki a terméket, időközben azonban kiderül, hogy a terméket nem lehet javítani, akkor az eladónak kötelessége 8 napon belül kicserélni a terméket. Ha azonban a termék nem cserélhető, vagy a cserével is problémák merülnek fel, akkor a fizetési bizonylaton – például nyugtán vagy számlán – feltüntetett összeget az eladó köteles visszafizetni, mégpedig nyolc napon belül.
Abban az esetben, ha a termék meghibásodik, és az eladó már háromszor megjavította, de a termék ismét meghibásodott, akkor a vásárlónak jogában áll követelnie, hogy cseréljék ki a terméket, azaz három javítás után nem köteles elfogadni a javítás lehetőségét. Az eladónak ebben az esetben nyolc napon belül biztosítania kell a cserét. Amennyiben a cserét az eladó nem tudja biztosítani, akkor a bizonylaton vagy számlán feltüntetett vételárat köteles visszafizetni nyolc napon belül. Ugyancsak köteles biztosítani a cserét vagy a visszafizetést az eladó abban az esetben, ha a javítást nem tudja teljesíteni 30 napon belül.
Fontos, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetében az eladónak garantálnia kell azt, hogy a terméke legalább egy évig kifogástalanul fig működni.
A szabályok nem érvényesek az alábbi termékekre:
- elektromos rollerre,
- motoros vízijárműre,
- személygépkocsira,
- quadra,
- elektromos kerékpárra,
- segédmotoros kerékpárra,
- motorkerékpárra,
- utánfutóra,
- utánfutós lakókocsira,
- lakóautóra és lakókocsira.
2014-től a jótállásra vonatkozó jogszabály mellékletei az alábbiakkal egészültek ki:
- kötelező a jótállás a nyílászárók esetében, különösen az ablak, kül- és beltéri ajtók és garázsajtók esetében, amennyiben a vásárlás összege meghaladta a 10 ezer forintot;
- kötelező a jótállás a játék hoverboard, játék elektromos roller és játék drónok esetében, amennyiben a vásárlás összege meghaladta a 10 ezer forintot;
- kötelező a jótállás a garázskapuk és egyéb kapu meghajtás esetében, amennyiben a vásárlás összege meghaladta a 10 ezer forintot;
- kötelező a jótállás a napkollektor, napelemrendszerek esetében, amennyiben a vásárlás összege meghaladta a 10 ezer forintot;
- kötelező a jótállás a kaputelefonok, kamerás megfigyelőrendszerek, riasztóberendezések amennyiben a vásárlás összege meghaladta a 10 ezer forintot;
- kötelező a jótállás a zuhanykabin, kád, csaptelep esetében, amennyiben a vásárlás összege meghaladta a 10 ezer forintot;
- kötelező a jótállás az árnyékolástechnikai eszközök esetében, különösen kézi vagy motoros meghajtású redőnyök, reluxák, nepellenzők, szalgfüggönyök esetében, amennyiben a vásárlás összege meghaladta a 10 ezer forintot.