Sokan vagyunk, akik szeretnénk bebiztosítani szeretteinket arra az esetre, ha mi már nem leszünk. Ilyenkor életbiztosítást kötünk, ennek díja azonban személyenként eltérő. Milyen tényezők alapján kalkulálják ki, hogy mekkora lesz a biztosítás díja? Mi mindent vesznek figyelembe, mit fognak kérdezni a számításoknál? Cikkünkben ezt mutatjuk be.
Bár nem szívesen gondolunk arra, hogy egy nap majd nem leszünk, felelősségteljes felnőttként számba kell vennünk, hogy milyen élet vár szeretteinkre akkor, amikor már nem tartozunk az élők sorába. Át kell gondolnunk, hogy hagytunk-e hátra olyan adósságot, amelyet nekik kell majd kifizetni, illetve hogy mennyi időbe telik majd talpra állniuk, miután a mi jövedelmünk kiesik a családi kasszából. Ilyesféle megfontolások miatt szoktak az emberek bekopogtatni a biztosítókhoz, hogy életbiztosítást köthessenek. Mint azt sejthetjük, a biztosítás díjszabása nem egységes. Ahogy a kötelező felelősségbiztosítás összege is biztosítónként és ügyfelenként eltérő, ugyanez igaz az életbiztosításra is. A díjszabást alapjaiban határozza meg, hogy mekkora biztosítást szeretnénk kötni, hány évesek vagyunk, milyen az egészségügyi állapotunk és mit dolgozunk. Fontos tudni, hogy válasszuk akármelyik társaságot, egy szolgáltatásuk egységesen ugyanaz: halálozásunk esetén kifizetik a kedvezményezettnek a kívánt összeget. Azonban mivel a társaságok versengenek egymással, ezért különféle egyéb szolgáltatásokkal egészítik ki az alapbiztosítást, és ez az, ami alapján az ügyfelek dönteni tudnak, hogy kinél kössenek szerződést. Most pedig nézzük meg, hogy pontosan hogyan, milyen szempontok alapján kalkulálnak a biztosítók!
Milyen hosszú lesz a szerződés időtartama?
Bár valóban vannak csomagok, amikor besétálunk a biztosítóhoz, nekünk kell pontosan meghatározni, hogy mekkora legyen a biztosítási összeg, és hogy milyen hosszú legyen a szerződésünk. Ezek természetesen alapjaiban határozzák meg a biztosítás díját annak megfelelően, hogy a társaságnak mekkora kockázatot kell vele vállalniuk. Tehát minél magasabb a biztosítás összege, illetve minél hosszabb a biztosított időszak, a társaság annál nagyobb kockázatot vállal, ezért aztán a díj is annál magasabb lesz. Így például ha csak egy évre kötünk biztosítást, akkor az jóval olcsóbb lesz, mintha húsz évre kötnénk meg. Ez azért van, mert annak jóval kisebb a valószínűsége, hogy egy éven belül meghalunk, mint annak, hogy húsz éven belül történik velünk valami. Így tehát mielőtt megkötjük a szerződést, mindenképpen gondoljuk át, hogy mi az az idősáv, amikor „rizikósabb” lenne szeretteinket magukra hagyni. Gondolhatunk például arra, hogy ameddig kiskorúak a gyerekeink, addig házastársunknak nehezebb őket eltartani, ezért erre az időszakra kötjük meg a szerződést. De nagyon sokan lakáshitelhez kötik a biztosítást: addig tolják ki a biztosított időszakot, ameddig le nem jár a lakáshitel törlesztője, hogy szeretteik még véletlenül se kerüljenek utcára.
Mekkora az életbiztosítás összege?
Mint fentebb már kifejtettük, minél magasabb életbiztosítási összeget igénylünk, annál magasabb lesz a biztosítás díja. Megnyugtató azonban, hogy ez nem függ össze a paraméterekkel, helyette a biztosítási díj egyenes árnyban növekszik a biztosítási összeggel. Ez azt jelenti egészen pontosan, hogy amennyiben tízmillió forintot igényelnénk, akkor fele annyi díjat kellene fizetnünk, mintha húszmillió forintot kérnénk. Arról azonban nem árt tudnunk, hogy minél nagyobb összeget kérünk, annál gyanakvóbbak és óvatosabbak lesznek a társaságok, és annál több dologra lesznek kíváncsiak. Ha nagy összegben szeretnénk biztosítást kötni, akkor ők nagyobb kockázatot vállalnak, így tehát akár orvosi leleteket is kérhetnek, és pénzügyi vizsgálatot is előírhatnak. Utána fognak járni annak is, hogy mi az oka annak, hogy ilyen magas összegű biztosítást igénylünk. Hallottunk már olyat, hogy valaki többszáz milliós szerződést szeretett volna kötni, de a társaság elutasította, mert nem jöttek rá arra, hogy mi a rendkívül magas összeg oka.
Érdemes tehát számológépet elővenni, és kiszámolni, hogy szeretteinknek mekkora összegre lesz szükségük akkor, ha mi már nem leszünk. Ha lakáshitel miatt kötünk szerződést, akkor érdemes a fennmaradó tartozás alapján meghozni a döntést. Ha pedig azért kötünk szerződést, mert azt szeretnénk, hogy halálunk után szeretteinknek legyen ideje és lehetősége talpra állni, akkor így kell kalkulálnunk. Tapasztalat szerint három évre van szüksége valakinek arra, hogy belerázódjon a családfenntartó szerepébe, és olyan munkát találjon, amellyel fenn tudja tartani a családot. Érdemes ezért kiszámolni, hogy mennyit keresnénk nettóban három év alatt, és ezt az összeget kértni a biztosítótól.
Hány évesek vagyunk?
Értelemszerűen minél fiatalabbak vagyunk, annál kisebb kockázatot vállal a társaság. Egy fiatal ugyanis kisebb valószínűséggel halálozik el váratlanul, mint egy idősebb ember. A biztosítók kivétel nélkül néphalandósági statisztika szerint számolják ki a díjazást, azaz megnézik, hogy a kérdéses életkorban mennyi a valószínűsége annak, hogy meghalunk. Ezzel magyarázható az, hogy minél fiatalabban kötünk biztosítást, annál jobban járunk anyagilag. Egy fiatalnak ugyanis jóval olcsóbb a biztosítási díja, mint egy idősebb embernek, akinek már mélyen a zsebébe kell nyúlnia.
Az életkorunkkal együtt növekszik a halálozási esélyünk is, ezért aztán ezzel arányosan a biztosítás díja is emelkedik. S hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Ha 25 évesen kötünk biztosítást, akkor feleannyit fizetünk, mintha 45 évesen kötnénk, és ötödannyit fizetnénk 25 évesen, mintha 58 évesen kötnénk szerződést. Ezzel kapcsolatban viszont érdemes megjegyezni, hogy a hazánkban elérhető szerződések nagyobb részében végig fix a díjszabás. Ha tehát 25 évesen megkötjük a szerződést 20 évre, akkor a 25 éves korunkban érvényes díjazás marad érvényben a szerződés lejártáig. Hiába öregszünk ezidőközben, és hiába emelkedik a halálozási esélyünk, a biztosítás díja megreked a 25 éves korunkban megállapítottnál. Mindazonáltal szerződéskötés előtt mindenképpen meg kell kérdeznünk az ügyintézőtől, hogy végig fix díjazású a szerződés, vagy esetleg változó díjazásúról van-e szó. Különösen akkor legyen gyanús az utóbbi, ha a díjszabás túlságosan kedvezőnek tűnik. Ilyenkor ugyanis a kedvező induló díjjal próbálják magukhoz csábítani az ügyfeleket, azonban évről évre egyre nagyobbat fognak emelni a díjon, azaz nekünk évről évre kötelességünk lesz több összeget fizetnünk. Ezzel szemben ha végig fix díjazású szerződést kötünk, akkor az induló díj kezdetben kicsit magasabb lesz, de később nem fog drasztikusan megugrani.
Milyen egészségi állapotban vagyunk?
Kockázati tényező az, hogy milyen egészségügyi állapotban vagyunk. Ha valamilyen súlyos betegségben szenvedünk, akkor nagyobb az esélye annak, hogy hamarabb meghalunk. Éppen emiatt egészségünk az egyik legfontosabb tényező abban, hogy mekkora díjat fogunk fizetni, ezt pedig a társaságok is nagyon komolyan veszik. Ha csak kisebb összegű biztosítást igénylünk, akkor komolyabb orvosi vizsgálatokra nem lesz szükség, csupán egy kérdőívet kell kitöltenünk, ami képet ad az állapotunkról. Minél magasabb összeget igénylünk, a társaságok annál komplexebb orvosi vizsgálatot rendelhetnek el. Ha közepesen nagy összeget igénylünk, akkor egy orvos vagy egészségügyi szakértő fog felhívni telefonon, hogy kérdéseket tegyen fel nekünk. Ha azonban igazán magas összegű szerződésről van szó, akkor jó eséllyel el is küldenek orvosi kivizsgálásra.
Az esetek túlnyomó többségében a biztosítók nem adnak olyan személyeknek biztosítást, akiknek valamilyen előzménybetegségük volt. Vannak azonban, akik nem ilyen szigorúak, és csak azt mondják, hogy a szerződés megkötése előtti 3-5 évet veszik figyelembe, a régebbi betegségekkel nem foglalkoznak. Sőt olyan is van, hogy a szerződéskötéshez képest 3 évvel zárja csak ki az előzménybetegséget, és ha ennél messzebb megyünk vissza, akkor már arra is fizetnek, ha előzménybetegségből származik a tragédia. Tehát ilyen esetben ha volt egy előzménybetegségünk 6 évvel ezelőtt, és mi abba halunk bele, akkor a biztosító kifizeti az összeget a kedvezményezettnek.
A dohányzás is egy speciális kérdés. Az alapvető biztosítások összege nem magasabb attól, hogy dohányosok vagyunk, azonban vannak olyan különlegesebb termékek, hol bizony már van külön dohányos és nem dohányos díjtábla is. Ha ilyenre van szükségünk, akkor mindenképpen ellenőrizni fogják, hogy valóban nem vagyunk-e dohányosok. Ehhez elvégeznek egy kotinin tesztet, ami azt jelenti, hogy az ujjbegyünket enyhén megszúrva vérmintát vesznek, ami kimutatja, mi az igazság.
A biztosítókkal szemben az emberekben él egyfajta kételkedés. Ez annak tudható be, hogy gyakran ha bekövetkezik a baj, a biztosító azt mondja, hogy erre nem terjed ki a szerződés. Ez úgy horgonyzódik le az emberek fejében, hogy bár mi folyamatosan és becsülettel fizetjük a biztosítás díját, de ha arra kerülne sor, hogy a társaság fizessen, akkor kifogásokat keres és kibújik a kötelessége alól. Ez az általános vélekedés azért alakult ki, mert a legtöbben nem olvassák el alaposan, hogy mire terjed ki a biztosítás. Éppen emiatt mielőtt megkötjük a szerződést, alaposan tájékozódjuk arról, hogy egészen pontosan milyen esetekben fizetnek, milyen kizáró tényezők vannak, nehogy az legyen, hogy hiába fizettünk évekig.
Mi a foglalkozásunk?
A foglalkozásunk is kockázati tényező lehet. Ha ugyanis valamilyen irodai munkát végzünk, az jó esetben nem teszi kockára az életünket. Ezzel szemben vannak veszélyesebb állások, amikor elég egy rossz mozdulat vagy valamilyen balszerencse, és máris megtörténhet a baj. Ha veszélyesebb munkát végzünk, akkor a biztosítás összege is magasabb lesz, ugyanis pótdíjat fognak felszámolni a magasabb kockázat miatt.. Fontos azonban, hogy a társaságok maguk döntik el, hogy mit tekintenek veszélyes foglalkozásnak, és mit nem, ezért aztán érdemes lehet több ajánlatot is meghallgatni. Általában veszélyes foglalkozásnak minősítik a pilótáakt, a légikísérőket és a tűzoltókat is. Azoknak is többet kell fizetniük, olyan erősáramú villanyszerelők, akik 15 méter fölötti magasságban dolgoznak. Ugyanakkor vannak kizáró foglalkozások is. Ha például fegyveres pénzszállítók vagy bányamunkások vagyunk, akkor valószínűleg nem kaphatunk életbiztosítást.
Űzünk-e veszélyes sportot?
Ha olyan extrém sportot űzünk, ami veszélyezteti az életünket, akkor a biztosító nagyobb kockázatot vállal a szerződés megkötésével, éppen emiatt magasabb díjat is fog megszabni. Ilyen veszélyes sportnak számít az ejtőernyőzés és a repülősportok, ha pedig igazolt sportolók vagyunk, akkor általában nem is lehet általános életbiztosítást kötnünk. Ha hobbi szinten űzzük, akkor elsősorban arra van lehetőségünk, hogy az életbiztosítás mellé kössünk sportfókuszú balesetbiztosítást.