A napjainkban jellemző hosszú és forró, elhúzódó szárazsággal járó nyári időszakokat figyelembe véve szükséges lehet felülvizsgálni a vízhasználati szokásokat. A kerti kutakat sokan használják veteményes öntözésére, haszonállatok itatására, medence feltöltésére vagy éppen autómosásra.
Hazánk vízkészlete
Magyarország területén három forrásból lehetséges vízhez jutni: a folyókból, a felszín alatti vizekből és a csapadékból. Mivel a folyószabályozásnak és a rengeteg gátnak köszönhetően a folyók nem képesek elárasztani az ártereket és belefolyni a holtágakba, így a felszín alatti vizeknek sem tudnak utánpótlást biztosítani. Az elmúlt évek csapadékmennyisége korántsem elegendő, ráadásul a lehulló csapadék nem egyenletesen oszlik el.
Országunk ivóvízszükségletének hozzávetőlegesen 95%-át a felszín alatti vizek adják, melynek körülbelül 40%-át teszi ki a parti szűrésű vízhasználat a felszíni vízfolyások közelében. Felszín alatti víz az első vízzáró réteg fölött elhelyezkedő talajvíz; a rétegvíz, mely mélységi vagy artézi víz és a 30 °C-os hőmérsékletet meghaladó termálvíz (mélységi víz). A felszín alatti vizek kitermelése kutakkal történik.
Kutak típusai
Számos szempont alapján csoportosíthatók e földbe ásott víznyerőhelyek.
Vízadó típusa szerint egy kút lehet karszt- vagy hasadékvízre, régetvízre, parti szűrésű vízre, illetve talajvízre települt kút.
Mélység szerint megkülönböztetünk sekély (30 méternél kisebb mélységű), kis (20-200 méter közötti mélységű), közepes (200-500 méter mélységű) és nagy mélységű (500 méternél mélyebb) kutakat.
Hasznosítása szempontjából lehet egy kút nyeletőkút, amely kútból kitermelt víz hőenergiájának elvonásával történő fűtés során a felesleges vízmennyiség visszasajtolására szolgál; megfigyelőkút, melynek segítségével megvalósulhatnak például a környezetvédelmi vagy közegészségügyi feladatok ellátásához szükséges mérések és mintavételezések; valamint termelőkút, amely például ipari vagy háztartási vízigények kielégítését, öntözés vagy ivóvízellátás célját szolgálja.
Kialakítása szerint a kút lehet vert, fúrt vagy ásott (normál kivitelezésű vagy süllyesztett).
Milyen legyen a kút?
A vízhez jutás legegyszerűbb módja az ásott kút. Mivel azonban ezek mélysége legfeljebb 20-30 méter lehet, a segítségükkel nyert víz könnyen szennyeződhet, ezáltal csak öntözésre alkalmas. Ezen kívül az ásott kutak vízhozama változékony és nem túl bőséges.
A mélyebbre hatoló fúrt kutak vize akár emberi fogyasztásra is alkalmas lehet, továbbá az ásott kutaknál jóval nagyobb vízhozammal rendelkeznek.
Tervezés javasolt, engedély nem minden esetben szükséges
Kútfúrás előtt célszerű meghatározni a szükséges víz mennyiségét, illetve azt is, hogy milyen célra lesz a víz felhasználva. Lehetséges, hogy vízmennyiség szempontjából nincs is szükség a kútfúrásra, hiszen sok esetben elegendő lehet akár egy esővízgyűjtő alkalmatosság is a kellő vízmennyiség biztosítására.
A kút mélysége 120 méter is lehet, és 50-100 méteres mélységből akár már tiszta ivóvíz is nyerhető, ez azonban függ a természeti adottágoktól.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2023-ban történt módosítása következtében engedélyeztetési eljárásra nem lesz szükség, valamint nem bejelentéskötelesek azok a meglévő, illetve új, háztartási (maximum 500 m3/év) vagy mezőgazdasági használatú kutak, amelyek mélysége az 50 métert nem haladja meg, az első vízzáró réteget nem érintik, valamint vízkészlet-védelmi szempontok alapján nem védendő területen találhatók. Továbbra is engedélyhez kötöttek azonban a vízkészleti szempontból kiemelt területen létesülő sekély kutak.
Ivóvíz kútból – csak bevizsgáltatás után fogyasztható
A talajvíz emberi fogyasztásra nem alkalmas. A rétegvíz erre alkalmas lehet, azonban elengedhetetlen a bevizsgálása ahhoz, hogy biztonsággal fogyasztható legyen. Sokféle szennyeződés belekerülhet ugyanis, akár emésztőkből, trágyatárolókból származó anyagok, növényvédőszerek, ipari eredetű szennyeződések, de előfordulhat súlyos állapotokat előidéző kórokozókkal történő szennyeződés is, amilyen például a hepatitis-A vírus. A víz nitrát és nitrit szennyezettsége jelenti a legnagyobb problémát, különösképpen oda kell figyelni erre csecsemők, valamint kismamák esetében, a szoptatási időszak alatt.
Kútviz-bevizsgálást a Fővárosi Vízműveken kívül magánlaborok is végeznek. A magánkutak lehetséges kockázatairól a Nemzeti Népegészségügyi Központ részletes tájékoztatást nyújt a weboldalán.
Költségek
A kút költségét nagyban befolyásolja a talajszerkezet, az hogy milyen mélységű lesz a kút, a munkálatok során felhasznált anyagmennyiség, valamint azok minősége és a kivitelezés módja.
Fúrt kút létesítésére méterenként 15-40 ezer forint számolható, amihez hozzájön még a csőszivattyú, a KPE-cső, valamint az elektromos vezeték, illetve a szakember munkadíja is.
A kútásás minimális költsége 25 ezer forint méterenként, amelyet tovább emelnek az anyagárak és a kiszállási díj.
Karbantartás
Az ásott kutak esetében kiváltképp fontos a rendszeres karbantartás. A vízminőség romlásának megelőzése érdekében (melyet okozhatnak élőlények, lerakódások) javasolt az ásott kút 2-3 évenkénti fertőtlenítése és kitisztítása, illetve tisztító szivattyúzása, ami homok- és üledékmentesítésre szolgál. Javasolt a kút karbantartását szakemberrel végeztetni.
A fúrt kutak kitisztítása 10-25 évente ajánlott. A munkálatot kizárólag szakember végezheti, ipari eszközökkel.
