A mesterséges felszínborítottság hazánkban is egyre nő, ami értelemszerűen az önkormányzati zöldterületek csökkenésével jár. A probléma kezelésének céljából az Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény a hazai, zöldfelületekre és zöldterületekre vonatkozó szabályozást jó néhány ponton módosította.
A törvény szövegezéséből kitűnik, hogy annak megalkotói számára fontos szempont volt a fenntarthatóság, valamint a zöldterületek és a természetes környezet védelme. Az új jogszabály általános rendelkezései alapján a zöldterületek védelme, illetve megőrzése a fő cél, ebből kiderül, hogy az építészetnek, az építészeti örökség megőrzésének, a településtervezésnek, valamint a zöldinfrastruktúra tervezésének klímavédelemben játszott szerepét a törvény alkotói felismerték.
Annak ellenére azonban, hogy a törvényben számos hivatkozás található a zöldterületekre vonatkozóan, annak védelmét a célok között nem említi, ami azért jelenthet problémát, mert azoknak a zöldterületeknek, amelyek fákat, cserjéket, fásszárúakat és bokrokat is magukban foglalnak, a többnyire fűből, gyepből és egyszikűekből álló zöldfelületeknél nagyobb a mikroklímát befolyásoló, valamint a széndioxid-megkötő képessége.
Zöldgyűrűk, zöldfelületi tanúsítványok és beépítésiterület-kijelölési stop
Az egyik legjelentősebb rendelkezés az új jogszabályban a zöldterületekre vonatkozóan az, hogy nem lehet kijelölni erdőterület-övezetből, valamint zöldterület-övezetből különleges beépítésre nem szánt területet vagy új beépítésre szánt területet. Kivételt képez ez alól az az eset, ha az új kijelöléssel megegyező nagyságú és minimum azzal azonos biológiai aktivitású erdőterület-övezet vagy zöldterület-övezet kerül kijelölésre, csereterületként.
A törvényben az is szerepel, hogy amennyiben új beépítésre szánt terület kijelölését nem tiltja jogszabály, a kijelölés során a településrendezési tervben figyelembe kell venni, hogy minimum 500 méteres, beépítésre nem szánt területekből álló zöldgyűrűvel szükséges körbevenni azokon a helyeken, ahol fizikailag ez kivitelezhető. A zöldgyűrűk létrehozásával egyebek mellett a szomszédos települések összenövésének megakadályozása is cél.
A zöldfelületi tanúsítvány egy okirat, amely tartalmazza a telek vagy az ingatlan ökológiai teljesítőképességét, és igazolja a zöldinfrastruktúra-ellátottságát. Az új törvény a zöldfelületi tanúsítvány rendszerét is megalapozza, emellett a zöldvédjegy-, valamint a zöldútlevél fogalmát is bevezeti. Előbbi egy minősítő rendszer az építkezés során használt növényi alapanyagok ökológiai lábnyoma és ökológiai megfelelősége vonatkozásában, utóbbi pedig az építmény teljes életciklusára vonatkozó környezet-, zöldenergia, valamint tudatos zöldhasználat igazolására létrejött okirat. E két szempont minősítése a kormányrendeletben foglalt módszer segítségével történik. Ezen kívül szintén kormányrendeletek szerint történik a zöldvédjegyes termékek forgalmazására és előállítására, illetve a zöldvédjegyrendszer kialakítására vonatkozó részletes szabályozás is.
A törvényt figyelembe véve valószínűsíthető, hogy az országos zöldinfrastruktúra-stratégia kidolgozása is megtörténik, amely alapot adhat nemcsak a települések zöldinfrastruktúrája hatékony kialakításának, de azok hatékony működtetésének is. E munkálatokban együttműködik az országos tájépítész és az országos főépítész. Közös munkájuk a zöldfelületek nyilvántartását és értékmeghatározását meghatározó szabályok kidolgozására, a zöldfelületi tanúsítói tevékenységre és az ingatlanok zöldfelületi tanúsítványára vonatkozó eljárások és követelmények kialakítására és működtetésére, illetve a klímaváltozás ártalmas hatásaihoz való alkalmazkodás és az azok elleni védekezés területére is kiterjed.
Fontos szabály a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatban, hogy a településrendezés, illetve a településtervek létrehozása és felülvizsgálata során a szakszerű csapadékvíz-gazdálkodást, valamint a vízkár-elhárítás területi igényét egyaránt figyelembe kell venni.
Változások a Balaton partjával kapcsolatos szabályozásban
Az új jogszabály módosítja a Balaton-parthoz kapcsolódó szabályok egy részét is, bevezeti például a vízparti terv fogalmát, ami által, kiemelten közérdekű célok érvényesüléseként, a közös használatú területek, különösképpen a zöld- és strandterületek bővítésének és kijelölésének lehetősége, a parti sétány kialakíthatósága, illetve a vízparti részek megközelíthetősége biztosítva lesz.
Az új szabályozás által jóváhagyásra került az a hazánk és bizonyos kiemelt térségeinek területrendezési tervével kapcsolatos törvényének rendelkezése, amely alapján nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület a Balaton vízparti részein. Kivételes esetekre a törvény lehetőséget ad. Példának okáért, lehetséges kijelölni új beépítésre szánt területet, azonban csak akkor, ha az a telek rendezettségének kialakítása miatt történik, valamint kizárólag abban az esetben, ha ezzel vízgazdálkodási, természet- vagy környezetvédelmi érdekek nem sérülnek, továbbá ehhez hozzájárulását adja a Balatoni főtájépítész és az állami főépítész, mérlegelve az arányosságot és a szükségességet.
A törvény előző változatában az szerepelt, hogy a vízparton történő vegyes terület kijelölésekor, azzal egyidőben biztosítani szükséges egy 30 méter széles, közhasználat elől nem elzárható sávot és az azon történő parti sétány kiépítését. Ezt pontosítandó egy új elem jelent meg a törvényben, amely úgy szól, hogy biztosítani szükséges a part mentén fekvő teleknek a zöldterület kijelölését a parttal párhuzamosan, a telek teljes hosszában, a szabályozási partvonaltól számítva minumum 20 méteres szélességben, valamint biztosítani kell azon parti sétány létrehozását.
A jogszabály, úgy tűnik, hogy kevésbé szigorú a beépítetlenül megőrizni szükséges partmenti területsávokhoz kapcsolódó szabályok tekintetében is. Nevezetesen, az ilyen területek érintésével vagy azokon belül, amennyiben tómeder övezetén kívüli minősített nádasok nem találhatók rajta, engedélyezett kikötő üzemeltetéséhez létfontosságú kikötői épület építhető vagy bővíthető (az önálló vendéglátásra szolgáló épület, valamint a szállásjellegű épület ide nem értendő), kivételt képez ez alól az az eset, ha erről kormányrendelet másképp rendelkezik.
Újdonság a szabályozásban az is, hogy annak ellenére, hogy a településrendezési terv készítése, illetve módosítása esetén nem növelhető a meghatározott megengedett legnagyobb beépítési magasság, illetve a beépítettség mértéke a beépítésre kijelölt területnek a Balaton vízparti részeivel érintett területén akkor sem, ha az építési övezet változik, amennyiben az engedélyezett legnagyobb beépítettség emelése előtt közhasználat céljára átadásra kerül a telken belül egy, a Balaton megközelítését biztosító terület, a településrendezési tervben különleges kikötőterület építési zónába sorolt, a vízparti tervben kikötőként meghatározott építési telek engedélyezhető legnagyobb beépítettsége maximum 20%-ig emelhető, amennyiben ez nem sért vízgazdálkodási vagy természetvédelmi érdekeket.
Egyes esetekben maximum 3 méterrel megnövelhető a beépítési magasság is, mely a településrendezési tervben van meghatározva az építési telkekre vonatkozóan. Akkor járulhat hozzá ehhez az állami főépítész, ha a közpark, közkert kialakítása következtében létrejövő közjóval, valamint a Balaton megközelítéséhez kapcsolódó közérdekkel a környezeti változás, mely az intenzívebb beépítés következtében jön létre, arányban áll.
Egy másik újdonság, hogy a törvény korábbi változatától eltérően – mely úgy rendelkezett, hogy a strand területének minimum 65%-ának zöldfelületként történő kialakítása és fenntartása szükséges –, az új szabályozásban a Balaton vízparton lévő területein a településrendezési tervben megjelölt különleges strandterületekre vonatkozóan, a telekre meghatározandó előírt legkevesebb zöldfelület aránya 70%.
Az új szabályozásban pontosításra került az is, hogy kizárólag víz- vagy természetvédelmi okból csökkenthető a vízparti terv szerint a településrendezési tervben partot érintő közlekedési területként, zöldterületként, különleges strand- és kempingterületként kijelölt építési zóna területének össznagysága, valamint a partszakasz tómedret érintő hossza együttesen.