Magyarországon a 25 éves kor alatti munkavállalóknak nincs személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségük, emiatt a nettó bérük jóval magasabb, mint a 25 év feletti, ugyanakkora bruttó jövedelemmel rendelkező munkavállalóké. A magasabb nettó jövedelem, bizonyos típusú hitelek felvétele esetén, kedvezőbb helyzetbe hozza a fiatal munkavállalókat.
400 ezer forintos havi bruttó keresetet figyelembevéve egy 25 év alatti munkavállaló nettó bére 326 ezer forint, szemben a 25 év feletti, ugyanekkora bruttó jövedelemmel rendelkező munkavállaló nettó 266 ezer forintos bérével.
Hány éves kortól adnak a bankok hitelt?
Egy hitelfelvételhez nem biztos, hogy elég, ha valaki nagykorú. Pénzintézettől és hitelfajtától függ az alsó korhatárra vonatkozó szabályozás. Személyi kölcsön igénylésére például, tizennyolc éves kortól a Cofidisnál és a K&H Banknál van lehetőség, míg a Magyar Cetelem Bank és a CIB Bank csak 20 éves kor felett nyújt személyi kölcsönt az igénylőknek, az OTP Bank és az UniCredit Bank pedig 21 évben határozza meg a hiteligénylés alsó korhatárát. A személyi köcsön felvételének alsó korhatárának szabályozásában az Erste Bank bizonyul a legszigorúbbnak, náluk 23 éves kor alatt nem lehet kölcsönt igényelni.
Babaváró hitel igénylése esetén az MBH Bank, a K&H Bank, az Erste Bank, valamint az UniCredit Bank is nyújt kölcsönt 18 éves kortól. A CIB Banknál 20, az OTP Banknál pedig 21 év az alsó korhatár. A Raiffeisen Bank azonban csak a 23. életévüket betöltött hiteligénylők esetében fogadja be a kérelmeket.
Számít a személyi jövedelemadó-mentesség?
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató, azaz a JTM számítás szabályozását figyelembevéve, lakáshitel tekintetében, egy legalább tíz évig fix kamatozású kölcsön igénylésénél, nettó 600 ezer forintos jövedelemig a törlesztőrészlet összege maximum a jövedelem 50 százaléka lehet, míg nettó 600 ezer forint feletti bér esetén a jövedelem maximum 60 százaléka. A személyi kölcsönök esetében a JTM számítás ugyanezen elvek mentén történik. Ebből következően a hitelfelvétel során, a maximum felvehető hitelösszeg meghatározásánál fő szempont a hitelt igénylő igazolt havi nettó jövedelmének a mértéke.
Fix kamatozású személyi kölcsön igénylése esetén, amennyiben ingatlanfedezet nem kerül bevonásra, a pénzintézetek az utolsó háromhavi munkabért veszik alapul, amely bankszámlakivonattal, vagy munkáltatói jövedelemigazolással támasztható alá. Az igénylés során sem az életkort, sem azt nem vizsgálják, hogy a hiteligénylő bruttó jövedelméből kerül-e levonásra személyi jövedelemadó. Ez alapján a 25 év alatti igénylő azonos jövedelemmel magasabb összegű hitelt tud felvenni, mint a 25 év feletti hiteligénylő.
Fontos a megfelelő pénzintézet kiválasztása
Ugyanez a helyzet a Babaváró hitel igénylése esetén is, azonban ennél a hitelkonstrukciónál egyes bankok esetében nem elegendő az utolsó háromhavi jövedelem igazolása, munkáltatói igazolás benyújtása is szükséges a hiteligénylés során. Bizonyos bankok a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató számításakor az államilag támogatott alacsonyabb összegű havi törlesztőrészletet veszi figyelembe, más pénzintézetek pedig az állami támogatás nélküli törlesztőrészletet, amely akkor fizetendő, ha az első öt év során a Babaváró hitelt felvevő párnak nem születik gyermeke. Akad olyan bank is, ahol már meglévő várandósság esetén a támogatott, alacsonyabb törlesztőrészlettel, egyéb esetben a támogatás nélküli, magasabb törlesztőrészlettel számol.
Lakáshitel felvételekor némely pénzintézet, amennyiben a hiteligénylő 25 év alatti, az igazolt nettó jövedelmet mérsékli a jövelemarányos törlesztőrészlet mutató számítása során, mivel a lakáshitel esetében általában hosszú évekig fizetendő a hitel törlesztőrészlete, míg a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól a 25 év alatti munkavállaló csupán pár évre mentesül.
