Amennyiben valamilyen nagyobb értékű adásvétel történik, akkor mindkét fél igényelni szokta, hogy a teljes vételár átadása előtt egy alacsonyabb összeget adjon át a vevő foglaló vagy előleg jogcímen. De mikor fizessünk előleget és mikor fizessünk foglalót? Egyáltalán mi a kettő között a különbség? Cikkünkben erre keresünk választ.
Miért érdemes előre pénzt fizetni?
Amikor egy autót, egy drága antik műtárgyat vagy egy ingatlant szeretnénk vásárolni, gyakran belefutunk abba a kérdésbe, hogy fizessünk-e foglalót vagy előleget? A felmerült kérdés nagyon is jogos, hiszen jó esetben az előre kifizetett összeg mindkét felet védi, és mindkét felet biztosítja arról, hogy az adásvétel valóban meg fog történni. Példának okáért Pista el szeretné adni szeretett autóját, és feltesz róla egy hirdetést. A hirdetést észreveszi Józsi, akinek nagyon megtetszik Pista autója, ezért rögtön fel is hívja, hogy megnézhesse azt. Megbeszélnek egy időpontot, találkoznak, Józsi pedig első látásra beleszeret az autóba. Szóban ugyan megegyeznek arról, hogy Pista Józsinak fogja eladni az autót, és türelmesen megvárja, hogy felvegye a személyi kölcsönt a vásárláshoz, ettől függetlenül mindkettejükben ott motoszkál az aggodalom. Pista attól tart, hogy mi van akkor, ha Józsi egyszer csak eltűnik, és ő fölöslegesen utasította vissza Erzsi és Julis vásárlási szándékát? Sőt, teljesen fölöslegesen vette le a hirdetést, pedig lehet, hogy lett volna komolyabb érdeklődő. Józsi pedig attól tart, hogy mire megkapja a személyi kölcsönt, Pistának elfogy a türelme, és eladja valaki másnak az autót, amibe pedig úgy beleszeretett. Éppen ezért Pista és Józsi is garanciát szeretne arról, hogy az adásvétel létre fog jönni, így megállapodnak arról, hogy egy előre kifizetett összeggel garanciát vállalnak. A felek határozzák meg, hogy előleggel vagy foglalóval dolgoznak-e, de a kettő más-más jogi kategóriába esik.
Mi az az előleg?
Abban az esetben, ha előleget fizetünk, akkor ha az egyik fél eláll, a foglaló visszakerül a vevőhöz, azaz az elállás miatt (álljon el akár az eladó, akár a vevő) egyik fél sem bukik semmit. Ez azt jelenti, hogy az előlegnek nincsen semmiféle garanciális funkciója, így badarság lenne eladóként vagy vevőként ilyesmit kérnünk, hiszen ez olyan, mintha nem is adtunk volna semmit. Fontos azonban, hogy nagyon sokan nem tudják, hogy különböző jogi kategória alá tartozik az előleg és a foglaló, és hogy e kettő nem egy és ugyanaz, így foglalóra gondolván előlegként nevezik meg a szerződésben vagy átvételi elismervényben az odaadott összeget. Ez viszont súlyos hiba, és akár az adásvétel is múlhat rajta. Éppen ezért mindenképpen olvassuk el a szerződést, mielőtt aláírjuk, és győződjünk meg arról, hogy előleget vagy foglyalót szeretnénk-e adni.
Mi az a foglaló?
Amennyiben foglalót fizetünk, akkor annak szankció jellege van. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy miután a foglaló ki lett fizetve, és
- a vevő ezután úgy dönt, hogy mégsem veszi meg az ingatlant, akkor a foglaló összegét nem kapja vissza, az az eladónál marad,
- ha pedig az eladó dönt úgy, hogy mégsem adja el az ingatlant, vagy valaki másnak adja el, akkor a letett foglaló kétszeresét kell visszaadnia a vevőnek.
Mekkora foglalót érdemes fizetni?
A foglaló vagy előleg általában a teljes vételár tíz százaléka szokott lenni, és semmilyen törvény nem szabályozza azt, hogy ezt mikor esedékes kifizetni. Lehet tehát, hogy – amennyiben ingatlanvásárlásról beszélünk – a lakás első törlesztőrészlete minősül foglalónak, nem kötelező az adásvételi szerződésig átadni.
Mire kell figyelni, amikor pénzt adunk át?
A szakemberek azt szokták javasolni, hogy semmilyen összeget ne adjunk át az eladónak ügyvéd jelenléte nélkül. Az azonban igencsak a valóságtól elrugaszkodott elképzelés lenne, ha azt gondolnánk, hogy minden esetben, mikor foglalót vagy előleget fizetünk, felhívjuk az ügyvédünket, hogy megtárgyaljuk, szabad-e. Nagyon gyakran megesik az, hogy akkor és ott azonnal kell döntenünk, a döntésünket pedig előleggel vagy foglalóval pecsételni, ilyenkor pedig nincs lehetőség ügyvédre várni. Mindazonáltal így is óva intünk mindenkit, nehogy csak úgy, bármiféle papír nélkül komolyabb pénzeket adjon át bárkinek is! Akármi is történik, a fizetésről mindenképpen írjunk papírt, ha nem szeretünk veszélyesen élni. A papírra azonban nem elegendő, ha azt írjuk le, hogy mekkora összeget fizettünk ki, hanem – akár a megjegyzés rovatban – néhány fontos adatot, tájékoztatást is rögzíteni kell. Az eladónak például teljeskörű írásos tájékoztatást kell adnia az eladott dolog állapotáról. Ha kocsiról van szó, akkor minden rejtett és nem rejtett hibáról be kell számolnia, ha pedig ingatlanról beszélünk még a cserélésre, javításra szoruló nyílászárókról is számot kell adnia, nem csak a törött ablaküvegről. Ingatlanvásárlás esetében azonban számos dologról a vevőnek kell tájékozódnia. Például az ingatlan nyilvántartási adatait a vevőnek kell kikérnie a Földhivataltól, neki kell oda személyesen bemennie, betekintést kell kérnie, le kell kérni a tulajdoni lapot. Ebből a vevőnek saját erejéből kell megbizonyosodia, hogy az ingatlan valóban tehermentes-e, hogy nem rendelkezik-e valaki haszonélvezeti joggal, vagy hogy nincsen-e oszthatatlan közösben. Azért fontos, hogy mindennek a vevő saját maga nézzen utána, mert ha menet közben derül ki, hogy például az ingatlanon jelzálog van, és a vevő így már nem szeretné megvenni a lakást, akkor nem követelheti vissza a foglalót arra hivatkozván, hogy ő erről nem tudott, hiszen az ő felelőssége ennek utánanézni.
Hogyan nézzen ki pontosan a papír, ami a foglaló vagy előleg összegét rögzíti?
Alább közlünk egy átvételi elismervény sablont, ami mintaként szolgálhat azokra az esetekre, ha foglalót vagy előleget fizetünk:
Alulírott ……………………………………………… (lakcím: ………………………………………………; anyja neve: ……………………………………………… ) kijelentem, hogy a mai napon ………………………………………………-tól (lakcím: ……………………………………………….; anyja neve: ………………………………………………. ) ……………………………….;,- Ft-ot, – azaz………………………………………………; forintot – hiánytalanul átvettem.
Megjegyzés:
…………………………………………………………………………………………………………………..
Kelt: ………………………, …………………
Aláírás:………………………………………………
Tanú 1. Tanú 2.
Aláírás: Aláírás:
………………………. ……………………….
Név: Név:
………………………. ……………………….
Lakcím: Lakcím:
………………………. ……………………….
Személyi igazolvány szám: Személyi igazolvány szám:
………………………. ……………………….