Az utóbbi évtizedekben egyre növekvő fényszennyezés világszerte problémát okoz. A városokban élők napjainkban már nem láthatják a csillagos eget, de ez csak a probléma kisebbik része. Különböző kutatások kimutatták ugyanis, hogy a nem megfelelően kiépített mesterséges fényforrások használata következtében létrejövő fényszennyezés többek között komoly veszélyt jelent az ökoszisztéma egészére, valamint az emberek egészségét és jóllétét is veszélyezteti.
Fényszennyezés okozta egészségügyi problémák
A fényszennyezés csökkenti a tobozmirigyben termelődő melatonin szintjét, amely az élő szervezet alvás-ébrenléti ciklusáért felel, és amely sötétség hatására termelődik, az éjszakai órákban. A fény a szervezet melatonintermelését csökkenti, de ki is olthatja, amely számos komoly egészségügyi probléma előidézője lehet az alvásproblémáktól kezdve az immunrendszer legyengülésén át a daganatos betegségek kialakulásának kockázatáig.
A sötétség hiánya miatt kialakult alvásproblémák egyik sajátos fajtája a mikroalvás, amellyel a szervezet a nem megfelelő alvásmennyiség pótlására törekszik. A mikroalvás egy 1-2 másodperces alvási ciklus, a „mikroalvó” gyakran nem is tudja, hogy a jelenség bekövetkezett nála. Ez különösen veszélyes helyzetet teremthet például akkor, ha történetesen egy gépjármű vezetője az érintett.
Lehet-e alkalmazkodni a megváltozott fényviszonyokhoz?
A fényszennyezés problémaköre, az általa bizonyíthatóan okozott súlyos problémák ellenére, nem tudatosult társadalmi szinten, amit jól mutat az is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének nincs a fényszennyezés környezetkárosító hatásaival kapcsolatos fenntartható fejlődési célja. Felmerül tehát a kérdés, hogy az emberi egészség megóvása érdekében tehetünk-e valamit a fényszennyezés káros hatásai ellen, illetve alkalmazkodhatunk-e ahhoz, és ha igen, milyen módon?
Tai chi, jóga és erdőterápia
Az ideális bioritmus fenntartásának módszereivel kapcsolatban a nyugati és a hagyományos keleti orvoslás sok pontban megegyező véleménnyel bír. A reggeli órákban végzett meditatív mozgásformák hasznosságával is egyetértenek. A hagyományos kínai orvoslás ilyen mozgásformája a tai chi, míg az ájurvéda a jógát ajánlja, melyek hatásfoka a természetben végezve megnő.
A természetben töltött idő önmagában is képes a felborult bioritmus következményeként megnövekedett stressz-szint mérséklésére. Léteznek úgynevezett erdőfürdők/erdőterápiák, melyek elsősorban a stresszkezelést hivatottak segíteni vezetett relaxációs séta formájában. A japán eredetű erdőfürdő (shinrin-yoku) napjainkban világszerte elterjedt tudományos módszertan, amely kiváltképp a természettől egyre jobban eltávolodó, városi embereknek nyújthat segítséget a tipikus civilizációs betegségek megelőzésében, kezelésében.
Esti tevékenységek kontrollálása
Az egészségmegőrzés szempontjából nem mindegy, hogy az esti órákban milyen tevékenységekkel foglalatoskodik az ember. Sokat segíthet, ha a nap utolsó étkezése és a lefekvés között legalább 3 óra eltelik, és a digitális eszközök használata is csökken.
A hagyományos kínai orvosláshoz köthető szervóra szerint 21 és 23 óra között az ember teljesítőképessége lecsökken, a testnek és a léleknek különösen ebben az időszakban pihenésre, nyugalomra van szüksége, érdemes tehát erre az időszakra időzíteni az esti lefekvést. Mind a felnőttek, mind a gyermekek esetében rendkívül lényeges továbbá, hogy a hálóhelyiség éjszaka fénymentes legyen.
Az emberi szervezet ideális bioritmusának fenntartása nagyban hozzájárul a fényszennyezés egészségre károsan ható következményeinek csökkentéséhez.