Ezeket mindenképpen tudni kell a végrendeletről

0

Noha az emberek nem szívesen gondolnak a halálukra, a felelősségteljes polgárok mindenképpen gondoskodnak arról, hogy mi lesz a megszerzett vagyonukkal elhunytuk után. Akármennyire is rémisztő a gondolat, hogy egy napon nem leszünk, érdemes átgondolni, kire hagyjuk földi javainkat. A végrendelkezés közel sem olyan egyértelmű, mint elsőre tűnhet, éppen ezért cikkünkben ennek kérdéskörét járjuk körbe.

Milyen esetben kell végrendeletet írnunk?

Sokan azt gondolják, hogy végrendelkezni mindenkinek minden esetben kell, ez azonban nem igaz. A jogszabály ugyanis egyértelműen határoz arról, hogy elhunytunk után mit kell tenni a hátrahagyott vagyonunkkal, hogy kinek mit kell megkapnia. Ha azonban a jogszabály által előírtaktól eltérően szeretnénk cselekedni, és azt szeretnénk, hogy a vagyonunkat mások között osszák szét, akkor kell végrendeletet írnunk. Tehát a végrendelet megírása akkor és csak akkor szükséges, ha nem a törvény által előírt örökösökre szeretnénk hagyni földi javainkat. A tulajdonainkat ugyanis mindenképpen örökli valaki, akár szerettük az illetőt vagy illetőket, akár nem. Ha senkink nincs, akkor minden tulajdonunk az államra száll. Éppen ezért gondoljuk át időben, hogy mit kire szeretnénk hagyni, és ennek alapján vegyük fontolóra, hogy kell-e a végrendelet. 

Ha a válasz igen…

Amennyiben ezt a kérdést alaposan átgondoltuk, és arra jutottunk, hogy igen, nekünk mindenképpen kell végrendeletet írnunk, akkor fontos tisztában lennünk azzal, hogy hogyan végrendelkezhetünk. Nem árt tudni, hogy bár az esetek többségében a végrendelkezés írásban történik, nagyon indokolt és kivételes esetben ez megtörténhet szóban is. A szóbeli végrendelkezésnek azonban szigorú szabályai vannak, és csak nagyon ritka esetben lehet ezt törvényesnek tekinteni. Akkor és csak abban az élethelyzetben tekinthető jogszerűen a szóbeli végrendelkezés, ha a végrendelkezőt az életét veszélyeztető körülmények gátolják abban, hogy írásban megtegye a rendelkezést, és nagy a valószínűség arra, hogy már a későbbiekben sem lesz képes írásban rendelkezni a vagyonáról. Ebben és csak ebben a helyzetben a törvény megengedi azt, hogy szóban végrendelkezzen, de ezt is csak abban az esteben, ha van mellette két tanú, akik az elhangzottakat igazolni tudják. A szóbeli végrendelkezés azonban semmisnek tekintendő két esetben:

  • semmisnek tekintendő a szóbeli végrendelkezés abban az esetben, ha nem tudja legalább két tanú igazolni az általunk elmondottakat,
  • semmisnek tekintendő a szóbeli végrendelkezés abban az esetben, ha az életveszélyes állapot elmúlik, túléltük, és nem foglaljuk írásba harminc napon belül azt a végrendeletet, amely eddig csak szóban létezett. 

Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben nem halunk meg, és az életveszélyes állapot megszűnik, akkor mindenképpen írásba kell foglalnunk a végrendeletünket, mégpedig harminc napon belül, mert a szóbeli végrendelet ilyen esetben érvénytelenné válik. 

Nézzük meg, hogy néz ez ki a gyakorlatban!

Tegyük fel, hogy sajnálatos módon autóbalesetet szenvedtünk, és úgy néz ki, nem fogjuk túlélni. Alapvetően minden megszerzett vagyonunk a feleségünkre szállna, azonban nemrégiben megtudtuk, hogy megcsalt minket, de még nem írtuk át a végrendeletünket. Ha van ott két tanú (például két mentős), akkor elmondhatjuk neki az új végrendeletünket, jelen esetben azt, hogy a feleségünket kizárjuk a végrendeletünkből, és megnevezzük azt, hogy ki kapja meg helyette a vagyonunkat. Ez a szóban elhangzott végrendelet érvényesnek tekinthető, ha ezt követően meghalunk. Ha azonban a kórházban sikerül stabilizálni az állapotunkat, és két héten belül viszonylagosan felépülünk, eszméletünknél leszünk, akkor mindenképpen írásban kell rögzítenünk azt, amit korábban a mentősöknek mint tanúknak elmondtunk. Ha ez megtörténik, akkor jogilag hiteles a végrendelet. Amennyiben azonban eltelik harminc nap, kisétálunk a kórházból, és mi nem rögzítettük írásban a végrendeletünket, akkor az meg nem történtnek tekintendő, így ha két hónappal később elüt egy busz, és már nem lesz lehetőségünk szóban végrendelkezni, hanem azonnal meghalunk, akkor a feleségünk kap mindent.

Mi a helyzet az írásbeli végrendeletekkel?

Az imént láttuk, hogy a szóbeli végrendelkezésnek komoly szabályai vannak. Tudni kell azonban azt is, hogy az írásbeli végrendelkezésnek is megvannak a saját szabályai. Több lehetőség közül választhatunk ugyanis:

  • Abban az esetben, ha mi magunk a saját kezünkkel írjuk a végrendeletet (tehát nem diktáljuk, nem begépeljük, nem megírattatjuk valakivel), akkor és csak abban az esetben nem kell tanúk által hitelesíteni. Ha valóban a saját kezünkkel írjuk a dokumentumot, akkor és csak akkor elegendő pusztán nekünk aláírnunk. 
  • Amennyiben azonban nem a saját kezünkkel írjuk a végrendeletet, tehát begépeljük, vagy valakivel megírattatjuk, vagy esetleg lediktáljuk valakinek, abban az esetben a Polgári törvénykönyv előírja, hogy nekünk alá kell írni ezt a dokumentumot, továbbá két tanúnak is alá kell írni, ahogy ők az aláírásukkal igazolják, hogy a végrendelkező elolvasta, és ezzel egyetértve aláírta. 

A legbiztonságosabb módja a végrendelkezésnek az, ha ezt közjegyző előtt tesszük meg. A közjegyző előtt tett végrendeletet közvégrendeletnek nevezzük. 

Miről lehet rendelkezni a végrendeletben?

A végrendeletben általában örökösöket nevezhetünk meg, meghatározhatjuk, hogy ki miből mennyit kapjon, illetve ki is zárhatunk bizonyos személyeket az örökösök közül. A végrendeletben örökösünkként megjelölhetünk olyan személyt is, aki még nem született meg. Ahhoz, hogy ez jogszerű legyen, két dolognak kell érvényesülnie:

  • a még meg nem született személy akkor tekinthető jogszerűen örökösnek, amennyiben a végrendelet megírásának idejében már megfogant, továbbá
  • a még meg nem született személy akkor tekinthető jogszerűen örökösnek, amennyiben a gyermek élve születik meg.

Az örökös kizárásával pedig körültekintőnek kell lennünk, ennek ugyanis jogi akadályai is lehetnek. Ha ugyanis olyat szeretnénk kizárni, aki egyébként kötelesrészre jogosult, azaz ő az elsődleges örökösök között van, akkor ez a személy csak akkor zárható ki, ha ennek nyomós oka van, és ezt az okot alaposan megindokoljuk, és bebizonyítjuk kívánságunk jogosságát. A kitagadás általában csak akkor lehet jogszerű, ha a végrendelkezőnek szüksége lett volna az illetőre, az azonban nem segített neki. Átalában ilyen az, amikor szükségünk lenne időskorunkban betegen – például – a gyermekünkre, ő azonban nem siet a segítségünkre. Ekkor úgy döntünk, hogy a helyzet annyira súlyos, hogy ki kell zárnunk a végrendeletünkből, és helyette – például – a szomszédasszony gyermekére hagyunk mindent, mert ő végig ott volt mellettünk és segített. Kizárható a végrendeletből továbbá az olyan kötelesrészre jogosult is, akiről bizonyítani tudjuk, hogy kicsapongó, erkölcstelen életet él, drogos vagy alkoholista. Amennyiben sikeresen kizártuk a végrendeletünkből ezt a kötelesrészre jogosultat, akkor helyébe az ő leszármazottja lép. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy amennyiben nem végrendeletet írunk, hanem öröklési szerződést, akkor már a kötelesrészre jogosult leszármazottját is kizártuk, mert ebben az esetben mindenképpen a szerződésben megnevezett személy örökli a vagyont.

Azt sem árt tudni továbbá, hogy amennyiben a végrendelkező a kötelesrészre jogosultra nem hagyott semmit, akkor a kötelesrészre jogosultnak az elhunyt halálától számítva öt éve van arra, hogy megtámadja a végrendeletet. Ugyanígy járhat el és ugyanennyi idő alatt abban az esetben is, ha ugyan hagyott rá valamit, de nem annyit, mint amennyit a törvény előír.

Hogyan lehet semmissé tennünk a korábbi végrendeletünket?

Az élethelyzetek és az emberi kapcsolatok természetük szerint változhatnak. Előfordulhat, hogy beírtunk valakit a végrendeletünkben, azonban időközben elmérgesedett közöttünk a viszony, így most ki szeretnénk őt zárni. Vagy egyszerűen született vérszerinti unokánk, így a fontossági sorrend átalakult az életünkben. Ezer és egy ilyen lehetőség van, a fontos azonban az, hogy van lehetőségünk megsemmisíteni egy előző végrendeletet, vagy felülírni azt. Az egyik legegyszerűbb módja a felülírásnak az, ha új végrendeletet írunk. Ilyen esetben mindig automatikusan az új végrendelet tekintendő hatályosnak, azonban a korábbi dokumentum nem ellentmondó részei is hatályban maradnak. Így például ha a régi végrendeletünkben azt írtuk, hogy a házat Sári kapja, az autót a Józsi, a nyaralót pedig Ilike, azonban közben Ilikével összevesztünk, és az új végrendeletben csupán annyit írunk, hogy a nyaralót Pista kapja, akkor ez azt jelenti, hogy a háznak továbbra is Sári a várományosa, az autónak továbbra is Józsi, egyedül annyi változott, hogy a nyaraló immáron nem Ilikére, hanem Pistára fog szállni. A legegyszerűbb azonban az, ha összetépjük a korábbi végrendeletet, és írunk egy újat. Így ugyanis senki nem kérdőjelezheti meg az előző érvénytelenségét és az új érvényességét.

Hogyan lehet módosítani a végrendeletet?

A fentiek értelmében tisztán látható, hogy hogyan lehet módosítani a korábbi végrendeletünket. Csupán annyi a dolgunk, hogy írjunk egy új végrendeletet úgy, hogy abban csak a módosítani kívánt tételeket írjuk újra. Ilyen esetben mindig az az elv érvényes, hogy az új végrendelet felülírja a régit, azonban a korábbi végrendeletben foglaltak közül az újjal nem ellentmondásban állók továbbra is érvényesek maradnak. 

Mi a helyzet, ha több örökös is van?

Sokszor találkozunk olyan helyzettel, hogy egy vagyont többen örökölnek. Ez általában a házakkal szokott problémát okozni. Abban az esetben, ha ketten örökölnek egy házat, de egyikük sem tudja kifizetni a másik felet vagy a többi örököst, akkor a bírósághoz kell fordulnunk. Ilyenkor ugyanis A bíróság megszűntetheti a közös vagyont, így előrébb tudunk lépni.

Mi történik a végrendelkezés után szerzett vagyonnal?

Könnyen elképzelhető, hogy megírjuk a végrendeletet, azonban ennek megírása után további vagyon kerül a birtokunkban. Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy ilyenkor mi lesz az újonnan megszerzett vagyonnal? Ebben az esetben az új vagyonra halálunk után már a törvényes öröklés szabályai lesznek érvényesek, tehát a törvényben előírt örökös fogja megkapni ezt a vagyont. Amennyiben nem ezt szeretnénk, és valaki másra kívánjuk hagyni, akkor új végrendeletet kell írnunk, amelybe már belefoglaltatik ennek az újonnan szerzett vagyonnak a sorsa is. 

Send this to a friend