Szinte nincs is olyan nagyobb létszámú munkahely, ahol időről-időre ne szerveznének a munkavállalóknak csapatépítő programokat. Az ilyen alkalmak akár még közös extrém sportolásról is szólhatnak.
A csapatépítő tréningek célja, hogy az együtt dolgozó munkatársak valódi csapattá kovácsolódjanak. Létezik úgynevezett indoor, valamint outdoor csapatépítés. Előbbi beltéren zajlik, a helyszín akár maga a cég irodája is lehet, utóbbi pedig szabadtéri programokat foglal magába. Bármelyik csapatépítési forma esetében számolni kell azonban egy esetleges baleset lehetőségével. Ha megtörténik a baj, felmerül a kérdés: ki a felelős a csapatépítő tréningen történt, munkavállalót ért balesetért?
Annak ellenére, hogy a csapatépítő tréningeket többnyire munkaidőn kívüli időszakra szervezik, amennyiben a csapatépítő során a munkavállalót baleset éri, megeshet, hogy az esetre a munkavédelmi törvény szabályozásai érvényesek.
Ha munkaidőn kívüli időszakban bonyolódik le a rendezvény, a munkáltató általában nem teszi kötelezővé munkavállalóinak az azon való részvételt, munkaidő alatti csapatépítő program esetében viszont többnyire kötelező a részvétel. Fontos azonban tudni, hogy a munkavállaló olyan feladatra vagy tevékenységre nem kötelezhető, amely során sérülhetnek a személyiségi jogai vagy az emberi méltósága, vagy egyszerűen csak nem kíván részt venni abban. Munkaidőben vagy munkaidőn túl, de kötelező részvételű csapatépítő tréning megrendezése esetén az esemény teljes időtartama munkaidőnek minősül, melynek következtében a munkavállalónak arra az időtartamra munkabér jár, ezen túlmenően pedig a munkáltatónak kell viselnie a rendezvény költségeit.
Felelősségvállalási nyilatkozat – miről szóljon?
Tiszta helyzetet teremt, ha a munkáltató a rendezvény előtt felelősségvállalási nyilatkozatot írat alá a csapatépítő tréningen részt vevő munkavállalókkal. Különösen lényeges lehet feltüntetni a nyilatkozatban a részvétel kötelező vagy önkéntes jellegét, a csapatépítő tréning célját, a fakultatív és kötelező programokat, valamint azt, hogy a rendezvény munkaidőben vagy munkaidőn kívül kerül-e megrendezésre. Kiváltképp többnapos program esetén javasolt ezek írásban történő rögzítése. Javasolt továbbá a csapatépítő tréninggel kapcsolatos szabályzatot és ütemtervet is készíteni.
Jó, ha van a nyilatkozatnak egy munkáltató felelősségét kizáró/korlátozó része is, amelyben szerepel a munkavállalók saját felelősségre történő részvétele a csapatépítő rendezvényen és az azon kívül igénybe vehető programokon; a munkáltató felelősségének kizárása a rendezvény utáni szabadidőben történő esetleges balesetek történésére vonatkozóan; az alkoholtartalmú italok munkavállalók által kizárólag saját felelősségre történő fogyasztása (még abban az esetben is, ha az alkohol fogyasztását a rendezvényen a munkáltató biztosítja); valamint a munkavállaló biztonsági előírások betartására vonatkozó kötelezettsége a rendezvény teljes időtartamára vonatkozóan.
A munkavállalónak a csapatépítő tréningen bekövetkezett balesetet a munkáltató felé jelentenie kell. Amennyiben ebben akadályoztatva van, ezt hozzátartozó vagy munkatárs is megteheti.
Kártérítési felelősség
A kártérítést illetően a szubjektív felróhatóságon alapul a felelősség fő szabálya. Azonban objektív jellegű a munkáltató kártérítési felelőssége, ami azt jelenti, hogy amennyiben nem róható fel a munkáltatónak a kár bekövetkezése, bizonyos esetekben ennek ellenére is felelnie kell a kárért. Ily módon, amennyiben a kár a munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatosan keletkezett, a munkáltatónak kötelessége megtérítenie az alkalmazottját ért kárt. Ez magától értetődő lehet, amikor a munkahelyen, munkaidő alatt éri kár a munkavállalót, azonban a helyzet nem ilyen egyszerű, ha nem a munkavégzés helyén és nem munkaidőben, de a munkáltató szervezésében megrendezett programon történik a káresemény. A munkáltató kártérítési felelősségének meghatározása mindig egyedi mérlegelés alá tartozik. A vizsgálat során fontos szempont, hogy a munkaviszonnyal összefügg-e a káresemény megtörténte. Megállapítható ez az összefüggés a felek között fennálló munkaviszony esetén, valamint akkor, ha a jogviszony és a munkavállalót ért kár valamilyen formában összefügg.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmében munkabalesetnek számít „…az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.”
Amennyiben a munkáltató bizonyítani tudja, hogy a kár olyan esemény következtében történt, amellyel számolnia nem kellett, vagyis a kár az ellenőrzési körén kívül következett be, és a kár elhárítása, illetve a kárt okozó körülmény, esemény elkerülése nem volt tőle elvárható, mentesül a felelősség alól. Amennyiben a kár egyedül a károsult munkavállaló elháríthatlan magatartása miatt következett be, és ezt a munkáltató bizonyítani tudja, szintén mentesül a felelősség alól. E két eset vonatkozásában a munkáltató felelősségének kiterjesztése nem szükséges, mivel ezekben az esetekben a károsodás objektíve nem elkerülhető.
Amennyiben egy csapatépítő tréning részeként megszervezett kirándulás alkalmával a munkáltató séta közben elesik és megsérül, a kárért a munkáltató felel. Azonban, ha egy csapatépítő hétvégén, néhány munkavállaló egy nem a csapatépítő részét képező, nem kötelező jellegű részvételű eseményen sérül meg, valamint nem a munkaviszonnyal kapcsolatban és nem munkaidőn belül történt a sérülés, a munkálatató a felelősség alól kimentheti magát.
Kárigény – meddig érvényesíthető?
Kárigénye érvényesítésére a munkavállalónak három év áll rendelkezésére. A munkavállaló akkor is érvényesítheti kárigényét, ha a munkaviszonya ez alatt az idő alatt megszűnt, mivel a határidő nem függ össze a munkaviszony fennállásával.