Hazánkban igen gyakori, hogy az emberek műszakban dolgoznak, azaz az általános munkaidőn kívül keresik a kenyerüket. Számos olyan terület van ugyanis, ahol az élet nem áll meg délután hat óra után, s a munkát ezután is el kell látni. Ez azonban áldozatot kíván a munkavállalóktól, amely áldozatot a munkáltatóknak extra pótlékkal kell honorálni. De mi is az a műszakpótlék és mi az éjszakai pótlék? Mi mennyit fizet? Cikkünkben ezekre keressük a válaszokat.
18 óra után is van élet
Az, hogy 18 óra után már senki nem dolgozik, és innentől kezdve mindenki a családjával, barátaival, hobbijával foglalkozik, s átadja magát a pihenésnek, nagyon ideálisan hangzik. Bizonyos munkakörök természetesen megengedik, ugyanakkor vannak olyan területek, ahol az élet 18 óra után sem áll meg. Tipikusan ilyen például a bűnüldözés – a bűnözők ugyanis nem teszik félre rossz magatartásukat 18 óra után, ebből kifolyólag a rendőrökre éjszaka is szükség van; a biztonsági őröknek éjszaka is felügyelni kell az épületek és területek épségét, biztonságát; sok gyártás pedig éjszaka sem áll le, éppen ezért a késői órákban is szükség lehet a gyártósorok alkalmazottaira. És persze azt sem lehet elfelejteni, hogy bizonyos építkezési folyamatok a nagy forgalom vagy a magas hőmérséklet miatt csupán éjszaka folytathatók, így az építőmunkásoknak, s az őket felügyelő mérnököknek is bizony gyakran kell dolgozniuk éjszaka.
Nem árt tudni, hogy 2021-ben megújult a Munka Törvénykönyve, s az új és módosított verzióban már nem szerepel a délutáni pótlék. A törvényhozók ugyanis úgy döntöttek, hogy a délután végzett munkáért immáron nem jár kiegészítő juttatás, ugyanakkor a műszakpótlék és az éjszakai pótlék megmaradt, amely jelentős anyagi segítséget jelent a dolgozóknak. A munkáltatóknak természetesen tökéletesen tisztában kell lenniük azzal, hogy hogyan kell kiszámítani a pótlékkal ellátott fizetést, hiszen a juttatás teljesítésének hibátlannak kell lennie. Azonban az is kulcsfontosságú, hogy a munkavállalók is tisztában legyenek azzal, hogy hogyan kell kiszámítani a műszakpótlék és az éjszakai pótlék teljes összegét, hiszen ennek alapján tudják kiszámítani azt is, hogy a hónap végén pontosan mekkora fizetést is kell kapniuk. Az pedig minden munkavállalónak erősen ajánlott, hogy számolja ki, hogy pontosan mekkora fizetést kell kapnia, mert sok esetben próbálják őket megrövidíteni. A saját kalkulációnkkal mindig össze kell vetnünk az elutalt összeget, hogy meg tudjunk győződni arról, hogy valóban annyit kaptunk, amennyi nekünk jár. Ha ugyanis annál kevesebbet utaltak ki nekünk, akkor bizony reklamálnunk kell. Ahhoz azonban, hogy ki tudjuk számítani, hogy mekkora összeget kell pontosan kapnunk, arra van szükség, hogy tudjuk, hogyan kell kiszámolni a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot. Nézzük meg!
Mi a műszakpótlék feltétele?
Műszaki pótlék azoknak a munkavállalóknak jár, akik nem a szokásos munkaidőben, a szokásos idősávban dolgoznak, hanem azon kívül (is). Amennyiben tehát a munkaidőnk belelóg az este 18:00 és a reggel 6:00 közötti idősávba, akkor a bérpótlék egyik feltételének eleget teszünk. A másik fontos feltétele annak, hogy megkapjuk a műszaki pótlékot az az, hogy a személyes munkaidő-beosztásunkban a munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változzon, azaz ne legyen meghatározva egy fix kezdési időpont, amely minden napra érvényes. De mit is takar pontosan az, hogy a munka kezdésének időpontja rendszeresen változzon? Ez egyszerűen szólva tulajdonképpen csupán annyit takar, hogy az adott naptári hónapban a munkanapoknak legalább egyharmada esetében más időpontban történjék a kezdés, mint a szokásos esetekben, az eltérésnek pedig minimum négy órának kell lennie. Nézzük meg ezt a gyakorlatban! Géza biztonsági őrként dolgozik, éppen emiatt van úgy, hogy éjszaka is dolgoznia kell. Géza általában reggel 6:00-tól 18:00-ig dolgozik, ugyanakkor havonta körülbelül tíz napban 18:00-kor kezd, és reggel 6:00-ig dolgozik. Éppen emiatt Géza esetében mindkét feltétel teljesül: bizonyos időnként a 18:00 és reggel 6:00 közötti sávban dolgozik éjszaka, ugyanakkor legalább a hónap egyharmadában más időpontban kezdi meg a munkaidejét. A pótlék azonban akkor is járhat, ha nem a teljes 18:00 és 6:00 közötti szakaszt dolgozzuk le, hanem a munkaidőnk továbbnyúlik, így például alapvetően 9:00 és 18:00 között szoktunk dolgozni, de a hónap legalább egyharmadában később kezdünk, s így 12:00-tól 22:00-ig keressük a kenyerünket. Ilyen esetekben is jár a műszakpótlék.
Általános tévhit, hogy műszaki pótlék csak annak adható, aki alapvetően több műszakban végzi a munkáját. Ez az állítás így nem állja meg a helyét. A műszakpótlék megadása alapvetően egyedül azzal áll szoros kapcsolatban, hogy mi, alkalmazottak milyen munkaidő-beosztásban dolgozunk az adott hónapban. Ha tehát alapvetően nem többműszakban dolgozunk, de az adott hónapban a munkahelyünkön becsúszott egy olyan esemény, ami miatt más idősávban is dolgoznunk kell (például a fent említett 9:00 és 18:00 szakasz mellett 12:00 és 22:00 idősávban is), akkor is jogosultak vagyunk az adott hónapban a műszakpótlékra.
Sőt, látnunk kell azt is, hogy mindezen feltételek miatt a műszakban dolgozókat általában nem is illeti meg a műszakpótlék, hiszen az ő időbeosztása állandó, s így valójában nem műszakpótlékra jogosító idősávban dolgozik. Emiatt tehát a több műszakban dolgozók hátrányból indulnak a pótlék elnyerésében.
Hogyan számolható ki a műszaki pótlék?
A műszakpótléknak tehát szigorú szabályai vannak: csak a 18:00 és 6:00 közötti sávban ledolgozott időre adható, ugyanakkor az adott naptári hónapnak legalább egyharmadában más időpontban kell megkezdeni a munkát. De mit ad nekünk a műszakpótlék? Ez a juttatás tulajdonképpen egy emelt munkabért jelent, azaz az alapvető munkabérünk 130 százalékát kapjuk meg ebben az időszakban. Ha tehát alapvetően 2000 forintos órabérben dolgozunk, akkor műszakpótlékos idősávban 2600 forintos órabérrel kell számolni. Fontos azonban tudni azt is, hogy attól, hogy a munkaidő belelóg a pótlékos időszakba, még nem fogják a teljes munkaidőt 130 százalékos fizetéssel fizetni. A 130 százalékos szorzó csak a 18:00 és 6:00 közötti idősávban érvényes. Ha tehát 12:00-kor kezdjük meg a munkát, és 22:00-kor fejezzük be azt, akkor a 18:00 és a 22:00 közötti időszakra kapjuk meg a pótlékot, a 12:00 és 18:00 közötti szakaszra a megszokott alapbérünket kapjuk.
A munkáltató a Munka Törvénykönyve alapján dönthet úgy, hogy a műszakpótlékot nem fizeti meg, hanem helyette havi átalányt folyósít. Emellett akkor sincs szükség a tételes időszámításra sem, ha a munkáltató – mert joga van hozzá – azt a döntést hozza meg, hogy a pótlékot beépíti az alapbérbe. Amikor egy olyan állást vállalunk el, amelyben a munkaidő belenyúlik vagy belenyúlhat a 18:00 és 6:00 közötti idősávba, és műszakpótlékra lennénk jogosultak, akkor jól olvassuk át a szerződést. A munkaszerződés elolvasását az aláírás előtt egyébként mindig javasoljuk, de ebben az esetben ez fokozottan érvényes, ugyanis egy egyedileg megfogalmazott szerződés könnyedén befolyásolja a műszakpótlékról szóló rendelkezéseket. Ha ugyanis a munkaadó a munkavállalóval megállapodást köt arról, hogy nem kerül kifizetésre a műszakpótlék, és ez lejegyzésre kerül egy hivatalos iratban, akkor a munkáltatónak ezután semmilyen formában nem kell pótlékot fizetni. Jól olvassuk tehát át a szerződésünket, mielőtt aláírjuk, nehogy úgy járjunk, hogy az egyébként bennünket megillető pótlékot nem adja meg a munkáltatónk.
Az is tudvalevő, hogy amennyiben munkaszüneti napokon dolgoznunk kell, azért extra pótlék jár. Vannak olyan munkák, amelyek esetében nincs karácsony, húsvét, nincs pünkösd és március 15., augusztus 20., és nincsenek vasárnapok sem (többek között buszvezetőkre minden nap szükség van). Ha tehát ilyen napokra osztanak be bennünket dolgozni, és ráadásul ezeken a napokon is a 18:00 és 6:00 óra közötti sávban dolgozunk, akkor az extra fizetésnek is a 130 százalékát kell vennünk, így tehát ilyenkor komolyan meg kell emelkednie a bérünknek.
Mit kell tudni az éjszakai pótlékról?
Noha az éjszakai pótlék hasonlóan működik, mint a műszakpótlék, mégis vannak sajátosságai. Az éjszakai pótlék például csak a 22:00 és 6:00 közötti idősávban ledolgozott munkára adható meg, az összege pedig alacsonyabb, mindössze 15 százalék. Aki tehát ebben az időszakban dolgozik, az az alapbérének a 115 százalékát fogja megkapni. Ha tehát 2000 forintos órabérben dolgozunk, akkor az ebben az idősávban ledolgozott időért 2300 forintos órabérrel számolhatunk. Azt is tudnunk kell, hogy éjszakai pótlékot csak és kizárólag az kaphat, aki műszakpótlékban nem részesül. Ez nem mellesleg vice versa: akinek van műszakpótléka, nem kaphat éjszakai pótlékot; akinek van éjszakai pótléka, nem kaphat műszakpótlékot. Ha tehát Géza 18:00-kor kezdi meg a munkáját, és reggel 6:00-kor fejezi be, és alapvetően műszakpótlékra jogosult, akkor ebben az időszakban az alapbérének 130 százalékát fogja megkapni. Amikor pedig 22:00-t üt az óra, továbbra is 130 százalékkal kell számolni, és nem tevődik hozzá a plusz 15 százalék, mert nem létezhet az egyik a másik mellett.
Abban az esetben, ha rendkívüli munkaidőről van szó, akkor extra pótlékot kapunk. Ez az extra pótlék viszont már nem zárja ki a 15 százalékos éjszakai pótlék megadását, így tehát ilyen esetekben a két extra juttatás összeadódik, és jelentősen több pénzt vihetünk haza.
Amikor egy olyan állást vállalunk el, amelyben a munkaidő belenyúlik vagy belenyúlhat a 22:00 és 6:00 közötti idősávba, és éjszakai pótlékra lennénk jogosultak, akkor jól olvassuk át a szerződést. A munkaszerződés elolvasását az aláírás előtt egyébként mindig javasoljuk, de ebben az esetben ez fokozottan érvényes, ugyanis egy egyedileg megfogalmazott szerződés könnyedén befolyásolja az éjszakai pótlékról szóló rendelkezéseket. Ha ugyanis a munkaadó a munkavállalóval megállapodást köt arról, hogy nem kerül kifizetésre az éjszakai pótlék, és ez lejegyzésre kerül egy hivatalos iratban, akkor a munkáltatónak ezután semmilyen formában nem kell pótlékot fizetni. Jól olvassuk tehát át a szerződésünket, mielőtt aláírjuk, nehogy úgy járjunk, hogy az egyébként bennünket megillető pótlékot nem adja meg a munkáltatónk.