Számos egyetemista az egész tanév során diákmunkából tartja el magát, a nyáron azonban több a diákok szabadideje. Ha pedig több a szabadidő, gyakran több munkát is tudnak vállalni, hogy egy kis pénzt spórolhassanak. Milyen erőviszonyokra számíthatnak idén a hallgatók? Cikkünkben ezt mutatjuk be.
Egyetemi hallgatónak lenni csöppet sem olcsó dolog mostanában. Ha ugyanis az egyetemistaság a függetlenedést és a felnőtté válást (is) jelenti, akkor ez magában foglalja a különköltözést is. Annak az egyetemistának azonban, aki nem a szüleivel él a tanulmányai alatt és nem is kollégiumban, bizony mélyen a zsebébe kell, hogy nyúljon. Persze vannak olyan szerencsés hallgatók, akiknek a szülei lakást vesznek az egyetemi városban, esetleg a tanulmányai alatt finanszírozzák a lakhatást, de a legtöbbeknek meg kell dolgozniuk a megélhetésért, s mondanunk sem kell, nekik bizony keményen kell dolgozniuk. Az albérletárak ugyanis rekordmagasra ugrottak, egy-egy garzon havi bérleti díja az esetek többségében már megelőzi a havi nettó minimálbért. Ugyanakkor emellett a diákoknak étkezniük is kell, ruházkodniuk, könyveket vásárolniuk és szórakozniuk. Kevesen engedhetik tehát meg maguknak azt a luxust, hogy egyetemi éveik alatt csupán a tanulásra fókuszáljanak, a többségnek munkát kell mellette vállalnia.
Nyáron, a szorgalmi időszak végeztével a diákmunkák iránti érdeklődés megugrik. Ha ugyanis a hallgatóságnak több a szabadideje, akkor több időt tud dolgozni, s ezáltal talán ínségesebb időkre is félre tud tenni valamicskét a keresetéből. A nyári hónapok alatt pedig általában több is a lehetőség a diákmunkára, bizonyos szektorok kifejezetten számítanak a fiatal munkaerőre. A mezőgazdasági idénymunka tipikus nyári munkának számít, ugyanakkor nagy szívósságot igényel, ezért nem túl népszerű az egyetemisták körében (ugyanakkor éppen ezért többet is fizet). A vendéglátóipar valósággal beszippantja nyáron a diákokat – a Balatonpartot megtöltik a vendéglátásban elhelyezkedő hallgatók, de a logisztikában és a gyártásban is megjelennek a fiatalok szorgos kezei.
Azt biztosan láthatjuk, hogy a munkavállalási kedv ismét megugrott, s lassan a koronavírus előtti számokat produkálják a fiatalok. Erről beszélt Nógrádi József is, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója:
„Vélhetően a szorgalmi időszak befejezése is szerepet játszik abban, hogy egy hónap alatt nem csupán a meghirdetett pozíciók köre növekedett, hanem a diákmunkára jelentkező tanulók száma is 20 százalékkal bővült, és a következő hetekben további megugrást várunk (…) Immár biztosnak látszik, hogy a diákmunka szintje idén nyáron már eléri a covid előtti évben tapasztalt mértéket.”
Már elkezdték meghirdetni az állásokat a munkáltatók
A munkáltatóknak az az érdekük, hogy megszerezzék a lehető legjobb dolgozókat a lehető leghamarabb. Éppen ezért munkáltatók már a szezon előtt meghirdetik a helyeket, hogy biztosan ne legyen munkaerőhiány a munka kezdetekor (ugyanakkor persze általában így is számolniuk kell hiánnyal: a Balatonon állandó munkaerőhiánnyal küzdenek).
„Tapasztalataink szerint a munkaerőhiány hatásai immár a diákfoglalkoztatásban is mutatkoznak. Bár június közepéig nincs teljesen elkésve az a munkáltató, aki a nyári szezonban diákmunkásokat kíván alkalmazni, az eredményes toborzás érdekében már ezekben a hetekben célszerű megtenni a szükséges lépéseket” – árulta el Nógrádi József.
Mennyit lehet keresni a nyári munkákkal?
Az, hogy mennyi pénzt kereshetünk a nyári munkánk során, természetesen több tényezőtől is függ. Azok a szektorok, amelyek nagyon igényelnék a diákmunkásokat, de a hallgatók körében népszerűtlennek számít, általában többet kínálnak. A nehéz fizikai munkáért is több pénz jár, a nyelvtudást igénylő munkakörök pedig igen kecsegtető jövedelemmel csábítják a diákokat. Nézzük meg, hogy a nyáron népszerű szektorok mennyit kínálnak:
- A nyári időszakban a kereskedelemben is több munkásra van szükség, ezért előszerererrel alkalmaznak hallgatókat. Ebben a „csúcsidőszakban” akár az alapbérhez képest 35-40 százalékkal is megemelik a fizetést, így átlagosan óránként 1450 forintot tudnak hazavinni a diákok.
- Jobb a helyzet a gyártás szektorában. A gyártósor melletti gubbasztás nem tűnik jó nyári programnak a legtöbb egyetemistának, a cégek azonban megpróbálják magukhoz édesgetni őket a kecsegtető bérekkel. Nyaranta átlagosan itt is 1450 forintos órabérrel számolhatnak a diákok, azonban a gyártás általában hétévégén és éjszaka sem áll le, ezekben az időszakokban pedig a pótlékokkal tekintélyes summával növelhetik a diákok az alapbérüket. Ha már legalább heti 3 napot vállalnak, extra juttatásokban részesülnek.
- A legtöbbet a betanított fizikai munkát vállalók kereshetnek, általában ugyanis ezekben a szektorokban van a legnagyobb szükség a diákokra, és mivel nem leányálom ezeknek a végzése, ezért igyekeznek megfizetni a munkavállalókat. Azok a diákok, akik a nyáron meg akarják szedni magukat anyagilag, általában a vendéglátásban helyezkednek el, itt ugyanis magasabb az alapjövedelem – már 1600 forintot is hazavihetnek óránként, ehhez pedig szintén hozzájárulnak a juttatások. A diákoknak nemcsak a Balaton partján van lehetőségük lángost sütni és dinnyét árulni, ma ugyanis már szállodákban is alkalmazzák őket (ha idegennyelvet beszélnek, általában az alapbérük is megnő), alkalmi munkákat pedig a fesztiválokon és rendezvényeken tudnak vállalni.
Jó helyzetben vannak a huszonöt év alattiak
A kormány idén vezette be a szja-mentességet a huszonöt év alatti munkavállalókra. Ez teát azt jelenti, hogy amennyiben egy fiatal munkát vállal – akár az egyetem mellett – akkor a bruttó béréből nem vonják le a személyi jövedelemadót. A szakemberek szerint ez tovább fogja növelni a diákok munkavállalási kedvét, hiszen jelentősen megugorhat így a megkereshető összeg. Nem csekély differenciáról beszélhetünk: amennyiben egy egyetemi hallgató még nem töltötte be a huszonötödik életévét, és egy diákszövetkezeten keresztül munkát vállal, akkor teljes egészében megkapja a bruttó órabérét. Ha tehát 1500 forintos órabérrel számolunk, akkor ez óránként 225 forinttal jelent többet.
Hogyan kapják meg a fizetésüket a hallgatók?
A fiatalok körében nem népszerű a készpénzhasználat. Nemcsak a fizetésnél preferálják a bankkártyát, de a fizetésüket is rendszerint utalással kérik. Tízből kilenc gyereknek van saját bankszámlája, akiknek pedig nincsen, azok a szüleik bankszámlájára kérik a fizetésüket. A fiatalok nem mellesleg rendkívül nyitottak a fizetési innovációkra. Bátran mernek használni Apple Payt, Google Payt vagy bármilyen NFC-vel működő rendszert, manapság pedig ezt már az okosórájukra is aktiválják, így még a telefonukat sem kell elővenni, ha fizetni szeretnének. Éppen ezért nem is lenne praktikus a számukra, ha készpénzben kapnák a fizetésüket, rögtön utána ugyanis fel kellene tenniük a számlájukra a pénzt.