Az élelmiszerek ökológiai lábnyomáról a legtöbb embernek a húsevés jut eszébe, egészen pontosan az, hogy a legkevésbé fenntartható életmód a húsevőké, Földünk számára pedig a növényi étrenden alapuló életmód a legkedvezőbb. Azonban ez nem ilyen egyszerű.
Az élelmiszerek környezeti lábnyoma nem csupán egy-egy tényezőtől függ. A termelés körülményei, az előállítás módja, a szállítás, hogy van-e csomagolása és milyen, az elkészítés módja, a fogyasztás helye, valamint az, hogy az adott élelmiszerből mennyi landol a szemetesben, mind befolyásoló tényezők.
Nem mindegy például, hogy a termelés háztáji vagy nagyüzemi körülmények között történik-e; hogy milyen távolságban kell szállítani az élelmiszert, amíg eljut a fogyasztóhoz; hogy amennyiben van csomagolása, az környezetbarát-e; hogy az elkészítése mennyi energiát vesz igénybe vagy hogy mekkora a pazarlás mértéke adott élelmiszer tekintetében, azaz milyen mennyiség kerül belőle kidobásra.
Például a háztáji körülmények között tartott és helyben levágott bárány húsából készült ételnek kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a messziről érkező, nagy vízigényű, erdőirtásokért felelős avokádóból készült fogásé.
Húsok és sajt
Az élelmiszerek karbonlábnyomai tekintetében a marhahúsé a legmagasabb érték, 6000 kg CO2-kibocsátás/100 kg, ezt követi a bárányhús, 2400 kg CO2-kibocsátás/100 kg értékkel. E magas számok oka az állatok emésztése során felszabaduló metán nagy mennyisége. Csirkehús tekintetében 100 kg hús előállítása 600 kg CO2-kibocsátást eredményez, míg a sajt előállítása során 100 kg-onként 2100 kg CO2 keletkezik.
Növényi eredetű ételek
A növények között is találhatók olyanok, amelyek nem sorolhatók a fenntartható kategóriába. A napjainkban nagy népszerűségnek örvendő avokádó karbonlábnyoma például igen magas, 2,4 kg CO2/kg, köszönhetően többek között a termesztéshez kapcsolódó erdőirtásnak és a globális szállítmányozásnak. Ide sorolható még, a teljesség igénye nélkül, a hasonló értékkel bíró kókuszzsír (2,4 kg CO2/kg), a kesudió (2,1 kg CO2/kg) és a kimagasló értékű pálmaolaj (6,1 kg CO2/kg) is.
A csokoládé ökológiai lábnyoma 5,1 kg CO2/kg, a kávéé pedig 4,5 kg CO2/kg. A csokoládé esetében ez az érték alacsonyabb a magasabb kakaótartalmú, kevesebb tejet tartalmazó változat választása esetén.
Milyen módon csökkenthető az ember étkezés során keletkező ökológiai lábnyoma?
Számos mód van az ökológiai lábnyom csökkentésére az étkezés során. Az egyik legjobb, amit az ember tehet, hogy maga termeszti meg a lehető legtöbb élelmiszert, vagy ha erre nincs lehetősége, akkor helyi termelőktől vásárol szezonális alapanyagokat, zöldségeket és gyümölcsöket.
Mit lehet még tenni a környezet védelme érdekében?
Az étkezési és az élelemvásárlási szokások megreformálásán túl egyéb szokások bevezetése is segítségére válhat a Földnek, például tömeközlekedés igénybevétele autózás helyett, kevesebb műanyagból készült eszköz vásárlása, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, spórolás az energiaforrásokkal (nem folyatni a vizet feleslegesen, lekapcsolni a villanyt/elektromos eszközöket, ha nincs rájuk szükség).