Sokaknak okoz problémát a téli időszak alatt és a tavaszi kerti munkák során összegyűlt zöldhulladék kezelése. A legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnik, ha az ember fogja magát, és meggyújtja, azonban ez semmilyen szempontból nem szerencsés. De akkor mit lehet tenni a kertben keletkező zöldhulladékkal?
A tavasszal aktuális metszések után általában tetemes mennyiségű kerti zöldhulladék gyülemlik fel a családi házak udvarán. Aki nem akar vele bajlódni, az egyszerűen elégeti, ám ez sok szempontból aggályos megoldás. Egyrészt nem is biztos, hogy az adott településen lehet égetni, másrészt az égetés egészségre gyakorolt káros hatásai miatt is megfontolandó e cselekedet.
Sokan ragaszkodnak az égetéshez annak ellenére, hogy tudják, az égetés folyamata során a levegő megtelik egészségre káros anyagokkal, és azzal is tisztában vannak, hogy nem minden szomszéd örül a füstfelhőnek, melynek köszönhetően, nemcsak teregetni nem tudnak az udvaron, de tulajdonképpen kint tartózkodni sem.
Legális-e a zöldhulladék elégetése?
2021. január 1-jétől lépett életbe az a törvény, amely országosan megtiltja a zöldhulladék égetését. A szabályozás azonban lehetőséget ad a településeknek arra, hogy amennyiben szükségét látják, a kerti hulladék égetését helyi rendeletben szabályozzák.
Tehát, amennyiben valaki ragaszkodik az összegyűlt zöldhulladék elégetéséhez, azt a saját kertjében megteheti, de csak abban az esetben, ha a település, ahol él, rendeletben engedélyezi ezt. Többnyire az év egy bizonyos időszakában, vagy a hét egy-egy napján engedélyezik a kerti égetést azok az önkormányzatok, akik élnek az engedélyezés lehetőségével, ezért mindenképpen érdemes tájékozódni erről, ellenkező esetben könnyen bírság lehet a vége a zöldhulladék „eltüntetésének”.
Az erre vonatkozó szabályozás településenként jelentősen eltérő lehet: a településeken többnyire egész évben tilos az égetés, de akadnak olyan önkormányzatok is, akik engedélyezik a kerti hulladék elégetését, azonban csak az év három-négy napján.
Amennyiben a helyi önkormányzatok ezt nem szabályozzák, a kerti égetésre vonatkozóan az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. § (1) bekezdése az irányadó, azaz az avar, valamint a kerti hulladék égetése mindenkor tilos. A tilalom megszegése akár 100 ezer forintos bírságot is vonhat maga után. A tiltás azonban nem vonatkozik a kerti szalonnasütésre, a grillezésre és a bográcsozásra sem.
Miért nem jó ötlet elégetni a kerti hulladékot?
Tanulmányok sora szól arról, hogy a levegő szennyezettsége szorosan összefügg a különböző, légutakat veszélyeztető, súlyos egészségügyi problémákkal. A levegő szennyezettségének mértékével, valamint a szennyezett levegőn való tartózkodás időtartamával egyenesen nő a kockázat. 100 kg avar elégetésekor a levegőbe kerülő veszélyes anyagok mennyisége akkora, hogy az egy közepes nagyságú település teljes légterében határérték feletti szennyezettséget produkál. Szélcsendes időben a helyzet még rosszabb, ilyenkor ugyanis a légszennyező anyagok akár órákra is a házak között rekedhetnek. Ilyenkor már nem csak az udvaron történő teregetés vagy tartózkodás lehetetlen, de a füst az ajtók, ablakok résein a házakba is bejut, a benti levegőt is károsítva ezzel.
Mit lehet tenni égetés helyett?
A válasz nagyon egyszerű: komposztálni kell. A komposztálás nem nagy ördöngösség, amellett, hogy a lemetszett ágakat és a lehullott leveleket az egészségkárosító égetés helyett így el lehet helyezni a kert egyik sarkában kialakított komposztálóhelyen, ide kerülhet még a konyhai hulladék nagy része is, ami szintén környezetkímélő, pontosabban hulladékcsökkentő megoldás. A komposztra kerülhet továbbá a nyáron levágott fű is. A komposztálandó anyagok szakszerűen történő kezelése esetén a végeredmény egy olyan tápanyagdús érett komposzt lesz, ami felhasználható a konyhakertben és a virágágyásokban.